Nyugdíj összegének megállapítása, kiszámítása 2018/2019

By | 2018-03-24

Nyugdíj összegének megállapítása, kiszámítása 2018/2019

Vannak szolgálati idők, amik beleszámítanak a nyugdíjba és vannak, amik nem. A gyes beleszámít, és az ápolási idő is, viszont a nők kedvezményes nyugdíjába nem számít bele az ápolási. Amiből vonnak nyugdíjjárulékot, az tulajdonképpen beleszámít a nyugdíjba.

A nyugdíjrendszer témáját napjainkban is egyre többször érinti a híradó, az internetes portálok. Nem véletlen, ugyanis számos, aggodalomra okot adó tényezővel kell számolni, éppen ezért fontos, hogy a témával azok is foglalkozzanak, akik még csak mostanság próbálnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon.

A magyar nyugdíjrendszer gyakorlatilag az állami nyugdíjon alapszik, ami az úgynevezett felosztó-kirovó rendszerben működik. Ennek lényege az, hogy a munkaerőpiacon jelenleg tevékenykedők befizetéseiből finanszírozzák a nyugdíjakat. Ahhoz, hogy a rendszer optimálisan tudjon működni, elengedhetetlen, hogy a munkavállalók, valamint a munkaadók által befizetett járulékok fedezzék a kifizetéseket. Mivel már jelenleg is deficittel kell számolni, melyet az államháztartás terhére igyekeznek megoldani az illetékesek, így világosan látható, hogy rendkívül fontos a kényes egyensúly fenntartása, és a mihamarabbi megoldás találás.

Természetesen a nyugdíj előtt állók részéről az a legfontosabb kérdés, hogy mi alapján, hogyan kerül majd megállapításra az az összeg, melyből meg kell élniük nyugdíjas éveikben. A döntő tényezők a szolgálati idő, valamint a havi átlagkereset összege, ám a rendszer ennél jóval bonyolultabb. Az öregségi nyugdíj összegét az annak alapját képező havi átlagkereset összegének a hozzá tartozó szolgálati időhöz tartozó százaléka adja meg. A nyugdíjmérték skála a következőképpen alakul:

15 év szolgálati időtől indul, amelyhez a havi átlagkereset 43 százaléka tartozik,
25 év szolgálati időig (63 százalék) évi 2-2 százalékkal, majd
26 év szolgálati időtől (64 százalék)
36 év szolgálati időig (74 százalék) évi 1-1 százalékkal,
37 év szolgálati időtől (75,5 százalék)
40 év szolgálati időig (80 százalék) évi 1,5-1,5 százalékkal,
és minden következő évben két-két százalékkal növekszik. 50 év szolgálati idő esetében éri el a 100 százalékot az összeg. Természetesen minimális összegére is létezik előírás, ez pedig a jelenleg hatályos jogszabályok szerint 28 500 forint.

S hogy miként állapítják meg az átlagkereset nagyságát? Az 1988. január 1 és a nyugdíjba vonulási kérelem beadása közötti időszak nettó átlagkeresete az alap, s ez kerül beszorzásra a fenti rendszerben a ledolgozott évek számához tartozó százalékkal. A jogosultsági idő alatt megszerzett összes jövedelmet el kell osztani a biztosításban töltött napok számával, s így kapható meg a nettó átlagkereset. Az osztószámként az év minden napját számolni kell, tehát az egy napra kapott összeget először 365-tel szorozni, majd 12-vel osztani kell. Az sem mindegy azonban, hogy milyen idősen döntünk a nyugdíjba vonulás mellett, hiszen a teljes öregségi nyugdíj azoknak jár, akik elérik a jogszabályban meghatározott korhatárt.

Lényeges kérdés, hogy mi számít jogosultsági időnek. A kereső tevékenységgel járó biztosítási jogviszony mellett vannak bizonyos esetek, melyek ezzel esnek egy elbírálás alá. Ilyenek például az ápolási díjjal töltött idő, a terhességi-, ill. gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, segélyben, gyermeknevelési támogatásban töltött időszak. Az öt gyermekkel rendelkező nők egy év jogosultsági időt szereznek pluszban, s minden további gyermekre jár plusz egy év, ám az így szerzett jogosultsági idő nem haladhatja meg a hat évet.

A következőkről fontos tudni, hogy nem minősülnek jogosultsági időnek:

Munkanélküli ellátás időszaka
Tanulmányi időszak ( bár ez szolgálati időnek számít )
Táppénzes időszak
Ahhoz, hogy a nyugdíjas években se okozzon gondot a megélhetés, fontos, már a munkavállalási időszak kezdetekor odafigyelni azokra a megtakarítási formákra, melyek egyre nagyobb számban állnak rendelkezésünkre. Az állami nyugdíjba vetett bizalom az utóbbi években többször is meginogni látszott, ám az öngondoskodás, és a bevételekkel való okos bánásmód garantáltan nem vezethetnek problémákhoz, gondoljon tehát már most arra az időszakra, amikor bizony nagyon jól jön majd a félretett pénz!

Kapcsolódó tartalmak:

Valorizációs szorzó 2018/2019

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

tizennégy − hét =