Hírdetés

Kapcsolódó hírdetések:

Hírdetések

CSED igénylésének feltételei

CSED igénylésének feltételei 2017 - ezek változnak!

Képtalálat a következőre: „csed”

A 2015. január 1-ig még terhességi gyermekágyi segély néven ismert, ma már azonban csecsemőgondozási díjként (a továbbiakban: CSED) elnevezett ellátás arra szolgál, hogy a gyermek születéséhez kapcsolódó kieső jövedelmet pótolja. Ebből fakadóan a CSED nem alanyi jogon járó ellátás, tehát kizárólag a szükséges feltételek teljesítése esetén lehet igényelni.

Mi a CSED?

A csecsemőgondozási díj a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra járó ellátás. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerint a szülési szabadság 24 hét, melyből az anya két hetet mindenképp köteles igénybe venni. Tehát a CSED összege maximum 24 hétre (a 168. napig) jár, amely szabadságot azonban az Mt. alapján úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen. Vagyis a csecsemőgondozási díj már a gyermek megszületése előtt igénybe vehető. Lehetséges, hogy az ellátást nem a szülő nő kérelmezi (pl. örökbefogadás, családba fogadás), ebben az esetben a csecsemőgondozási díjra való jogosultság azon a napon nyílik meg, amikor a jogszabályban meghatározott feltételek bármelyike bekövetkezik.

A 168 napos szabály eltérő azonban a koraszülöttekre tekintettel, mely esetben a szülési szabadság igénybe nem vett részét – ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák – a szülést követő egy év elteltéig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.

A csecsemőgondozási díj – ahogy már a fentiekben is írtam – nem alanyi jogon járó juttatás, ugyanis vannak bizonyos feltételek, amelyeket teljesíteni kell. Ennél fogva általában összege is a szülést megelőző jövedelem nagyságától függ (amennyiben a tényleges jövedelemmel lehet számolni), amelynek 70%- áig terjedhet az ellátás.

Ki mikor jogosult a CSED- re?

A szülő anya jogosultsága

A CSED- et első sorban a szülő anya veheti igénybe, azonban kizárólag a feltételek teljesítését követően.

Ennél fogva a szülő nő akkor jogosult a csecsemőgondozási díjra, ha a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és

  • a biztosítás tartama alatt szül, vagy

  • a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szül, vagy

a biztosítás megszűnését követően 42 napon túl baleseti táppénz folyósításának ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül szül.

Tehát a csecsemőgondozási díj igénylésénél alapvető feltétel a szülést megelőző munkaviszony, vagy egyéb jogviszony megléte.

Más személy jogosultsága

A csecsemőgondozási díjat bizonyos esetekben a szülő nő helyett más személy is igénybe veheti, amennyiben hozzá hasonlóan, teljesíti ugyanazon jogosultsági feltételeket.

Eszerint a szülési szabadságnak megfelelő időtartam még hátralévő részére jogosultságot szerezhetnek az alábbi személyek is:

a.) Az a nő, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette. Ebben az esetben a CSED-re a gondozásba vétel napjától válik jogosulttá.

b.) Az a – gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 5.§ sz) pontja szerinti – családbafogadó gyám, aki a csecsemőt jogerős döntés alapján gondozza. A jogosultság a gyám részére a kirendelés napjától érvényes.

c.) A csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a szülő nő az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák. Ebben az esetben a szülő nő állapotát az egészségügyi szolgáltató igazolja, és az apa csecsemőgondozási díjra való jogosultsága az igazoláson feltüntetett naptól az igazolt egészségi állapot fennállásáig tart.

d.) a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a szülő nő meghal. A CSED- et az elhalálozás napjától veheti igénybe.

e.) az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák. Hasonlóan a fentiekhez, ebben az esetben is az egészségügyi szolgáltató igazolja az örökbefogadó nő állapotát, és az örökbe fogadni szándékozó férfi csecsemőgondozási díjra való jogosultsága az igazoláson feltüntetett naptól az igazolt egészségi állapot fennállásáig tart.

f.) az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő meghal. A jogosultság szintén az elhalálozás napjától áll fenn.

g.) az a férfi, aki a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe. Ebben az esetben a gondozásba vétel napjától jogosult a csecsemőgondozási díjra.

A fentiekben a szülés napjának azt a napot kell tekinteni, amikor az a-g) pontok szerinti feltételek bármelyike bekövetkezik.

Mi számítható be a 365 napba?

A csecsemőgondozási díjra való jogosultsághoz szükséges előzetes 365 nap biztosítási időbe a tényleges biztosítási jogviszonyon kívül beszámíthatóak egyéb időtartamok is.

Ezek a következők:

a.) A biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj folyósításának ideje. Ennek nem része azonban az ún. diplomás gyed, vagyis a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/E.§ alapján megállapított gyermekgondozási díj.

b.) A közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 nap.

c.) A rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának ideje.

Fontos tudni azonban azt is, hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie, tehát bizonyos megszakításokkal is elégséges lehet a jogosultság megállapításához.

Mi történik, ha nincs meg a 365 nap?

Abban az esetben, ha az ellátás kérelmezője nem rendelkezik a csecsemőgondozási díj folyósításához szükséges 365 nap biztosítási idővel, alap esetben nem jár a CSED. Azonban a társadalmi szolidaritás elve alapján a kormányhivatalnak mégis van lehetősége arra, hogy meghatározott keretek között méltányosságot gyakorolva, az általános szabályoktól eltérően állapítsa meg a csecsemőgondozási díjra való jogosultságot annak is, aki arra a méltányossági jogcím nélkül nem lenne jogosult. Vagyis érdemes akkor is méltányossági kérelemmel egybekötött csecsemőgondozási díj iránti igénylést benyújtanunk, ha nem rendelkezünk megfelelő biztosítási időszakkal.

Vannak esetek, amikor nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak

Érdemes figyelemmel lennünk azonban arra is, hogy mely esetekben nem igényelhető csecsemőgondozási díj, akár szülő anyáról, akár örökbefogadásról, vagy bármely olyan jogosultságról van szó, amely a CSED- et érintheti.

Eszerint nem jár csecsemőgondozási díj:

  • a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét a biztosított megkapja,

  • vagy ha a biztosított bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat.

Nem minősül azonban keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem - ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyijövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is -, ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre.

Fontos tudni azt is, hogy amennyiben a biztosított a keresetének egy részét megkapja, ebben az esetben az elmaradt keresete után jár csecsemőgondozási díj.

Ekkor jönnek a pénzek ellátások - Családi, Gyed, Gyes, Csed utalások