Hírdetés

Nyugdíjkorhatár táblázat

Hírdetések

Nyugdíj megtakarítás és adókedvezmény 2016-2017: 130 ezret is nyerhetsz évente

Nyugdíj megtakarítás és adókedvezmény 2016-2017: 130 ezret is nyerhetsz évente

 

A nyugdíjra való felkészülésben a legtöbbet az öngondoskodás segíthet, az állam ráadásul 20 százalékos adójóváírással jutalmazza a takarékosságunkat. Ha a nyugdíjbiztosítást választjuk, akkor négyfajta megtakarítás közül kell választanunk, ezek között azonban nem is olyan egyszerű eligazodni.

A nyugdíjcélú megtakarítási termékeknél a befizetéseink után 20 százalékos adójóváírást kaphatunk, amelyet a számlánkon írnak jóvá. Ha nyugdíj célra használjuk fel ezeket az összegeket, akkor ráadásul kamatadó és egészségügyi hozzájárulás (EHO) mentesen juthatunk mind a tőkéhez, mind a hozamhoz.

Így van ez a nyugdíjbiztosításoknál is, évente 130 ezer forint adójóváírást kaphatunk, amit 650 ezer forint befizetésével maximalizálhatunk.

Két dologról kell döntenünk a nyugdíjbiztosítás kiválasztásakor

Ha már eldöntöttük, hogy nyugdíjbiztosítást kötünk, akkor azzal szembesülhetünk, hogy négy különböző fajta termékből is választhatunk, ugyanis a megtakarítással összekötött nyugdíjbiztosításokat két szempontból is megkülönböztethetjük.

Vegyes vagy unit linked biztosítás?

A befektetés szempontjából két típusú biztosításból választhatunk:

  • A hagyományos, vegyes életbiztosításoknak előre meghatározott, fix hozama van. Ezeknél már a szerződés megkötésekor tudjuk, hogy mekkora összeget vehetünk majd fel.
  • A befektetéssel összekötött (unit linked) életbiztosításoknál viszont a befizetett pénzünket eszközalapokba fekteti a biztosító. Az alapokból összeállított portfóliót mi magunk kezeljük, persze a tanácsadónk, akivel a szerződést kötöttük, segítségünkre lehet ebben. Azt viszont lényeges megjegyezni, hogy a unit linked biztosításoknál miénk a felelősség, akár igénybe vettük a tanácsadó segítségét, akár nem.

Rendszeres megtakarítás vagy egyszeri befizetés?

Persze mind a két típus elérhető egyszeri díjas befektetésként és hosszú távú rendszeres megtakarításként egyaránt, de kinek melyiket érdemes választania?

Akik már rendelkeznek egy jelentősebb megtakarított összeggel, azok helyezhetik el biztonságosan a befektetéseiket egyszeri díjas termékekben. A bankbetétnek, az állampapíroknak és a befektetési alapoknak lehet jó alternatívája ez a fajta biztosítás. Az egyszeri díjas nyugdíjbiztosítások alkalmasak az év végi bónusz befektetésére is, arra érdemes figyelni, hogy évente maximum 130 ezer forintot írhatnak jóvá a számlánkon, ami azt jelenti, hogy 650 ezer forint befizetése mellett már a maximális támogatást kapjuk az államtól.

A rendszeres megtakarítások viszont azoknak lehet jó, akik még nem rendelkeznek nagyobb megtakarítással, de tudják vállalni a folyamatos, kisebb összegű befizetéseket, és nyugdíjkiegészítés céljából szeretnének akár több millió forintot összegyűjteni.

Itt érdemes kiemelni a nyugdíjcélú megtakarítást, amelynél 20 százalékos adójóváírást kaphatunk a befizetéseink után.


A vegyes biztosítások a fix hozam miatt azoknak az ügyfeleknek lehetnek vonzóak, akik nem akarnak a befektetéssel bajlódni vagy egész egyszerűen megelégszenek az átlagos hozammal. A unit linked termékeket annak érdemes választani, aki szeretne extra hozamot elérni a vegyes életbiztosításokhoz képest és ezért hajlandó kockázatot vállalni.

Az eszközalapok közötti választásban és a befektetési portfólió kialakításában a tanácsadó segíthet minket. Ezzel a biztonságos, több eszközalapot is tartalmazó portfóliótól a magas kockázatú, kevés eszközalapból válogató portfólióig számtalan választási lehetőségünk van. Lényeges, hogy bármennyi segítséget is nyújt a tanácsadó, választásunk kockázatát minden esetben mi viseljük.

A nyugdíjbiztosítások többsége hosszú távú, rendszeres megtakarítás, nem is csoda, hogy a szerződések darabszámában és a teljes díjban számolva egyaránt ezek a termékek a népszerűek. Ezen belül is a unit linked biztosítások teszik ki az összes nyugdíjbiztosítás 85 százalékát.

Kinek lehet jó a nyugdíjbiztosítás?

A nyugdíjbiztosítás mellett önkéntes nyugdíjpénztárba (ÖNYP) vagy nyugdíj elő-takarékossági számlára (NYESZ) is tehetnénk a pénzünket. Ezek a biztosításhoz hasonlóan 20 százalékos jóváírást biztosítanak. A másik két megtakarításnál (ÖNYP-nél a kötelező legkisebb tagdíj kivételével) a havi fizetés nem kötelező, így sokszor megesik, hogy egy-két hónap befizetése elmarad, vagy akár az ügyfél teljesen leáll a megtakarítás fizetésével. Ez viszont azzal jár, hogy így szinte biztos, hogy a felhalmozott összeg elmarad majd az eredetileg tervezett céltól, vagyis a korábban kalkuláltnál kevesebből kell majd megélnie a takarékoskodónak idős korában.

Ugyan hazánkban a nyugdíjbiztosítás (és 20 éves múltja ellenére a pénztári megtakarítás is) még fiatal konstrukció, azonban olyan nyugati országokban, ahol hosszabb távú visszatekintő adatokat találunk, ott bebizonyosodik, hogy a legtöbb pénzük a nyugdíjbiztosítást választó ügyfeleknek lesz.