Hírdetés

Tipszmikszültél ????

Hírdetések

HIHETETLEN VAN Ahol nincsenek rákos betegek

Létezik a Himalája távoli hegyeiben Nyugat-Pakisztán, India és Kína között egy kis királyság, amit Hunzának hívnak. Az itt élő emberek, a hunzák hihetetlen hosszú életükről és jó egészségükről híresek. Nem ritka a 100 éves kor feletti ember, de vannak, akik a 120 évet is megélik.

A napjainkban hivatalosnak elfogadott orvostudomány nem tud választ adni arra, hogy mi lehet az oka annak, hogy ezek az emberek nem ismerik a szívbetegséget, a magas vérnyomást és nem betegszenek meg rákban. A nőknél ismeretlen a klimax, a férfiak pedig még 90 éves korukban is nemzőképesek.

Az mindenesetre megfigyelhető, hogy a hagyományos hunza étrend az átlagos nyugati étrendnél200-szor több nitrilozidot, azaz B17 vitamint tartalmaz.

Tudományos magyarázatokra bőven találunk szakirodalmat, amelyek közül dr. Krebs elmélete a legelterjedtebb: az általa elnevezett a B17 vitamin fejti ki egészségünkre jótékony hatását. A B17 vitamin pedig benzaldehidből, ciángyökből és diszacharidból áll. Az elmélet szerint tehát a barack magjának ciántartalma nem mérgező.

Ennek forrása pedig leginkább annak a rengeteg sárgabaracknak a magja, amivel a hatalmas sárgabarack-ligetekben találkozhatunk. A sárgabarackot a napon szárítják meg, és igen bőséges mennyiségben fogyasztják.

A hunzák a barack magját olyan nagyra értékelték, hogy fizetőeszközként használták. A Hunza völgye az azonos nevű folyó mentén terül el, 6000 méternél magasabb hegycsúcsok között. Az éghajlati viszonyok a sárgabarack termesztéséhez kiválóak.
Atilla népéből kivált, ős magyar rokonaink termesztik és igen nagy mennyiségben fogyasztják a sárgabarackot és annak kincsét, a magját.
A barackot frissen és szárítva is fogyasztják, ételeiket pedig a barack magjából préselt olajjal készítik. A hölgyek arcuk ápolására is használják a magját.

Hunza-sargabarack

A hunzák földjét úgy is hívják, hogy „a völgy ahol örökké élhetsz”.

Az itt élő emberek a mai napig hosszú életükről híresek, betegségektől nem szenvednek, asszonyaik szépséges és gyönyörű sima bőrűek.
A hunzák a XX. századot megelőző időkben akár 160 évig is éltek.

A hunza népcsoport tagjait nem sújtják úgynevezett civilizációs ártalmak: szívbetegségek, vérnyomás problémák, daganatos megbetegedések. A nőknél ismeretlen a klimax, a férfiak még 90 éves korukban is nemzőképesek.

Sokszor ebéd után 30-50 db sárgabarack magot is megesznek. Ez a mennyiség akár 75 ezer nemzetközi egységnyi A-vitamint és 50 mg B17-vitamint tartalmazhat. Ez az A-vitamin mennyiség hét és félszerese az FDA által engedélyezett maximumnak, mégsem betegszenek meg tőle. Sőt…

A hunzák a nyugati tudósok többségével ellentétben nincsenek tisztában a sárgabarack magjának összetevőivel, és azok hatásaival. Ők csak azt érzik, hogy rendszeres fogyasztásukkal jobbá teszik az életüket.

Érdemes  félretenni a magokat, szárítás után pedig megtörni. Igazán finom és egészséges rágcsálnivaló csemegét tehetünk el akár télre is.

sargabarackmag

Mivel táplálkoznak még a hunzák a sárgabarackon kívül?

Főleg gabonaféléken és friss zöldségeken élnek: hajdinán, kölesen, lucernán, borsón, tótbabon, fehérrépán, salátán, bagolyborsón és különféle bogyókon. Figyelemreméltó, hogy a saláta és a fehérrépa kivételével ezek mindegyike tartalmaz B17-vitamint!

A hunzák a zöldségeket, gyümölcsöket és gabonaféléket, a tejet és tejtermékeket főzés nélkül – szinte kizárólag nyersen fogyasztják, húst pedig igen ritkán esznek. Egyáltalán nem fogyasztanak hántolt rizst, cukrot és sót, a szintetikus élelmiszerekről még csak nem is hallottak.

Hozzátartozik az igazsághoz, hogy:

ez a nép kétezer évig csaknem teljesen el volt vágva a külvilágtól. Szinte teljesen megközelíthetetlen volt.

Az elmúlt években azonban vágtak egy keskeny utat a hegybe, és a “nyugati világ” beköltözött Hunzába is, magával hozva egy új étkezési szokást, bármennyire is tiltakoztak az itt lakók ez ellen.

Sajnálatos tény, hogy ezzel egyidejűleg megjelentek az első rákos esetek náluk is…

A Hunzák már évszázadokkal ezelőtt tudták, hogy a magokat nagy becsben kell tartani. A nyugati világ országaiban csak napjainkban fedezték fel a növények magjainak előnyös hatásait.

Ma már nyilvánvalóvá vált, hogy a magok esetenként 20-30-szor hatékonyabbak, mint a gyümölcsök egyéb részei.