Hírdetés

Nyugdíjkorhatár táblázat

Hírdetések

Nyugdíjminimum 2015: 1 forinttal sem nőtt a nyugdíjminimum 2008 óta

Nyugdíjminimum 2015 - 28,500 ft : 1 forinttal sem nőtt a nyugdíjminimum 2008 óta

Januárban lesz hetedik éve, hogy egyetlen fillérrel sem emelkedik nyugdíjminimum. A „befagyasztott” alapellátás mellett a magánnyugdíjak államosítása, a korhatár fokozatos emelése, az indexálás átalakítása és a korhatár alatti ellátások megszüntetése is jelentősen hozzájárul a Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlyban tartásához, bár erről rendre ügyesen elterelik a figyelmet a nyugdíjemeléssel.

Az öregségi nyugdíj legkisebb összege, közismert nevén a nyugdíjminimum 2008. január 1. óta változatlanul 28500 forint Magyarországon. Előtte minden évben emelték az összegét, leginkább az inflációval megegyező mértékben. Hét éve azonban egyetlen egyszer sem határozott emeléséről az Országgyűlés, nem véletlenül: nem csak a nyugellátás, de számos szociális ellátás igénybe vétele, illetve összege is a nyugdíjminimumhoz igazodik, így a rendszeres szociális segély vagy a gyermekvédelmi támogatás.

 

A kormány a nyugdíjminimum kvázi befagyasztásával jelentős összegeket spórol a költségvetésnek. De több más intézkedés is hozzájárult a Nyugdíjbiztosítási Alap mesterséges egyensúlyban tartásához. A 13. havi nyugdíj megszüntetése 2010-től, a korhatár alatti ellátások rendszerének átalakítása és a rokkantnyugdíj megszüntetése 2012-től mind ugyanazt a célt szolgálták: a nyugdíjrendszer működőképességének megőrzését. De elvben ezt célozta a magánnyugdíjak 2011-es államosítása is.

 

Megtakarítási céllal alakították át a nyugdíjemelés megállapításának rendszerét is, amely alapján ma már csak az infláció mértékével emelik a nyugellátásokat, holott korábban a GDP-növekedéshez mérten infláción felüli emelés is lehetséges volt. Az elvonások kompenzálására bevezették ugyan az úgynevezett nyugdíjprémiumot, de ez csak akkor jár majd, ha a gazdasági növekedés eléri a 3,5 százalékot. A kormány 2015-re 2,5 százalékos javulást vár.

 

A kedvezőtlen demográfiai folyamatok ellensúlyozását szolgálja az öregségi nyugdíjkorhatár 2010-ben megkezdett fokozatos emelése is, aminek nyomán 2022-től már csak 65 éves korban lehet nyugdíjba menni. A KSH adatai szerint Magyarországon jelenleg a 60 éves és idősebb népesség 85,8 százaléka kap főellátásként öregségi nyugdíjat. Az öregségi nyugdíjasok háromtizedének 35 és 39 év közötti szolgálati idő után állapítottak meg nyugdíjat, 26 százalékuk pedig 40–44 évet dolgozott le. Ám még mindig nagyon sokan vannak, a nyugdíjjogosultak több mint 16 százaléka, akik harminc évet sem dolgoztak, mielőtt nyugdíjba mentek. A nők között különösen magas, 23 százalékot meghaladó az ilyen nyugdíjasok aránya, sőt azoké is majdnem eléri a 14 százalékot a nők között, akik 20 évnél rövidebb szolgálati időt szereztek csupán.

 

A 40 év szolgálati viszonnyal rendelkező nők 2011 óta életkoruktól függetlenül kérhetik nyugdíjazásukat. A biztos nyugdíjat egyre többen választják a bizonytalan munkaerőpiac helyett: 2011-ben 48 ezren, 2012-ben 29 ezren, 2013-ben pedig 25 ezren éltek a lehetőséggel. A jövő évi költségvetés szerint eddig 135 ezren vették ezt igénybe, a KSH viszont 105 ezer korkedvezménnyel nyugdíjba vonult nőt tart nyilván. Ezt az ellátási formát ma már az öregségi nyugdíjban részesülők mintegy 5 százaléka kapja.

 

A nyugdíjemelésen túl ez az egyetlen tétel, amely növeli a nyugdíjkiadásokat: 2011-ben még csak 26,3 milliárd forintot, 2012-ben már ennek több mint a négyszeresét, 109 milliárd, 2013-ban pedig majdnem 134 milliárd forintot fordítottak a 40 évnyi szolgálati idővel nyugdíjba ment nők járadékának fedezetére.

 

A nyugdíjkiadások a nyugdíjrendszer területén végrehajtott intézkedések ellenére is 2010-ről 2060-ra 11,9 százalékról 12,4 százalékra növekednek a GDP arányában. Ugyanezen idő alatt, nem mellesleg, ugyancsak döntően az elöregedés miatt, az egészségügyi kiadások a GDP 4,9 százalékáról 6,1 százalékára, az időskorúak ápolására fordított kiadások 0,8 százalékáról 1,4 százalékára emelkednek.

 

Sokan kapnak keveset
2014 elején 2 millió 37 ezer idős kapott öregségi nyugdíjat, számuk egy év alatt 1,8 százalékkal nőtt. Az átlagos nyugellátás 115786 forint volt. Az év elején ugyanakkor több mint 16300 idős ember élt hazánkban, akinek a nyugdíja éppen csak, hogy elérte, illetve meghaladta a nyugdíjminimumot. Azok száma pedig, akik havonta kénytelenek voltak a nyugdíjminimum kicsivel több, mint háromszorosával, 90 ezer forinttal beérni, a 617 ezret is meghaladta. A legtöbben, 678 ezren 90 és 120 ezer forint közötti nyugellátást kapnak kézhez havonta, 352 ezernél kicsivel többen részesülnek 120 és 150 ezer, míg 272 és fél ezren 150 és 200 ezer forint közötti nyugdíjban. A legmódosabb nyugdíjasok száma 117 ezer volt januárban, az ő számlájukra több mint 200 ezer forintot utal havonta a nyugdíjfolyósító. Forrás