Hírdetés

Nyugdíjkorhatár táblázat

Hírdetések

nyugdíjkasszák sorsa 2015/2016 után ! Lesz-e nyugdíjunk ?

Nyugdíjkasszák sorsa 2015/2016 után ! Lesz-e nyugdíjunk ?

 

Csökken az önkéntes és a magánnyugdíj kasszák taglétszáma, s az egészségkasszák vagyona, bevételei és az egy főre jutó átlagos vagyona is apad.

Tavaly enyhén csökkent az önkéntes nyugdíjpénztárak, az egészségkasszák és a magánnyugdíjpénztárak taglétszáma – derült ki a Stabilitás Pénztárszövetség közleményéből. A pénztárak érdekképviseleti szervezete szerint az 1,1 millió fős taglétszám lényegében stagnált, az egyes pénztártípusok összlétszáma azonban csökkenő tendenciát mutat. Az egészségkasszák taglétszáma minimális mértékben csökkent, tavaly ugyanis 60 százalékkal kevesebben léptek be, mint 2012-ben, a kilépések száma viszont nem mérséklődött ilyen ütemben. A magánnyugdíjpénztárak taglétszáma is apad, és az önkéntes pénztáraknál is meghaladja a kilépők száma a belépőkét, 60 ezer kilépő taggal szemben csak 22 ezer új belépőt regisztráltak 2013-ban.

A magánnyugdíj-pénztári és az önkéntes nyugdíjpénztári tagok egy főre jutó vagyona viszont jelentősen, 11-12 százalékkal nőtt a tavalyi évben, amely az önkéntes pénztári tagoknak fejenként közel 100 ezer forintos gyarapodást hozott. Tavaly az önkéntes kasszák 8 százalékos átlaghozamot értek el, a hozamok 10 éves átlaga 7,7 százalék lett. Ez évi 2,8 százalékos reálhozamot jelentett. Az egészségkasszák egy főre jutó átlagos vagyona 3,8 százalékkal csökkent az 2012-höz képest.

Az egészségkasszák és az önkéntes nyugdíjpénztárak bevételei is csökkentek tavaly, aminek okát a pénztárszövetség a munkáltatói befizetések visszaszorulásában látja. Az önkéntes pénztárak bevételei éves szinten egy százalékkal estek vissza, az egészségkasszák bevételei viszont több mint 10 százalékkal apadtak. Bár azok a tagok, akik továbbra is hűségesek az önkéntes pénztárakhoz, növelték a befizetett tagdíjat, ez nem tudta kellően ellensúlyozni a munkáltatói befizetések elmaradását. Az önkéntes pénztárak 490 millió forint működési veszteséggel zártak tavaly.

A jelenlegi kormánynak köszönhető, hogy a következő 25 évben nem omlik össze a nyugdíjrendszer, mert megszüntették a "nagy rablást" folytató kötelező magánpénztárakat, sőt, a Fidesz érdeme az is, hogy ma nem adóznak az ellátások. Ilyen, és ehhez hasonló kijelentéseket tett a napokban Soltész Miklós, ám az államtitkár arról hallgatott, hogy miként zsarolták ki 3 millió kasszatag 3000 milliárd forint megtakarítását.

Arról sem beszélt, hogyan alázták meg a rokkantnyugdíjasokat, továbbá hogy nem a szocialista kormányok, hanem éppen a Fidesz adóztatta meg a korhatár alattiak nyugdíját ellátásuk átminősítésével.

Csúsztatásokkal és kommunikációs trükkökkel próbálja megnyerni a nyugdíjasok támogatását a Fidesz. A "Magyarország jobban teljesít - Oltalom alatt az idősek" című rendezvényen Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár egyebek között arról beszélt, hogy megmentették a nyugdíjasokat és a nyugdíjakat.

Állítás: A kormányváltás óta megtett lépéseknek köszönhetően 25 év múlva is fenntartható lesz a nyugdíjrendszer.
Valóság: Az előző kormányok idején nem volt veszélyben a nyugdíjkifizetés, ezt Orbán Viktor is elismerte a választások előtt. Azt mondta akkor, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer legalább 30 évig fenntartható, így nincs szükség drasztikus beavatkozásra. Mégis megtették. A Nyugdíjbiztosítási Alap 2010 márciusában még csaknem 3 milliárd többletet mutatott, míg 2012 végére a nyugdíjkassza hiánya elérte a 70,8 milliárd forintot. Ennek egyebek között az az oka, hogy jelentősen alábecsülte a 40 éves munkaviszony után nyugdíjba vonuló nők számát a kormány, a 2011 március elsején bevezetett lehetőséggel az első évben 16,5 ezren éltek, tavaly már csaknem 80 ezren. Így az ellátásukra fordított kiadások 26,3 milliárd forintról 109 milliárd forintra emelkedtek. Közben a büdzsében erre a célra 50 milliárddal kevesebbet különítettek el. Vagyis a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát az Orbán-kormány veszélyeztette.

Állítás: Gyurcsány- és a Bajnai-kormányok ténykedését a nyugdíjasok is megsínylették, hiszen 2004 és 2010 között csökkent a nyugdíjak értéke, közben az országot eladósították, amivel az unokák és dédunokák vállára rakták a terheket.
Valóság: 2002 óta több mint 25 százalékkal nőtt a nyugdíjak vásárlóértéke 2010-ig, igaz, voltak olyan évek - például a válság idején -, amikor néhány százalékos csökkenés volt. Emellett ebben az időszakban több módon segítették az időseket. 2006-tól nyolclépéses nyugdíjkorrekciós programot vezetett be a szocialista kormány. A változtatás a többi között az özvegyi nyugdíjakat érintette, és igazságosabbá tette a különböző években megállapított ellátásokat. A szocialista kabinet állította vissza a méltányossági nyugdíj rendszerét is, melyet az előző Fidesz-kormány megszüntetett.

Állítás: A szocialisták lépésről lépésre bevezették, majd el is vették a 13. havi nyugdíjat.
Valóság: Amikor a Fidesz 1998 és 2002 között kormányon volt, nem vezette be a 13. havi nyugdíjat, a Medgyessy-kabinet idején pedig nem szavazta meg a pluszellátást. Sőt, 2009 májusban, amikor a parlamentben a 13. havi nyugdíj eltörlését is tartalmazó módosító indítványról kellett voksolni, több fideszes és KDNP-s képviselő az igen gombot nyomta. Mégis, a 2009-es európai parlamenti választások előtt arról beszéltek, hogy nem szabad eltörölni a pluszellátást, kormányra kerülésük esetén pedig visszaállítanák a 160 mil­liárdos nagyságrendű 13. havi nyugdíjat. Utána viszont egy televíziós műsorban Orbán Viktor kijelentette, a 13. havi nyugdíj visszaállításának nem sok realitása van.

Állítás: Megszüntették a "nagy rablást" folytató kötelező magán-nyugdíjpénztárakat, amelyek működése következtében 2010-re már 2500 milliárd forint volt a nyugdíjkassza hiánya. Ha megmaradnak a kötelező magánnyugdíjpénztárak, fenntarthatatlanná vált volna a nyugdíjrendszer.
Valóság: Zsarolással vette el a Fidesz-kormány 3 millió ember 3000 milliárdnyi nyugdíj-megtakarítását. Többek között Selmeczi Gabriella, aki akkor nyugdíjvédelmi megbízott volt, és Matolcsy György gazdasági miniszterként megígérte, a kasszatagok átvihetik a vagyonukat az állami pénztárba, ott jóváírják a befizetéseket. Később a szaktárca közölte, a visszalépéssel, a tagsági jogviszony megszűnésével, a tag követelése is megszűnt a számlán nyilvántartott összeggel szemben. A kasszatagok pénze az államhoz került, a vagyont eltüntette a kormány, tavaly év végére mindössze 310 milliárd forint maradt a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapban, vagyis a "nagy rablást" a Fidesz-kormány végezte el. A foglalkoztatás pedig - a kozmetikázott statisztikai mutatók ellenére - nem bővül, és egyre többen menekülnek külföldre, ők oda fizetnek nyugdíjjárulékot.

Állítás: Szűkítették a korai nyugdíjak körét, a 260 ezer érintettből mára 160 ezren maradtak. Felülvizsgálták a rokkantnyugdíjak jogosultságát is: az 500 ezer rokkantnyugdíjasból mostanra 444 ezer maradt, és évről évre csökken a vizsgálatra jelentkezők száma is.
Valóság: A Fidesz-kormány több, mint egymillió embert zárt ki visszamenőlegesen a rendszerből úgy, hogy bűnbaknak állította be, megalázta őket. A Széll Kálmán tervben előre meghatározták, hogy 2013 végéig 190 milliárd forintot kell spórolni például a rokkantellátáson. Mindezt úgy akarták eléni, hogy akit csak lehet, visszaküldenek dolgozni. A kabinet célja az volt, hogy 150 ezer embert rehabilitáljanak, ennek érdekében az új minősítési rendszer szerint az amputált lábú betegek, a gerincsérvvel élők, vagy akár a sztómások is munkaképesek lehetnek. Az 57 évnél fiatalabbak közül akarták kiválasztani a munkaképeseket, ám ez a próbálkozás kudarcba fulladt. A felülvizsgálatok nagyon lassan haladnak. Az eddig ellenőrzött betegek túlnyomó többsége megtarthatta teljes vagy csökkentett összegű ellátását.

Állítás: Sikerült megakadályozni a nyugdíjak megadóztatását.
Valóság: Senki nem akarta a megadóztatni a nyugdíjakat. A nyugdíjadóról még 1997-ben a magánnyugdíjpénztárakat megteremtő reform részeként gondolta a Horn-kormány úgy, a gazdasági helyzet 2013-ra már lehetővé teszi, hogy a nettó átlagkereset helyett a havi bruttó átlagkereset legyen az időskori ellátás számításának alapja. Arról szó sem volt, hogy a havi nyugdíj összegéből kellene adót fizetni. A magánnyugdíjpénztár rendszert az Orbán kormány verte szét, a nyugdíjadó ötletét is ez a kabinet vezette be. Elvette az öregségi korhatár alatt lévők nyugdíját, és korhatár előtti ellátásra nevezte át a járandóságot. Arra már ki lehetett vetni az adót, és ezt sajátosan meg is tette a kétharmad.