Hírdetés

Nyugdíjkorhatár táblázat

Hírdetések

Nyugdíjkalkulátor 2016 - 40 éves munkaviszony után

Nyugdíjkalkulátor 2016 - 40 éves munkaviszony után

 

Az öregségi nyugdíj mértéke-kiszámolása - kalkulátor

 

A nyugdíj mértéke a megszerzett szolgálati idő teljes években (365 naptári napban) meghatározott tartama alapján százalékos mértékben kerül meghatározásra.

 

Mely évek keresetei alapján kell a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetet kiszámítani?

 

Az öregségi nyugdíj összegét 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért keresetek, jövedelmek havi átlaga alapján kell meghatározni, ha az igénylő rendelkezik ezen időszak legalább fele részére keresettel, jövedelemmel. Amennyiben az igénylő az ún. átlagszámítási időszak fele részére nem rendelkezik keresettel, jövedelemmel, a hiányzó napokra az 1988. január 1-je előtti, legközelebbi időszak keresetei, jövedelmei vehetők figyelembe.Ha ez sem áll rendelkezésre, akkor a hiányzó időre érvényes minimálbért kell számításba venni.

 

 

NyugdíjkalkulátorSzámolja ki várható nyugdíját! 
 
Kérjük, adja meg az alábbi adatokat!
Születési dátum:  
 
  Munkába állás éve:  
 
  Kezdő havi bruttó jövedelem:  Ft
  Jelenlegi havi bruttó jövedelem:  Ft
 

 

Hogyan kell a nyugdíj összegét kiszámítani?

 

Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetet úgy kell meghatározni, hogy az egyes naptári években elért bruttó kereseteket, jövedelmeket – ideértve a minimálbér összegét is – naptári évenként csökkenteni kell

 

a) a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékek figyelembevételével számított természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magánnyugdíj-pénztári tagdíj, munkavállalói járulék, vállalkozói járulék, valamint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék összegével („járuléktalanítás”), továbbá

 

b) a személyi jövedelemadónak a járuléktalanított összegre számított – az adott naptári évi adószabályok szerint meghatározott – képzett összegével.

 

 

 

A havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani („valorizálás”).

 

 

 

Az így meghatározott kereset, jövedelem együttes összegét el kell osztani az átlagszámítási időszak azon napjainak számával (az osztószámmal), amelyre a biztosítottnak keresete volt.

 

 

 

A kapott napi átlagot meg kell szorozni 365-tel (éves átlag) és el kell osztani 12-vel (havi átlag).

 

 

 

Az ismertetett módon kiszámított havi átlagkeresetet egy bizonyos összeg felett csak korlátozott mértékben lehet figyelembe venni. Ez az ún. degresszió. A korlátozás mértékét és a jövedelem-határokat a Kormány évente rendeletben határozza meg.

 

 

 

Mi az osztószám?

 

Az osztószám a biztosításban töltött idő azon napjainak száma, amelyre a biztosítottnak keresete, jövedelme volt.

 

Az osztószám megállapításánál a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat és a szabadnapokat is figyelembe kell venni.

 

 

 

Nem kell számításba venni az osztószám meghatározásánál a fizetés, díjazás nélküli időszakokat, így különösen a fizetés nélküli szabadság, a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a baleseti táppénz, a katonai (polgári) szolgálat időtartamát.

 

 

 

Mit jelent a degresszió?

 

Ha a 2012. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő saját jogú nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 372 000 forintnál több, akkor

 

- a 372 001-421 000 forint közötti átlagkereset kilencven százalékát,

 

- a 421 000 forint feletti átlagkereset nyolcvan százalékát,

 

kell a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni.

 

 

 

Mit jelent a valorizáció?

 

A nyugdíj összegének kiszámításasorán az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazást megelőző napig elért keresetet az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve kell a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez igazítani, valorizálni. A valorizációs szorzószámok kormányrendeletben történő meghatározására – az előző évi statisztikai adatok ismeretében – legkorábban a tárgyév február, március hónapjában kerülhet sor.

 

 

 

Van-e az öregségi nyugdíjnak minimum összege?

 

Igen. A megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj összege Korm. rendeletben meghatározott összegnél nem lehet kevesebb, ha a havi átlagkereset ezt az összeget eléri.

 

 

 

Ha az öregségi teljes nyugdíj alapját képező havi átlagkereset nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, a nyugdíjat a havi átlagkeresettel azonos összegben kell megállapítani.

 

 

 

Amennyiben az igénylő csak öregségi résznyugdíjra szerzett jogosultságot (azaz szolgálati ideje nem éri el a 20 évet) öregségi résznyugdíját akkor is a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetnek a szolgálati időtől függő százalékában kell megállapítani, ha az nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, mivel az öregségi résznyugdíjnak minimum összege nincs.