gyes 2017

  • CSED igénylésének feltételei

    CSED igénylésének feltételei 2017 - ezek változnak!

    Képtalálat a következőre: „csed”

    A 2015. január 1-ig még terhességi gyermekágyi segély néven ismert, ma már azonban csecsemőgondozási díjként (a továbbiakban: CSED) elnevezett ellátás arra szolgál, hogy a gyermek születéséhez kapcsolódó kieső jövedelmet pótolja. Ebből fakadóan a CSED nem alanyi jogon járó ellátás, tehát kizárólag a szükséges feltételek teljesítése esetén lehet igényelni.

    Mi a CSED?

    A csecsemőgondozási díj a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra járó ellátás. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerint a szülési szabadság 24 hét, melyből az anya két hetet mindenképp köteles igénybe venni. Tehát a CSED összege maximum 24 hétre (a 168. napig) jár, amely szabadságot azonban az Mt. alapján úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen. Vagyis a csecsemőgondozási díj már a gyermek megszületése előtt igénybe vehető. Lehetséges, hogy az ellátást nem a szülő nő kérelmezi (pl. örökbefogadás, családba fogadás), ebben az esetben a csecsemőgondozási díjra való jogosultság azon a napon nyílik meg, amikor a jogszabályban meghatározott feltételek bármelyike bekövetkezik.

    A 168 napos szabály eltérő azonban a koraszülöttekre tekintettel, mely esetben a szülési szabadság igénybe nem vett részét – ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák – a szülést követő egy év elteltéig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.

    A csecsemőgondozási díj – ahogy már a fentiekben is írtam – nem alanyi jogon járó juttatás, ugyanis vannak bizonyos feltételek, amelyeket teljesíteni kell. Ennél fogva általában összege is a szülést megelőző jövedelem nagyságától függ (amennyiben a tényleges jövedelemmel lehet számolni), amelynek 70%- áig terjedhet az ellátás.

    Ki mikor jogosult a CSED- re?

    A szülő anya jogosultsága

    A CSED- et első sorban a szülő anya veheti igénybe, azonban kizárólag a feltételek teljesítését követően.

    Ennél fogva a szülő nő akkor jogosult a csecsemőgondozási díjra, ha a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és

    • a biztosítás tartama alatt szül, vagy

    • a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szül, vagy

    a biztosítás megszűnését követően 42 napon túl baleseti táppénz folyósításának ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül szül.

    Tehát a csecsemőgondozási díj igénylésénél alapvető feltétel a szülést megelőző munkaviszony, vagy egyéb jogviszony megléte.

    Más személy jogosultsága

    A csecsemőgondozási díjat bizonyos esetekben a szülő nő helyett más személy is igénybe veheti, amennyiben hozzá hasonlóan, teljesíti ugyanazon jogosultsági feltételeket.

    Eszerint a szülési szabadságnak megfelelő időtartam még hátralévő részére jogosultságot szerezhetnek az alábbi személyek is:

    a.) Az a nő, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette. Ebben az esetben a CSED-re a gondozásba vétel napjától válik jogosulttá.

    b.) Az a – gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 5.§ sz) pontja szerinti – családbafogadó gyám, aki a csecsemőt jogerős döntés alapján gondozza. A jogosultság a gyám részére a kirendelés napjától érvényes.

    c.) A csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a szülő nő az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák. Ebben az esetben a szülő nő állapotát az egészségügyi szolgáltató igazolja, és az apa csecsemőgondozási díjra való jogosultsága az igazoláson feltüntetett naptól az igazolt egészségi állapot fennállásáig tart.

    d.) a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a szülő nő meghal. A CSED- et az elhalálozás napjától veheti igénybe.

    e.) az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák. Hasonlóan a fentiekhez, ebben az esetben is az egészségügyi szolgáltató igazolja az örökbefogadó nő állapotát, és az örökbe fogadni szándékozó férfi csecsemőgondozási díjra való jogosultsága az igazoláson feltüntetett naptól az igazolt egészségi állapot fennállásáig tart.

    f.) az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő meghal. A jogosultság szintén az elhalálozás napjától áll fenn.

    g.) az a férfi, aki a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe. Ebben az esetben a gondozásba vétel napjától jogosult a csecsemőgondozási díjra.

    A fentiekben a szülés napjának azt a napot kell tekinteni, amikor az a-g) pontok szerinti feltételek bármelyike bekövetkezik.

    Mi számítható be a 365 napba?

    A csecsemőgondozási díjra való jogosultsághoz szükséges előzetes 365 nap biztosítási időbe a tényleges biztosítási jogviszonyon kívül beszámíthatóak egyéb időtartamok is.

    Ezek a következők:

    a.) A biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj folyósításának ideje. Ennek nem része azonban az ún. diplomás gyed, vagyis a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/E.§ alapján megállapított gyermekgondozási díj.

    b.) A közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 nap.

    c.) A rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának ideje.

    Fontos tudni azonban azt is, hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie, tehát bizonyos megszakításokkal is elégséges lehet a jogosultság megállapításához.

    Mi történik, ha nincs meg a 365 nap?

    Abban az esetben, ha az ellátás kérelmezője nem rendelkezik a csecsemőgondozási díj folyósításához szükséges 365 nap biztosítási idővel, alap esetben nem jár a CSED. Azonban a társadalmi szolidaritás elve alapján a kormányhivatalnak mégis van lehetősége arra, hogy meghatározott keretek között méltányosságot gyakorolva, az általános szabályoktól eltérően állapítsa meg a csecsemőgondozási díjra való jogosultságot annak is, aki arra a méltányossági jogcím nélkül nem lenne jogosult. Vagyis érdemes akkor is méltányossági kérelemmel egybekötött csecsemőgondozási díj iránti igénylést benyújtanunk, ha nem rendelkezünk megfelelő biztosítási időszakkal.

    Vannak esetek, amikor nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak

    Érdemes figyelemmel lennünk azonban arra is, hogy mely esetekben nem igényelhető csecsemőgondozási díj, akár szülő anyáról, akár örökbefogadásról, vagy bármely olyan jogosultságról van szó, amely a CSED- et érintheti.

    Eszerint nem jár csecsemőgondozási díj:

    • a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét a biztosított megkapja,

    • vagy ha a biztosított bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat.

    Nem minősül azonban keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem - ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyijövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is -, ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre.

    Fontos tudni azt is, hogy amennyiben a biztosított a keresetének egy részét megkapja, ebben az esetben az elmaradt keresete után jár csecsemőgondozási díj.

    Ekkor jönnek a pénzek ellátások - Családi, Gyed, Gyes, Csed utalások

  • gyes gyed tgyás gyet melletti munkavégzés 2017: gyes gyed tgyás gyet feltételei

    gyes gyed tgyás gyet melletti munkavégzés 2017: gyes gyed tgyás gyet feltételei

    Tgyás, gyes, gyed, 2017 - Szociális ellátások, kinek milyen ellátás jár alanyi jogon ?

    Hazánkban három év az engedélyezett szülési szabadság felső határa, a támogatás pedig három részre bomlik.

     

    • 168 napig jogosult az anyuka a terhességi-gyermekágyi segélyre (TGYÁS), amely során a korábbi munkabére 70 százalékát kapja az államtól.
    • Ennek letelte után az anya a gyermek két éves koráig szintén a bér 70 százalékát kapja gyermekgondozási díj jogcímén (GYED), ám ekkor már életbe lép a 130.200 forint/hó összeghatár.
    • A gyermek kétéves kora után egy évig fix 28.500 Ft marad a támogatás összege.

     

    A gyermek egyéves koráig anyasági támogatás mellett munkát vállalni nem szabad, ugyanakkor a szülés után egy évvel a dolgozó választhat a GYED, a GYES és az a melletti munkavégzés között.

    Terhességi-gyermekágyi segélyre jogosult:
    Terhességi-gyermekágyi segélyre az az édesanya jogosult, aki: a szülést megelőző két éven belül legalább 180 napon át biztosított volt, és

    • a biztosítás tartama alatt szül, vagy
    • a biztosítás megszűnését követően 42 napon belül szül, vagy
    • a biztosítás megszűnését követően 42 napon túl, táppénz (vagy baleseti táppénz) folyósításának ideje alatt szül, illetve a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül szül.

     

    A jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időbe beleszámít:

     

    • a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi- gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj folyósításának időtartama, valamint
    • a közép – vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán, 1 évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok ideje.

     

    Az előzetes 180 napi biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie.
     
    Terhességi-gyermekágyi segély időtartama és összege:
    Az ellátás a szülési szabadság időtartamára, azaz 168 napon keresztül jár. A kismama dönti el, hogy mikor kezdi meg szülési szabadságát. Indítható a szülés napjától, de akár megkezdhető a szülés várható időpontját megelőző 28 nap bármelyikén is.

     

    • A terhességi gyermekágyi segély összege a napi átlagkereset 70%-a.
    • Ha az édesanya rendelkezik a terhességi-gyermekágyi segély kezdőnapját megelőző év, január 1-től a TGYÁS kezdőnapját megelőző napig terjedő időszakban (irányadó időszak) legalább 180 naptári napi jövedelemmel, akkor az ellátás összegének alapjául szolgáló napi átlagkeresetet, a táppénzszabályok szerint állapítják meg.
    • Ha az édesanya nem rendelkezik a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultságát megelőző évben és a szülési szabadság kezdőnapját közvetlenül megelőzően sem legalább 180 naptári napi jövedelemmel, akkor az ellátás naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének (2008-ban: 138.000 Ft) harmincad részének figyelembevételével állapítják meg.

     

    Azonban, ha az igénylő egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme az irányadó időszakban nem éri el a minimálbér kétszeresét, akkor a tényleges jövedelmet veszik alapul.
    A TGYÁS összegéből csak személyi jövedelemadó-előleget vonnak, nyugdíj-és egészségbiztosítási járulékot nem.
     
    Hol és mikor kell igényelni a terhességi-gyermekágyi segélyt?

     

    • A TGYÁS megállapítása iránti igényt, a munkáltatóhoz kell bejelenteni, függetlenül attól, hogy az rendelkezik-e társadalombiztosítási kifizetőhellyel. (Ha a munkáltató nem rendelkezik kifizetőhellyel, akkor az igénylést továbbítani fogja a székhelye szerint illetékes Egészségbiztosítási Pénztárhoz.)
    • A munkanélküli, álláskeresési támogatásban részesülő édesanyának a munkaügyi központhoz kell fordulnia,
    • az egyéni vállalkozó igénylőnek pedig a székhelye, telephelye szerint illetékes Egészségbiztosítási Pénztárhoz.
    • Amennyiben az igény elbírálására a Magyar Államkincstár az illetékes, akkor közvetlenül hozzájuk kell fordulnia az igénylőnek.

     

    A terhességi-gyermekágyi segélyt visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet igényelni.
     
    Szükséges okmányok az igénybejelentéshez:

     

    • Az igénylő (édesanya) személyazonosító igazolványa és lakcímnyilvántartó kártyája
    • Az igénylő adóazonosító kártyája
    • A gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonata
    • Az igénylő és a gyermek TAJ- kártyája
    • Ha a szülés napjánál korábban történik az igénybejelentés, akkor csatolni kell a „Terhesállományba vételt igazoló orvosi igazolást” és a Terhes gondozási könyvet, (vagy annak másolatát)
    • A szülést igazoló kórházi igazolást
    • Örökbefogadás esetén a gyámhatósági határozatot, és az örökbefogadási szándékról szóló igazolást
    • Munkanélküli, álláskeresési támogatásban részesülő igénylő esetében csatolni kell az az álláskeresési támogatás megállapításáról, illetve szüneteltetéséről szóló határozatot.
    • Ha az igénylő a szülést megelőző 2 éven belül több foglalkoztatónál is biztosítási jogviszonyban állt, akkor csatolnia kell az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” és a „Jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához” című nyomtatványokat.
    • Ha a munkáltató nem rendelkezik társadalombiztosítási kifizetőhellyel, akkor csatolni kell a munkáltató által kitöltött „Foglalkoztatói igazolás a terhességi-gyermekágyi segély megállapításához” című nyomtatványt.
    • Egyéni vállalkozók terhességi-gyermekágyi segélyre vonatkozó igényüket, az „Igénybejelentés táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz igényléséhez” című nyomtatványon nyújthatják be.

     
    Országos Egészségbiztosítási Pénztár nyomtatványai letölthetők itt.


    Gyermekgondozási díjra (GYED) jogosult:

    A gyermeket saját háztatásban nevelő:
    • biztosított édesanya, aki a szülést megelőző két éven belül legalább 180 napon át biztosított volt,
    • biztosított szülő, aki a gyermekgondozási díj igénylését megelőző két éven belül legalább 180 napon át biztosított volt,
    • terhességi-gyermekágyi segélyben részesült édesanya, akinek biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély folyósítása alatt szűnt meg, ha az ellátásra való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett, és a szülést megelőző két éven belül legalább 180 napon át biztosított volt.
    A jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időbe beleszámít:
    • a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi- gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj folyósításának időtartama, valamint
    • a közép – vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán, 1 évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok ideje.
    A munkaviszonyban, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban álló igénylőnek, a gyermekgondozási díj időtartamára fizetés nélküli szabadságot kell kérnie munkáltatójától.
     
    Gyermekgondozási díj (GYED) időtartama és összege:
    A GYED legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a szülési szabadság lejártát követő naptól vehető igénybe, és a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.
    A gyermekgondozási díj összege a napi átlagkereset 70%-a, melynek felső határát, a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-ában határozták meg. 2008-ban ez az összeg: bruttó 96.600.- Ft. A maximális összegben meghatározott gyermekgondozási díjakat, minden évben automatikusan felülvizsgálja a folyósító szerv, és azt a tárgyévre érvényes felső összeghatárnak megfelelően korrigálja.
    A GYED összegének megállapításához szükséges naptári napi átlagkeresetet a következők szerint számítják ki:
    • Ha az édesanya rendelkezik a gyermekgondozási díj kezdőnapját megelőző évben, vagy GYED kezdőnapját közvetlenül megelőző időszakban legalább 180 naptári napi jövedelemmel, akkor az ellátás összegének alapjául szolgáló napi átlagkeresetet, a táppénzszabályok szerint állapítják meg.
    • Ha az édesanya nem rendelkezik a gyermekgondozási díj kezdőnapját megelőző évben, vagy GYED kezdőnapját közvetlenül megelőző időszakban legalább 180 naptári napi jövedelemmel, akkor az ellátás naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének (2008-ban: 138.000 Ft) harmincad részének figyelembevételével állapítják meg.
    • Ha az igénylő egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét, akkor a tényleges jövedelmet veszik alapul.
    A GYED összegéből személyi jövedelemadó-előleg és nyugdíjjárulék kerül levonásra.
     
    Hol és mikor kell igényelni a gyermekgondozási díjat (GYED)?
    A gyermekgondozási díj megállapítása iránti igényt, a munkáltatóhoz kell benyújtani. A munkanélküli, álláskeresési támogatásban részesülő édesanyának a munkaügyi központhoz kell fordulnia, az egyéni vállalkozó igénylőnek pedig a székhelye szerint illetékes Egészségbiztosítási Pénztárhoz kell benyújtania igénylését. Amennyiben az igény elbírálására a Magyar Államkincstár az illetékes, akkor közvetlenül hozzájuk kell fordulnia az igénylőnek.
    A gyermekgondozási díjat visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet igényelni.
     
    Szükséges okmányok az igénybejelentéshez:
    • Az igénylő (édesanya) személyazonosító igazolványa és lakcímnyilvántartó kártyája
    • Az igénylő adóazonosító kártyája
    • A gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonata
    • Az igénylő és a gyermek TAJ- kártyája
    • Az igénylő magánnyugdíjpénztári belépési nyilatkozatának záradékolt példánya
    • A gyermekgondozási díj iránti igényt az „Igénybejelentés gyermekgondozási díjra” című nyomtatványon kell a foglalkoztatónál benyújtani.
    • Ha a munkáltató nem rendelkezik társadalombiztosítási kifizetőhellyel, akkor csatolni kell a munkáltató által kitöltött „Foglalkoztatói igazolás gyermekgondozási díj megállapításához” című nyomtatványt.
    • Örökbefogadás esetén a gyámhatósági határozatot, és az örökbefogadási szándékról szóló igazolást
    • Egyéni vállalkozók terhességi-gyermekágyi segélyre vonatkozó igényüket, az „Igénybejelentés táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz igényléséhez” című nyomtatványon nyújthatják be.
    • Ha az igénylő a szülést megelőző 2 éven belül több foglalkoztatónál is biztosítási jogviszonyban állt, akkor csatolnia kell az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” és a „Jövedelemigazolás egészségbiztosítási ellátás megállapításához” című nyomtatványokat.
    • A közép-vagy felsőfokú oktatási intézményben folytatott tanulmányok idejét, az intézmény által kiadott igazolással vagy a leckekönyvvel kell bizonyítani.
     
    Országos Egészségbiztosítási Pénztár nyomtatványai letölthetők itt.
     
    A gyermekgondozási díj (GYED) és a keresőtevékenység:
    A GYED-ben részesülő személy keresőtevékenységet még napi 4 órában sem végezhet! A gyermek egy éves kora után nyílik lehetősége az ellátottnak, hogy kérje gyermekgondozási díja megszüntetését, majd ezt követően igényelheti a gyermekgondozási segélyt. GYES mellett ugyanis a gyermek egy éves kora után, korlátlanul végezhető keresőtevékenység. Ha azonban az édesanya úgy dönt, hogy mégis megszakítja keresőtevékenységét, és ismét GYED-ben kíván részesülni, akkor ellátásának összege azonos lesz a korábban megállapított összeggel.
     
    Gyermekgondozási segély

    Ki jogosult gyermekgondozási segélyre?

    Gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő - ideértve a kiskorú szülőt a jogszabályban meghatározott, alábbiakban részletesen kifejtett esetben -, a gyám a saját háztartásában nevelt

    a) gyermek 3. életévének betöltéséig,

    b) ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, (amennyiben ikergyermekek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy a legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni). A gyermek tankötelessé válásának időpontjaként legfeljebb a gyermek 10. életéve betöltésének napját kell érteni.

    c) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig. (Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek esetén - amennyiben rá tekintettel családi pótlékot még nem igényeltek - úgy az igénybejelentéshez csatolni kell a külön jogszabály (5/2003. (II.19.) ESzCsM rendelet) szerinti igazolást.)

    A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény IV. Könyvének (Családjog) 4:152. § (4) bekezdése szerint a 16. életévét betöltött gyermek a szülői házat vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási helyet a gyámhatóság engedélyével a szülők beleegyezése nélkül is elhagyhatja, ha az érdekeivel nem ellentétes. A gyámhatóság ilyen engedélye birtokában a kiskorú szülő, amennyiben a gyermeke részére kirendelt gyámmal nem él egy háztartásban, saját háztartásában nevelt gyermekére tekintettel maga igényelheti a gyermekgondozási segélyt. Akkor is a kiskorú szülő igényelheti a gyermekgondozási segélyt, ha gyermekének nem rendeltek gyámot. Abban az esetben, ha gyermekének gyámjával egy háztartásban élnek, a gyermek után nem a kiskorú szülő, hanem a gyermek részére kirendelt gyám igényelhet gyermekgondozási segélyt.

     

    Örökbefogadó szülő jogosultságának eltérő szabályai

    2011. január 1-től az örökbefogadó szülő - a házastársi és a rokoni örökbefogadás kivételével - a gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésének időpontjától számított hat hónapig akkor is jogosult gyermekgondozási segélyre, amennyiben a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésekor a 3. életévét már betöltötte illetve az ikergyermekek már tankötelesek, de a 10. életévüket még nem töltötték be.

    Amennyiben az örökbe fogadni szándékozott gyermek a 3. illetve a 10. életévét az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezést követő 6 hónapon belül tölti be, illetve ikergyermekek esetén az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezést követő 6 hónapon belül a gyermekek tankötelessé válnak, akkor az örökbefogadó szülő gyermekgondozási segélyre való jogosultsága az előbbiekben meghatározott életkor (időpont) betöltését követően a jogosultság kezdő időpontjától számítva hat hónap elteltéig meghosszabbodik.

    A nagyszülőgyermekgondozási segélyre való jogosultsága

    A gyermek szülőjének vér szerinti, örökbefogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa (a továbbiakban együtt: nagyszülő) is jogosult a gyermekgondozási segélyre, ha a gyermek

    • az első életévét betöltötte, továbbá
    • gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, valamint
    • szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozási segélyről lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozási segélynek nagyszülő részéről történő igénylésével,
    • a szülő háztartásában nincs másik,olyan gyermek vagy ikergyermek, akire tekintettel gyermekgondozási segélyt folyósítanak.

    A nagyszülő részére a gyermekgondozási segélyre való jogosultság a fenti feltételek fennállása esetén kizárólag akkor állapítható meg, ha

    • ő maga megfelel az ellátásra való jogosultság feltételeinek, és
    • a szülő esetében is fennállnak a jogosultsági feltételek.

    A nagyszülő gyermekgondozási segélyre való jogosultságát akkor is meg kell szüntetni, ha olyan kizáró körülmény áll be, amely a szülő az ellátásnak saját maga általi igénybevétele esetén a gyermekgondozási segélyre való jogosultságának elvesztését vonná maga után.

    Mikor nem jár gyermekgondozási segély?

    Nem jár gyermekgondozási segély annak a személynek, aki

    • az egy évesnél fiatalabb gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezi el,
    • a gyermek egyéves kora előtt keresőtevékenységet folytat,
    • olyan gyermek után igényli a gyermekgondozási segélyt, akit a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el,
    • előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti,
    • a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. §(1) bekezdés i) pontja szerint rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve

    a) a gyermekgondozási segélyt és gyermeknevelési támogatást, az ezek folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá a járási hivatal által megállapított kiemelt, vagy emelt összegű ápolási díjnak a gyes-t meghaladó összegét,

    b) társadalombiztosítási nyugellátást, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint társadalombiztosítási nyugellátással egy tekintet alá eső ellátást, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást, az egyházi jogi személy által folyósított egyházi, felekezeti nyugdíjat, a korhatár előtti ellátást, a szolgálati járandóságot, a balettművészeti életjáradékot, az átmeneti járadékot, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, a bányászok egészségkárosodási járadékát.

    Nem jár gyermekgondozási segély a nagyszülőnek, ha

    • a 3 évesnél fiatalabb gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el. A gyermekgondozási segélyre való jogosultságot nem érinti, ha a napközbeni ellátást biztosító intézményben elhelyezett gyermek 3 évesnél idősebb,
    • olyan gyermek után igényli a gyermekgondozási segélyt, akit a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el,
    • előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti,
    • a gyermek hároméves kora előtt kereső tevékenységet folytat, a gyermek három éves korát követően heti 30 órát meghaladóan folytat kereső tevékenységet (kivéve ez utóbbi esetben ha a munkavégzés otthonában történik),
    • a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. §(1) bekezdés i) pontja szerint rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve

    a) a gyermekgondozási segélyt és gyermeknevelési támogatást, az ezek folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá a járási hivatal által megállapított kiemelt, vagy emelt összegű ápolási díjnak a gyes-t meghaladó összegét,

    b) társadalombiztosítási nyugellátást, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint társadalombiztosítási nyugellátással egy tekintet alá eső ellátást, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást, az egyházi jogi személy által folyósított egyházi, felekezeti nyugdíjat, a korhatár előtti ellátást, a szolgálati járandóságot, a balettművészeti életjáradékot, az átmeneti járadékot, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, a bányászok egészségkárosodási járadékát.

    Gyermekgondozási segély mellett végezhető kereső tevékenység

    A gyermekgondozási segélyben részesülő személy - ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját, a nagyszülőt, azt az örökbefogadó szülőt, akire az általánoshoz képest eltérő szabályok vonatkoznak (lásd ugyanezen rovaton belül: Örökbefogadó szülő jogosultságának eltérő szabályainál) - kereső tevékenységet a gyermek egyéves koráig nem folytathat.

    A kiskorú szülő gyermekének gyámja a gyermekgondozási segély mellett időkorlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet.

    A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek három éves kora után heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.

    Az az örökbefogadó szülő, akire az általánoshoz képest eltérő szabályok vonatkoznak (lásd ugyanezen rovaton belül: Örökbefogadó szülő jogosultságának eltérő szabályainál) a gyermekgondozási segély mellett heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat keresőtevékenységet.

    A nagyszülő és az örökbefogadó szülő gyermekgondozási segélyre való jogosultsága tekintetében nem minősül kereső tevékenységnek a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony.

    Bejelentési kötelezettség

    A gyermekgondozási segély folyósításának, szüneteltetésének időtartama alatt 15 napon belül, írásban a folyósító szerv részére jelenteni kell:

    • ha a gyermek tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnik,
    • ha az ellátásra jogosult - ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját - a gyermek egyéves kora előtt, nagyszülő esetében a gyermek hároméves kora előtt folytat kereső tevékenységet,
    • ha a gyermekgondozási segélyre jogosult nagyszülő a gyermek hároméves kora után folytat kereső tevékenységet, kivéve, ha az a heti 30 órát nem haladja meg, vagy a kereső tevékenységet az otthonában folytatja,
    • ha a gyermekgondozási segélyre jogosult olyan örökbefogadó szülő, akire az általánoshoz képest eltérő szabályok vonatkoznak (lásd ugyanezen rovaton belül: Örökbefogadó szülő jogosultságának eltérő szabályainál), heti 30 órát meghaladó időtartamban folytat keresőtevékenységet,
    • ha az ellátásra jogosult a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 27. §. (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, vagy ha házastársa, élettársa terhességi-gyermekágyi segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesül,
    • a gyermek napközbeni ellátását biztosító intézményben történő elhelyezését, kivéve, ha a gyermekgondozási segélyre jogosult közoktatási intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanul, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, továbbá, ha a gyermek már elmúlt egy éves,
    • az ellátásra jogosult előzetes letartóztatásba vételét, illetve szabadságvesztés büntetésének megkezdését,
    • az ellátásra jogosult három hónapot meghaladó, egybefüggő külföldi tartózkodásának tényét;
    • nagyszülő által igénybe vett gyermekgondozási segély esetében mindazokat a körülményeket, amelyek akár a nagyszülő vonatkozásában, akár a szülő vonatkozásában a segélyre való jogosultság elvesztését vonják maguk után;
    • az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását,
    • a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését,
    • az EGT tagállamban történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét.

    Az ellátás folyósítását érintő változások bejelentésének elmulasztása az ebből származó jogalap nélküli kifizetés összegének visszafizetését vonja maga után!
     

    Gyermeknevelési támogatás (GYET) igénylése

    Gyermeknevelési támogatásra az a személy jogosult, aki saját háztartásában 3 vagy több kiskorút nevel. A gyermeknevelési támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől 8. életévének betöltéséig jár. Megszűnik a jogosultság azonban akkor is, ha a legidősebb gyermek betölti a 18. életévét. A gyermeknevelési támogatás havi összege – függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. Az ellátás összegéből nyugdíjjárulék, illetve magánnyugdíj-pénztári tagdíj kerül levonásra.