Hírdetés

Hírdetések

2015 Január 1-től adósságfék-szabályozás !

2015 Január 1-től adósságfék-szabályozás : Három intézkedéssel korlátozzák a túlzott lakossági hitelfelvételt: 1. bevezetik a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatót, 2. újraszabályozzák a hitelfedezeti mutatót és 3. a legális jövedelem igazolására lesz szükség a hitelfelvételhez !

 


Mit tartalmaz az új szabályozás?

Három elemből áll az MNB által 2015. január 1-jével bevezetendő adósságfék-szabályozás. A meghatározott maximum értékek új hitelfelvétel esetében alkalmazandók, de a mutatók az adós által korábban már felvett hitel(ek) figyelembevételével számítandók:

1. Jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM, angolul PTI): Az adós havi törlesztőrészlete nem lehet magasabb a rendszeres, legális jövedelem 50%-ánál 400 ezer forint alatti, illetve 60%-ánál legalább 400 ezer forintos havi jövedelem esetén. Devizahitelek esetében jóval szigorúbb a szabályozás: az euróhiteleknél 25%, illetve 30%, egyéb devizahiteleknél 10%, illetve 15% a két maximum arány. A korlátozás adóstársak esetén a jövedelmükre vonatkozóan összevontan értendő, a mutatót minden új, 200 ezer forintot meghaladó hitel felvételekor vizsgálni kell.

2. Hitelfedezeti mutató (HFM, angolul LTV): a jelzáloghitelek esetében a felvett hitel összege nem lehet magasabb a fedezetül szolgáló ingatlan értékének 80%-ánál, gépjárműhitelek esetében a gépjármű értékének 75%-ánál. Devizahitelek esetében itt is jóval szigorúbb a szabályozás: az euróhiteleknél 50%, illetve 45%, egyéb devizahiteleknél 35%, illetve 30% a két maximum arány. Pénzügyi lízing esetében a fentieknél 5 százalékponttal magasabb arányok lesznek irányadók.

3. Rendelkezésre álló jövedelemként pedig csak az igazolt, legális nettó jövedelem (munkabér, nyugdíj, családi pótlék, stb.) számítható be.

Itt az MNB bejelentése: új világ jön a lakossági hiteleknél


Milyen hatása lesz az új szabályozásnak?

Az MNB szerint: a jelenleg bevezetésre kerülő korlátok nem jelentenek túlzott szigorítást a forinthitelek esetében, azonban amennyiben az MNB erőteljes lakossági hiteldinamikát észlel, az adósságfék szigorításával korlátozni fogja a túlzott hitelkiáramlást - olvasható a jegybank közleményében.

A Portfolio szerint: 1. az 50%, illetve 60% feletti jövedelemarányos törlesztőrészlet magasnak tekinthető, ezért jogos elvárás, hogy efölött ne adósodjanak el a háztartások. Nincs pontos adatunk arra, mekkora az efölötti szinten eladósodott adósok aránya, de sokan lehetnek ebben az egészségtelen tartományban. Az új szabályok bevezetése némileg visszavetheti a lakossági hitelkihelyezést, de nem drasztikusan, és a hitelportfólió minősége szempontjából semmiképpen sem egészségtelen módon. 2. A hitelfedezeti mutató újraszabályozása a forinthitelek esetében nem jelent újdonságot. 3. A legális jövedelem előírása szintén jogos elvárás, sőt fehérítheti a gazdaságot, ugyanakkor nagy adminisztratív többletterhet jelenthet a bankok számára a jövedelemigazolások megkövetelése az adóstól. Talán ez az a pontja a szabályozásnak, ami a leginkább fájhat a bankoknak. Hozzá kell mindehhez tenni, hogy a friss számok - mivel a hitelciklus alja környékén vagyunk - valószínűleg innen csak csökkenni fognak, ugyanis az MNB a túlzott eladósodás megelőzése érdekében vezeti be őket. Hogy ez miként érinti majd a bankszektort, az a későbbi szigorítás paramétereitől függhet.

Mit mond a jelenlegi szabályozás?

A kérdést jelenleg a 361/2009. évi kormányrendelet szabályozza, ennek szigorúsága azonban eltörpül az MNB várható lépései mellett:

JTM/PTI: nincs átfogó, egységes szabályozás, hiszen az ezt szabályozó rendelet csak annyit mond, hogy a hitelképesség, illetve hitelezhetőség vizsgálatának a bankok belső szabályzata szerint, a természetes személy vagy a természetes személy háztartása jövedelmi helyzetén és az ez alapján meghatározott hitelezhetőségi limiten kell alapulnia. A hitelnyújtónak figyelembe kell venni a hitelezhetőségi limit meghatározásakor a természetes személy összes ismert hiteltartozását, amely a hitelnyújtóval vagy más hitelnyújtóval szemben áll fenn.

HFM/LTV: Az ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott forinthiteleknél a kitettség hitelkérelem elbíráltakori értéke nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének 80%-át. Építés alatt lévő létesítményre nyújtott hitelnél a korlát az ingatlan teljes készültségének elérésekori forgalmi értékre vonatkoztatva értendő.

Jövedelemigazolás: a Portfolio-nak adott válaszaik alapján a bankok a hitelbírálat során jellemzően néhány (3-6) hónapra visszatekintő bankszámlakivonat és/vagy munkáltatói jövedelemigazolás vagy NAV-jövedelemigazolás (vállalkozók) alapján mérik fel az ügyfél jövedelmét. Az MNB tervei alapján nem lesz elengedő a bankszámlakivonat.



Mekkora most a bankoknál az LTV és a PTI?

Három bank válaszolt erre a kérdésünkre a jelzáloghitelekre vonatkozóan még májusban:

Budapest Bank: "Átlagos PTI szintet nem lehet megállapítani, tekintettel arra, hogy az arányok az egyes jövedelmi szinteknél meglehetősen eltérhetnek. Általánosságban az mondható el, hogy ügyfeleink jelentős többsége a jövedelmének felénél nem költ többet hitelének törlesztésére."

CIB Bank: "Az újonnan kihelyezett forintalapú jelzáloghitelek átlagos hitelfedezeti aránya (LTV-mutatója) 2013-ban 55% volt, idén pedig 50%. A bankunk által újonnan kihelyezett forintalapú jelzáloghitelek átlagos törlesztőrészlete nettó jövedelemarányosan, azaz a PTI-mutató 2013-ban és idén is 30%."

Erste Bank: "2013-ban 50, 2014 eddig eltelt időszakában pedig 52 százalék volt a bank által újonnan kihelyezett forint alapú lakossági jelzáloghitelek átlagos hitelfedezeti aránya. Az Erste Banknál 2013-ban 35, 2014 eddig eltelt időszakában pedig 33 százalék volt a bank által újonnan kihelyezett forint alapú lakossági jelzáloghitelek átlagos törlesztőrészlete nettó jövedelem arányosan.

Itt az MNB bejelentése: új világ jön a lakossági hiteleknél


Mi a menetrend?

Az új MNB rendelet kapcsán a jegybank egyeztetett az Európai Központi Bankkal, amely 2014. június 23-án közzétett véleményében pozitívan értékelte a rendelettervezet tartalmát és annak hazai pénzügyi rendszer stabilitását erősítő várható hatásait. Az MNB a piaci szereplőkkel is konzultált, amely során több észrevétel is beépítésre került a szabályozásba, elősegítve az új rendelet gördülékeny jövőbeli alkalmazását. Az MNB rendelet szövege várhatóan 2014. szeptember folyamán jelenik meg a Magyar Közlönyben. Forrás