105 ezer forint a minimálbér, a garantált bérminimum összege 122 ezer forint 2015-ben

105 ezer forint lesz a minimálbér, a garantált bérminimum összege 122 ezer forint, a vállalkozási szférának ajánlott béremelés mértéke pedig 3-4 százalék. A bérmegállapodást a kormány nevében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter írja alá a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vezetőivel hétfőn.

Összehasonlításul: a minimálbér összege 2014 január 1-től a 483/2013. (XII. 17.) kormányrendelet értelmében a minimálbér összege havibér esetén 101 500 forint. (Hetibér esetén 23 360, napibér esetén 4 670, órabér esetén 584 forint.) A garantált bérminimum összege az idén havibér esetén 118 000, hetibér esetén 27 160, napibér esetén 5 430, órabér esetén pedig 679 forint.

Mindez azt jelenti, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum 2014-ről 2015-re 3,4 százalékkal emelkedik. A munkaadói oldal a tárgyalások során 3 százalékos növelés mellett érvelt, a munkavállalók ezt elfogadhatatlanul alacsonynak tartották.

Egyelőre nem lesznek további tüntetések

A bérmegállapodásokat előkészítő VKF és a monitoring bizottság működtetésével kapcsolatban Gaskó István,  a Liga Szakszervezetek elnöke elmondta: 2013-2014-ben eltértek az önként vállalt szabályoktól, és a munkavállalói oldal szerint egy elégtelen tárgyalási gyakorlat alakult ki. Ezért a mostani megállapodás második fejezetében felsorolták az elsősorban a munkavállalói oldal által felvetett problémákat, amelyekről február elsejétől megindulnak a tárgyalások a szociális partnerek között – mondta.

Gaskó István kiemelte: tárgyalni fognak a sztrájkjog problémás kérdéseiről, valamint a munka törvénykönyvének felülvizsgálatáról is. Hozzátette: elrendezték a „nagy port kavart” korkedvezményes nyugdíj ügyét is, a felek tudomásul vették, hogy december 31-vel a rendszer kivezetésre kerül. Azonban egyetértés van abban, hogy jogszabályi garanciát kell adni arra, hogy az erős fizikai valamint pszichikai igénybevételnek kitett munkakörökben dolgozóknak valamiféle védelmi rendszert állítsanak fel, aminek a részleteit a tárgyalóasztalnál fogják tisztázni a szociális partnerek – tette hozzá. A Liga elnökének ismertetése szerint határidőként a tavaszi parlamenti ülésszak végét jelölték meg a felek, legkésőbb ekkorra terjeszti a parlament elé a kormány a tárgyalások során létrejött, jogszabállyal rendezendő kérdésekről szóló megállapodásokat.

Gaskó István közölte azt is, hogy az elmúlt hetekben-hónapokban szervezett tiltakozó akciókat most lezárják, de fenntartotta annak a lehetőségét, hogy ha „nem kellő irányt vesznek” a tárgyalások, akkor folytassák a törvényben megengedett eszközökkel az érdekérvényesítést.

Gaskó István kitért a cafeteria rendszerre, amelynek átalakítása kimaradt a megállapodásokból. Azt szerették volna elérni, hogy az önkéntes kiegészítő pénztárak is kedvezményesen adózzanak 200 ezer forint felett is, a SZÉP-kártyához hasonlóan – mondta. Ezt nem sikerült most elérni, ezért a jövő évi tárgyalások során ezt a kérdést is napirendre tűzik – tette hozzá.