Adóbevallás után a tartozást is meg kell fizetni: Magánszemélyek számára adható fizetési könnyítések

By | 2014-03-25

Adóbevallás után a tartozást is meg kell fizetni: Magánszemélyek számára adható fizetési könnyítések

A magánszemélyek számára adható fizetési könnyítések jogszabályi alapja:

  • Az Art. 134. § (1)-(3) bekezdése szerint az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése a saját és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.
  • A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. (Szja) törvény 63. § (7) bekezdése alapján az állami adóhatóság az adó fizetésére kötelezett magánszemély kérelmére jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire, valamint az ingatlan vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem felhasználási körülményeire figyelemmel (különös tekintettel, ha a felhasználás saját maga, közeli hozzátartozója, a vele egy háztartásban élő élettársa, volt házastársa lakhatását biztosító célra történik), az ingatlan vagyoni értékű jog átruházásból származó jövedelemre számított adót mérsékelheti, vagy elengedheti.

Fizetési kedvezmény engedélyezése tehát kizárólag kérelemre történhet. A kérelmet a magánszemély lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti, egyéni vállalkozó esetében a székhelye, ennek hiányában telephelye szerinti megyei (fővárosi) adóigazgatóságokon működő Fizetési Kedvezmények Osztályán kell előterjeszteni.

A kérelmet célszerű az elbíráláshoz szükséges adatok bemutatására szolgáló, a NAV honlapjáról letölthető nyomtatványon benyújtani, de lehetőség van elektronikus úton történő előterjesztésre is (ennek feltétele, hogy az adózó, illetve az adózó képviselője ügyfélkapu nyitásához szükséges regisztrációs eljárás során képzett felhasználói névvel és az általa meghatározott jelszóval rendelkezzen). A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozók fizetési könnyítési és adómérséklési tárgyú kérelmüket kizárólag elektronikus úton nyújthatják be. A magánszemélyek és az egyéni vállalkozók fizetési kedvezményre irányuló kérelme alapján folytatott elsőfokú adóigazgatási eljárás illetékmentes.

A fizetési könnyítés engedélyezése nem jogosultság, nem jár automatikusan, arra csak a törvényben meghatározott feltételek fennállásakor van lehetősége az adóhatóságnak. A magánszemély kérelmének elbírálásakor az adóhatóság azt mérlegeli, hogy a tartozás megfizetése súlyosan veszélyezteti-e az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését, figyelembe véve együttes vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetüket. Az adóhatóság a mérlegeléskor egyebek között figyelembe veszi a mindennapi megélhetés (élelmezés) költségeit, a rezsi költségeket, a lakást terhelő hitel havi törlesztő részletét, a közös háztartáson kívül élő hozzátartozó igazolt támogatását, a tartósan beteg, fogyatékos családtag ellátásával kapcsolatos többletköltségeket stb. Vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély esetében a megélhetés súlyos veszélyeztetettsége mellett további indok lehet a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülése. Utóbbi esetben méltányosságból kizárólag a pótlék- és bírságtartozás mérséklésére (elengedésére) van lehetőség, illetve az elengedést az adótartozás egy részének vagy egészének megfizetéséhez kötheti az adóhatóság.

Az ingatlan vagyoni értékű jog átruházásból származó jövedelem után fizetendő adó mérsékléséhez vagy elengedéséhez a Szja törvény idézett rendelkezése értelmében az adózó méltányolandó vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetének, illetve a méltánylást érdemlő lakáscélú felhasználási módnak együttesen kell fennállnia, bármelyik hiánya a kérelem elutasítását vonja maga után.

Lakáscélú felhasználásnak minősül:

  • a belföldön fekvő lakás, lakótelek tulajdonjogának, a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése,
  • belföldön fekvő lakás építése, építtetése,
  • belföldön fekvő lakás alapterületének növelése, ha legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez,
  • a belföldön fekvő lakás haszonélvezetének, használatának vagy bérleti jogának legalább a szerződés megkötésének évére és az azt követő öt évre szóló megszerzése,
  • az idősek otthonában vagy a fogyatékos személyek lakóotthonában biztosított férőhely megszerzése (amennyiben a Szja törvény 63. § (2)-(3) bekezdése nem alkalmazható),
  • ha ezzel az adózó saját maga, vagy közeli hozzátartozója, vele közös háztartásban élő élettársa, volt házastársa lakhatását biztosítja.

Lakótelek megszerzése önmagában nem minősül lakáscélú felhasználásnak, csak akkor, ha azon a magánszemély, közeli hozzátartozója vagy volt házastársa ténylegesen lakóházat épít.

A lakáscélú felhasználást igazoló okiratok:

  • adásvételi szerződés, csereszerződés,
  • idősek otthonába való befizetést igazoló számla, szerződés,
  • építés, építtetés, bővítés esetén vállalkozási szerződés és/vagy kifizetést igazoló számlák, és az építésügyi hatósághoz érkeztetett használatbavételi engedély iránti kérelem.

A fizetési könnyítés engedélyezéséhez az adóhatóság a határozatában különböző feltételeket szabhat. A feltétel nem teljesítése esetén a kedvezmény megszűnik és a tartozás a járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik.

A személyi jövedelemadó előlegére és a levont jövedelemadóra, valamint a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra fizetési könnyítés az Art. 133. (3) bekezdésében foglalt tiltó rendelkezések alapján nem engedélyezhető. továbbá fizetési könnyítés csak ténylegesen fennálló tartozásra adható, vagyis a már – visszatartással vagy befizetéssel, illetve átvezetéssel – rendezett fizetési kötelezettséget nem lehet mérsékelni (elengedni).

Cégek, szervezetek számára adható fizetési könnyítések

Az Art. 134. § (2)-(4) bekezdése értelmében az adóhatóság a nem magánszemély adózók adóját nem engedheti el, és nem mérsékelheti, csak a pótlék- és bírságtartozás mérsékelhető vagy engedhető el kivételes méltányosságból, különösen akkor, ha annak megfizetése az adózó gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené.

Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti csoportos adóalany számára a csoportos adóalanyiság időszakában adómérséklés nem engedélyezhető.

Mérsékelni vagy elengedni csak a ténylegesen fennálló tartozást lehet, az átvezetéssel, visszatartással vagy befizetéssel már rendezett kötelezettségre fizetési könnyítés nem adható.

Fizetési könnyítési kérelem kizárólag elektronikus úton nyújtható be a következő adózók esetében:

  • munkáltató
  • kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is)
  • állami foglalkoztatási szerv
  • kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó
  • Magyarországon bejegyzett egyház
  • szakképző iskolai tanulót tanulószerződés alapján foglalkoztató adózó
  • a Tbj. 56/A. § (4) bekezdése szerinti kötelezett, valamint
  • Art. 8. számú melléklet szerint összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett adózó
  • az Art. 5/A § (6) bekezdése alapján a fizetési kedvezményi kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálását kérő minősített adózó
  • az Art. 31/B § alapján általános forgalmi adó összesítő jelentés benyújtására kötelezett adózó.

A gazdálkodó szervezet – ide nem értve az egyéni vállalkozót – által az adó- és vámhatóságnál kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárás illetéke 10 000 forint, amelyet a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01076064 számú adóhatósági eljárási illetékhez kapcsolódó befizetések bevételi számlára kell megfizetni.

Cégek, szervezetek esetében a pótlék és bírságtartozás mérséklése (elengedése) iránti kérelem elbírálása során az adóhatóság komplex vizsgálatot folytat a gazdálkodás ellehetetlenülése szempontjából. A mérséklés intézménye nem a tevékenység megszüntetésének (a felszámolási eljárásnak) halasztására szolgál, hanem csak akkor indokolt alkalmazni, ha a tartozás mérséklésével az ésszerű gazdálkodás még helyreállítható vagy elősegíthető. Vagyis, ha a gazdálkodási tevékenység már ellehetetlenült, nincs helye a méltányosság gyakorlásának. Jogi személy és egyéb szervezet, vagy gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemély pótlék- és bírságtartozása mérséklését (elengedését) az adóhatóság az adótartozás egy részének vagy egészének megfizetéséhez kötheti.

A fizetési könnyítés engedélyezéséhez az adóhatóság a határozatában különböző feltételeket is kiköthet.

Különösen ilyen feltétel lehet:

  • a fizetési könnyítés időtartama alatt esedékessé váló egyéb (folyó) adófizetési kötelezettség teljesítése,
  • az adótartozás egy részének meghatározott időpontig történő megfizetése,
  • megfelelő biztosíték (kezesség, zálog, jelzálog) adása,
  • a fizetési könnyítés teljesítését biztosító mellékkötelezettségek, biztosítékok (kezesség, zálogjog, jelzálogjog) eredeti funkciójuk betöltésére alkalmatlanná válása esetére annak pótlása. kérelemtől nem térhet el – a mérsékelt összegre az adóhatóság akkor sem engedélyezhet ugyanazon határozatában fizetési könnyítést, ha a többi tartozás megfizetésére ilyen kedvezményt biztosított.

Ha az adózó a feltételt nem teljesíti, a kedvezmény megszűnik és a tartozás a járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

17 + húsz =