Hírdetés

Nyugdíjkorhatár táblázat

Hírdetések

Nyugdíjemelés mértéke 2015: 1,8 százalékos emelés lesz - Így változhat a nyugdíjemelés 2015 Január 1-től

Nyugdíj emelés 2015-re - Hétfőn elfogadták a 2015-ös költségvetést: ez azt is jelenti, hivatalossá vált a jövő évi nyugdíjemelés mértéke.


Az inflációs előrejelzés 1,8%, tehát a kormány 1,8 százalékos mértékű nyugdíjemeléssel számol jövőre (2015).


Az átlagos öregségi nyugdíj összege 115 786 forint volt az idei év elején. Ez tehát azt jelenti, hogy az átlagos nyugdíj mintegy 2 ezer forinttal fog nőni.

A magyar nyugdíjrendszer látszólag rendben van a nyugdíjemelés mértéke 2% körül volt, az elmúlt években a nyugdíjak vásárlóértéke emelkedett, a kötelező magánpénztári rendszer majdnem teljes felszámolásával a nyugdíjrendszer pillanatnyi kiadásai is csökkentek. A harmadik Orbán-kormány nincs lépéskényszerben, de a nyugdíjrendszer átalakításokra szorul.

 

 

 

Az elmúlt négy évben komoly változásokat hozott az nyugdíjrendszerben, hisz a kétharmaddal hatalomra került második Orbán-kormány gyakorlatilag fölszámolta a magánpénztári rendszert, így a jövőbeni nyugdíjakat kizárólag az állami felosztó-kirovó rendszerű társadalombiztosítási, valamint az önkéntes megtakarításokból lehet fedezni. A magánpénztárak - majdnem teljes - megszüntetése rövid távon tehermentesítette a költségvetést - hisz nem esik ki járulékbevétel - ezzel szemben az állam jövőbeni (Implicit) kiadásait növelte.

Hasonló mértékű átalakításokra a nyugdíjrendszerben a következő négy évben nem kell számítani, hisz a rendszer rövid távon fenntartható, ennek ellenére egy újabb minireform kidolgozása nem halogatható - erre a ciklus második felében kerülhet sor. Komoly változásokra a kormánypártok sem készülnek rövidtávon, a napirenden a nők 40 éves szolgálati jogviszonnyal való - korhatár előtti - nyugdíjazásában várhatóak változások a Napi.hu információi szerint.

Inkább finomításokra lehet számítani

A Fidesz szerint a program sikeres - ezt jelzi, hogy a program indulása óta vagyis az elmúlt két évben - mintegy 100 ezer olyan nő szerzett teljes jogú nyugdíjat, akik nem érték el a rájuk irányadó korhatárt, ám 40 szolgálati évet fel tudtak mutatni. ( A nyugdíjjogosultság szempontjából nem kellett a negyven évet ténylegesen ledolgozni, elég volt akár 32 év munkával töltött, ha emellett gyermeket is nevelt az illető hölgy.) A program eddigi sikerén felbuzdulva a Fidesz olyan változásokat kezdeményezhet, amely szélesíti heti a női 40 programba bekerülők számát.

Információink szerint a női 40 év programot a Fidesz a jelenlegi formában tartaná fenn, annak ellenére, hogy az jogilag diszkriminatív. Az elképzelhetetlen és fel sem merülhet, hogy a diszkrimináció felszámolását úgy oldják, meg, hogy a programot kiterjesszék a férfiakra is, annak elvi és anyagi okai miatt sem.

Nyugdíjjogi szakértői ezzel szemben azt szorgalmazzák, hogy a programot illesszék be a korhatár alatti nyugdíjak rendszerébe. A nyugdíjkorhatár emelése az idén megkezdődött jelenleg már nem 62, hanem 62,5 év a korhatár, ami az évtized végére fokozatosan 65 évre emelkedik. Szakértői anyagokban felmerülő javaslatok - amelyeket viszont a Fidesz soha nem tett magáévá - szerint érdemes lenne egy szigorúan malusos rendszerben oldani a szigorú korhatárt - ehhez lehetne "hozzápasszintani" a női 40-es programot.

Egyébi számla vs. NDC

A szakértői várakozások szerint a következő négy évben újra előkerül az egyéni számlák kérdése. Az állami nyugdíjrendszerben az egyéni számlák bevezetésére a magánpénztárak államosításakor tett ígéretet a második Orbán-kormány - ám ez nem valósult meg. A magyar nyugdíjrendszer ugyanis nem egyéni számlás elven működik, hanem azt figyeli, hogy a teljes életpálya hosszában - pontosabban 1988 óta - milyen jövedelem után fizettek járulékot és mennyi szolgálati idővel rendelkezik az adott nyugdíjas. A rendszer összetettségéből nem igazán lehet előre megmondani, hogy mekkora nyugdíja lesz egy mai negyvenévesnek a 2030-as nyugdíjazásakor.

Nyugdíjkorhatár táblázat nők és férfiak esetén

Ennek ellenére időről-időre felvetődik a német pontrendszeres vagy a svéd rendszer hazai bevezetése. A Fidesz ebben a kérdésben nem foglalt állást - ennek ellenére nem kizárható, hogy a jövőben a nyugdíjrendszert egy ilyen irányba mozdítanák el, a valódi NDC (névleges egyéni számlás nyugdíjrendszer) irányába, ahol a befizetett járulékokat tartanák nyilván, egy elméleti kamattal növelve az virtuális egyéni számlán, amely a nyugdíjazáskor nyugdíjjáradékra váltható lenne.

Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjról !

Szolidabb (reál)nyugdíjemelések jöhetnek 2015-től

Az elmúlt két évben jelentősen - csaknem öt százalékkal -  emelkedett a nyugdíjak reálértéke, annak ellenére, hogy a  vonatkozó szabályok szerint csak az inflációval lehetett volna korrigálni. Az 2012-2014 közötti három évben a kormány a várható inflációt felülbecsülte a ténylegesnél - így nőhettek gyorsabban a nyugdíjak. Az inflációs fölüllövésnek egyik oka a rezsicsökkentés volt - ami viszont a következő kormányzati ciklusban aligha folytatódik -, így kisebb az esélye a meglepetés dezinflációnak és a ciklus első felében nem is lesz érdeke a kormánynak a nyugdíjak terven felüli emelése sem.

 

 

Friss hírek a 2015-ös nyugdíjemelésről :

 

A kormány az inflációkövetés jegyében 1,8 százalékkal emeli jövőre a nyugdíjakat. Ami azt jelenti, a postás csak éppen hogy egy kicsivel hoz majd több pénzt jövőre, mint az idén.

A költségvetés tervezete szerint a nyugellátásokra jövőre összességében kis híján 3014 milliárd forint jut majd, ami 2 százaléknál kicsivel nagyobb kiadást jelent, mint amennyit az idei évre terveztek (2954 milliárd forint).

A nyugdíjemelés pedig az előzetes 2,5 százalékos hírekkel, és Balog Zoltán miniszter keddi 2,2 százalékos bejelentésével szemben mindössze 1,8 százalékos lesz, hiszen a költségvetési tervezetben éppen ennyire lőtték be az inflációt. És mint ahogy Varga Mihály a tervezet bemutatásakor is elmondta, így ennyivel emelkedhetnek a nyugdíjak.

Nyugdíjszámok a büdzsében

A 3014 milliárd forinton belül 2440,5 milliárdot szánnak az öregségi nyugdíjakra, a tavalyi 2404,9 milliárd forinttal szemben (ami egyébként 1,48 százalékos bővülést jelent). Jövőre árvaellátásra 2 milliárd forinttal kevesebb (36,67 milliárd forint), özvegyi nyugdíjra pedig 2,63 milliárd forinttal többet terveztek (344,33 milliárd forintot).

Úgy tűnik, a kormány bízik a nők 40 program további bővülésében, mert erre a célra (ami úgynevezett szolgálatfüggő nyugdíj címszó alatt szerepel) 23,3 milliárd forinttal (14,39 százalékkal) szán többet, mint idén, összesen 185,2 milliárd forintot.

Átlagban ennyi pluszt jelenthet

Az öregségi nyugdíjak átlagos 116 ezer forintjából kiindulva az 1,8 százalékos emeléssel számolva pedig az derül ki, hogy nem 2900, nem is 2400, hanem csupán 2088 forinttal emelkedik jövőre az átlagnyugdíj. Vagyis 118 ezer forint körülire jöhet ki.

Tavaly 2,4 százalékosra lőtték be az idei inflációt (először még 2,8 százalékról is volt szó), így havi átlagban 2520 forint emelést kaptak az idén a nyugdíjasok. Az éves inflációt az elemzők idénre 0,1 százalék körülire becslik, így ehhez képest nyertek a nyugdíjasok.

Tavalyelőtt ennél is jobban túlbecsülte a kormány a pénzromlást, 5,2 százalékosra. Ez átlagban ötezer forintos emelést jelentett a nyugdíjasoknak. De végül (mivel a rezsicsökkentés közben bejött) éves szinten mindössze 1,7 százalékos lett az inflációs mutató. Így 2013-ban a reálnyugdíjak is emelkedtek. Ez jövőre nem valószínű, hogy összejön.