Rendszeres gyermekvédelmi támogatás 2017

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2017

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2017 – ezek változtak eddig!

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

Eljárás ismertetése
Eljáráshoz szükséges dokumentumok
Eljárási illetékek
Ügyintézési határidő
Ügyindítás helye
Egyéb kiegészítő információk

Jogszabályi háttér

– A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
– A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet
– A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

Eljárás ismertetése

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult

  • bölcsődés, óvodás, 1-8. évfolyamon nappali rendszerű oktatásban részt vevő, illetve a fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó intézményben elhelyezett (bölcsődés, óvodás, 1-8. évfolyamos) gyermekek után az intézményi térítési díj 100 %-ának kedvezményként való biztosítására,
  • középiskolai évfolyamokban az intézményi térítési díj 50%-ának kedvezményként való biztosítására,
  • természetbeni támogatásra (fogyasztásra készétel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébetutalvány formájában), annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a tárgyév augusztus elsején, illetve november elsején fennáll,
  • a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. XXXI. törvényben (továbbiakban: Gyvt.) és más jogszabályban meghatározott egyéb kedvezmények igénybevételére: pl.: helyi autóbusz közlekedési támogatás igénybevételére (nyíregyházi lakóhellyel rendelkező, az alap-. vagy középfokú tanintézettel tanulói jogviszonyban álló, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek szülője vagy más törvényes képviselője által beszerzett bérletigazolvány és bérletjegy ellenértékének 30%-át; halmozottan hátrányos helyzetű jogosult, illetve szülője vagy más törvényes képviselője által beszerzett bérletigazolvány és bérletjegy ellenértékének 80%-át, a lejárt bérlet átadása ellenében, a tanintézet házipénztárából kifizetik. A helyi autóbusz közlekedési támogatás igénybevételéhez a jogosultságot a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt megállapító határozat másolatával, illetve a halmozottan hátrányos helyzet megállapításáról szóló határozat másolatával kell igazolni.), ingyenes tankönyvellátásra.

A kérelemhez formanyomtatványt kell használni, melyet a Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Centruma vagy a hivatalos honlapról lehet beszerezni. A kérelem elektronikus benyújtására nincs lehetőség.

A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

A kérelem iktatása után a jegyző megvizsgálja, hogy a kérelem fel van-e szerelve a jogszabályban előírt szükséges mellékletekkel. Amennyiben hiányosságot tapasztal, 8 napon belül (határidő megjelölésével) hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt.

A gyámhatóság megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg

  • az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege) a 140%-át,
    o a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy
    o a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy
    o a nagykorúvá vált gyermek nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be,
  • az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át a fentiekbe nem tartozó esetekben, feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg
    o külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hússzorosát, vagy
    o együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét.

Abban az esetben, ha vagyonvizsgálat válik szükségessé, a vagyontárgy felértékeltetése céljából a gyámhatóság megkeresi – ingatlan esetében – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal  Megyei Adóigazgatósága Adóalany-nyilvántartási, Eljárási és Illeték Főosztály Illetékkiszabó Osztályt, illetve – gépjármű esetén – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatóság Kiemelt ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatóságának Vámosztályát.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot a nagykorúvá vált gyermeknek ha, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be, saját jogán kell kérelmeznie.

Az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén nagykorúvá válása után is jogosult a gyermek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ha nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be, és a nagykorúvá válását megelőző második hónap első napja, valamint a nagykorúvá válását megelőző nap közötti időszakban legalább egy napig rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre volt jogosult.

Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál a kérelem beadását megelőző hónap nettó jövedelmét kell alapul venni.

A feltételek fennállása esetén a gyámhatóság 1 év időtartamra állapítja meg a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát.

  • A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság kezdő időpontja a kérelem benyújtásának napja, illetve ha a kérelmet postai úton terjesztették elő, akkor a kérelem postára adásának igazolt napja.
  • A rendszeres kedvezményre való jogosultság ismételt megállapításához a szülőnek vagy más törvényes képviselőnek, illetve a nagykorú jogosultnak új kérelmet kell előterjesztenie.
  • A rendszeres kedvezményre való jogosultság ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző három hónapban is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megszűnik az 1 év időtartam leteltével.

Lakcímváltozás esetén a szülőnek vagy más törvényes képviselőnek, illetve a nagykorú jogosultnak a kérésére vagy az új lakcím szerint illetékes jegyző megkeresésére az ügyben keletkezett iratokat a korábbi lakcím szerint illetékes jegyző haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül meg kell küldeni a jogosult új lakcíme szerint illetékes jegyzőnek. A rendszeres kedvezményhez kapcsolódó, a Gyvt. 19. § (1a) bekezdése szerinti pénzbeli ellátást és a Gyvt. 20/A. §-a szerinti természetbeni támogatást – a feltételek fennállása esetén – az új lakcím szerint illetékes jegyző nyújtja. Az új lakcím szerint illetékes jegyző a pénzbeli ellátást a lakcímváltozást követő hónap első napjától folyósítja.

Ebben az esetben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága az előző lakcíme által illetékes települési önkormányzat jegyzője által megállapított érvényesség végéig áll fenn, melyet az új lakcíme szerinti települési önkormányzat jegyzője nyilvántartásába rögzít.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megszüntetésre kerül, ha felülvizsgálat azzal az eredménnyel zárul, hogy a jogosultsági feltételek nem állnak fenn, vagy a gyermek gyermekvédelmi szakellátásba kerül.

A rendszeres kedvezményre való jogosultság megszüntetése esetén a jogosultság – a (3) bekezdés, a 67/A. § (1) bekezdés b) pontja és a 67/A. § (5) bekezdése szerinti eset kivételével – a megszüntető határozat meghozatalát követő második hónap első napján szűnik meg.

Kivéve az alábbiakat:

  • A rendszeres kedvezményre való jogosultságot – a törvényes képviselő, illetve a nagykorú jogosult erre irányuló kérelme esetén – a kérelemben megjelölt időpontban, de legkésőbb a kérelem benyújtása hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.
  • Ha a települési önkormányzat jegyzője kérelemre vagy – a gyámhivatal 130. § (4) bekezdése szerinti intézkedése, illetve egyéb hivatalos úton rendelkezésére álló gyámrendelő határozat alapján – hivatalból indult eljárása során megállapítja, hogy a rendszeres kedvezményre jogosult gyermek részére nem családba fogadó gyámot rendeltek, az eljárás megindításától számított nyolc napon belül – a határozat meghozatalának napjával – megszünteti a rendszeres kedvezményre való jogosultságot.
  • Ha a települési önkormányzat jegyzője megállapítja, hogy a rendszeres kedvezményhez kapcsolódó pénzbeli ellátás feltételei fennállnak, a kérelem beadását, vagy a gyámhivatal gyámrendelésről szóló határozatának a jegyzőhöz való megérkezését vagy a gyámrendelés tényéről történő hivatalos tudomásszerzést megelőző nappal megszünteti a korábban megállapított rendszeres kedvezményre való jogosultságot, és az előzőekben meghatározott időponttól kezdődően egy év időtartamra ismételten megállapítja a rendszeres kedvezményre és ahhoz kapcsolódóan a pénzbeli ellátásra való jogosultságot.

A települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel, a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra készétel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek után a gyermek családba fogadó gyámjául kirendelt hozzátartozó pénzbeli ellátásra jogosult, ha
a) a gyermek tartására köteles, és
b) nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban, időskorúak járadékában vagy olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik.

A pénzbeli ellátás havi összege – gyermekenként – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 százaléka.
A gyámhatóság annak a családba fogadó gyámként kirendelt hozzátartozónak, akinek pénzbeli ellátásra való jogosultsága a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjában – az augusztus hónapra járó pénzbeli ellátás összege mellett –, a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjában – a november hónapra járó pénzbeli ellátás összege mellett – pótlékot folyósít.

Ha a pénzbeli ellátást jogerősen megállapították, az a kérelem benyújtásától esedékes azzal, hogy ha a kérelmet
– a tárgyhónap tizenötödikéig nyújtották be, a támogatás teljes összegét,
– a tárgyhónap tizenötödikét követően nyújtották be, a támogatás ötven százalékát;
a hivatalbóli eljárás megindulásának napjától esedékes azzal, hogy ha a hivatalbóli eljárás
– a tárgyhónap tizenötödikéig megindult, a támogatás teljes összegét,
– a tárgyhónap tizenötödikét követően indult meg, a támogatás ötven százalékát kell kifizetni.

Ha a pénzbeli ellátásra való jogosultság megszűnik, az a jogosultság megszűnésének hónapjáig esedékes azzal, hogy ha a megszűnés
– a tárgyhónap tizenötödikéig következik be, a támogatás ötven százalékát,
– a tárgyhónap tizenötödikét követően következik be, a támogatás teljes összegét kell kifizetni.

A pénzbeli ellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a családba fogadó gyámul kirendelt hozzátartozó igazolását arról, hogy nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban, időskorúak járadékában vagy olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozó ellátások valamelyikében részesül.

Ha a települési önkormányzat jegyzője kérelemre vagy – a gyámhivatal 130. § (4) bekezdése szerinti intézkedése, illetve egyéb hivatalos úton rendelkezésére álló gyámrendelő határozat alapján – hivatalból indult eljárása során megállapítja, hogy a rendszeres kedvezményre jogosult gyermek részére
– családba fogadó gyámot rendeltek, haladéktalanul felülvizsgálja a rendszeres kedvezményre való jogosultságot, és – az felülvizsgálattal egyidejűleg – ha családba fogadó gyámként hozzátartozó került kirendelésre – megvizsgálja a rendszeres kedvezményhez kapcsolódó pénzbeli ellátásra való jogosultság feltételeinek fennállását,
– nem családba fogadó gyámot rendeltek, az eljárás megindításától számított nyolc napon belül – a határozat meghozatalának napjával – megszünteti a rendszeres kedvezményre való jogosultságot.

A települési önkormányzat jegyzője a hivatalból induló felülvizsgálati eljárás esetén a gyámhivatal által megküldött gyámrendelésről szóló határozatának megérkezésétől, vagy a gyámrendelés tényéről történő tudomásszerzésétől számított 5 napon belül megküldi a családba fogadó gyámként kirendelt személynek a 3. számú melléklet szerinti formanyomtatványt azzal a felhívással, hogy azt a kézhezvételtől számított 15 napon belül küldje vissza számára.

Ha a családba fogadó gyám a (2) bekezdés szerinti felhívásnak nem tesz eleget, a települési önkormányzat jegyzője a felülvizsgálati eljárás eredményeként megszünteti a rendszeres kedvezményre való jogosultságot. A felhívásban erre a jogkövetkezményre a családba fogadó gyámot figyelmeztetni kell.

A települési önkormányzat jegyzője a rendszeres kedvezményhez kapcsolódó pénzbeli ellátást
– kérelemre indult eljárás esetén a kérelem benyújtásának napjától,
– hivatalból indult eljárás esetén a gyámhivatal gyámrendelésről szóló határozatának a jegyzőhöz való megérkezésének vagy a gyámrendelés tényéről történő hivatalos tudomásszerzésének napjától állapítja meg.

Ha a települési önkormányzat jegyzője megállapítja, hogy a rendszeres kedvezményhez kapcsolódó pénzbeli ellátás feltételei fennállnak,
– a kérelem beadását, vagy a gyámhivatal gyámrendelésről szóló határozatának a jegyzőhöz való megérkezését vagy a gyámrendelés tényéről történő hivatalos tudomásszerzést megelőző nappal megszünteti a korábban megállapított rendszeres kedvezményre való jogosultságot, és
– kérelem beadását, vagy a gyámhivatal gyámrendelésről szóló határozatának a jegyzőhöz való megérkezését vagy a gyámrendelés tényéről történő hivatalos tudomásszerzést bekezdés szerinti időponttól kezdődően egy év időtartamra ismételten megállapítja a rendszeres kedvezményre és ahhoz kapcsolódóan a pénzbeli ellátásra való jogosultságot.

Amennyiben a kérelmező jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette igénybe a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, továbbá pénzbeli ellátásra való jogosultság megállapításával járó pénzbeli és természetbeni juttatásokat, akkor kötelezhető a pénzbeli ellátás visszafizetésére, természetbeni ellátás esetén, s pénzegyenértékének megfizetésére.

Az ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a Szociális és Köznevelési Osztályt.

Eljáráshoz szükséges dokumentumok

Kérjük, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása és felülvizsgálata iránti kérelem nyomtatványt a valóságnak megfelelő adatok alapján szíveskedjék kitölteni, mert a valótlan adatok közlése büntetőjogi felelősséget von maga után. Továbbá kérjük, hogy ezen a tájékoztatón felsorolt igazolásokat – az Ön(ök) helyzetére vonatkozóan – maradéktalanul csatolja hozzá kérelméhez, mert csak a hiánytalanul felszerelt kérelmek alapján tudunk ügyében érdemben döntést hozni! Tájékoztatjuk, ha kéri, hogy más hatóságtól szerezzük be az Ön által megjelölt adatra vonatkozó igazolást, ezt írásba kell foglalnia, mely az Ön személyes adata tekintetében adatkezeléshez, illetve továbbításhoz való hozzájárulásnak minősül. Ügyében elbírálása ezáltal hosszabb időt vesz igénybe.

A kérelemhez szíveskedjék csatolni

– az igénylőlap B) pontjában megjelölt jövedelmi adatokat
– a kérelem beadását megelőző 1 hónapra visszamenőleg (havi bontásban) – igazoló dokumentumokat:

  • nyugdíjas esetében: a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által ez év elején küldött nyugdíjösszesítő fénymásolatát a folyósítás összegéről és jogcíméről, valamint a kérelem beadását megelőző 1 havi nyugdíjszelvények vagy folyószámla-kivonat fénymásolatát;
  • munkaviszonnyal rendelkező: a munkáltató által kiadott hivatalos igazolást a kérelem beadását megelőző 1 havi nettó jövedelméről, külön a családi pótlék összegét feltüntetve;
  • Munkaügyi Központ által folyósított ellátás esetén a megállapító határozat fénymásolatát, a folyósított ellátás összegéről az előző 1 hónap szelvényének másolatát;
  • nem havi rendszerességgel szerzett jövedelemről szóló nyilatkozatot
  • amennyiben jövedelemmel nem rendelkezik, az állami foglalkoztatási szerv igazolását arra vonatkozólag, hogy az álláskeresők nyilvántartásában szerepel-e
  • vállalkozó esetén: a kérelem beadását megelőző 12 havi nettó jövedelemről – tételesen – könyvelő által kiadott igazolást (a vállalkozói tevékenység kezdő időpontjának feltüntetésével) és Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazolását az előző gazdasági évre vonatkozólag; amennyiben ezen időtartam alatt táppénzellátásban is részesült, annak nettó összegéről hivatalos igazolást
  • őstermelő esetén: az őstermelői igazolvány/betétlap fénymásolata, valamint a kérelem beadását megelőző 12 havi nettó átlagjövedelméről- havi bontásban- szóló igazolást;
  • árvaellátás folyósítása esetén az előző 1 havi szelvényeken vagy folyószámla-kivonaton kívül a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által küldött összesítő fénymásolata (amennyiben özvegyi nyugdíjra/árvaellátásra nem jogosult, az elutasító határozat fénymásolata);
  • a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése, valamint a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági, illetve gyámhatósági döntést, továbbá a Gyvt. 18. § (2) bekezdésében meghatározott jegyzőkönyvet, mely tartalmazza a szülői felügyeletet együttesen gyakorolni jogosult különélő szülők megállapodását, hogy a jövedelemre nézve a szülői felügyeletet egyikőjük gyakorolja; és a jegyzőkönyv rögzíti azt a tényt is, hogy a gyermek – megállapodásuk alapján – melyik szülőnél kerül elhelyezésre, illetve, hogy a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben a szülői felügyeleti jogot együttesen gyakorolják;a jegyzőkönyv elkészítéséhez vigyék magukkal a születési- és házassági anyakönyvi kivonatot
  • gyermektartásdíj összegét igazoló szelvényt vagy igazolást;
  • a 3-18 év közötti gyermek esetében: a nevelési-oktatási intézmény által a nevelési, oktatási, hallgatói jogviszony fennállásáról szóló igazolást; iskolalátogatási igazolást (csak abban az esetben kell csatolni, amennyiben az igénylőlapon ezt megjelölte)
  • 18-25 év közötti gyermek esetében az oktatási intézmény igazolását a nappali oktatás munkarendje szerint fennálló tanulói vagy hallgatói jogviszonyról; (csak abban az esetben kell csatolni, amennyiben az igénylőlapon ezt megjelölte)
  • 3 évnél fiatalabb gyermek esetén: a születési anyakönyvi kivonat fénymásolatát
  • az ösztöndíj előző havi nettó összegéről oktatási intézmény által kiadott hivatalos igazolást,; amennyiben nem részesül ösztöndíjban, oktatási intézmény által kiadott hivatalos dokumentumot
  • házasság felbontása esetén: a házasság felbontásáról szóló bírósági végzés másolatát a gyermek elhelyezését és tartását szabályozó bírósági ítélet, illetve egyezséget jóváhagyó végzés fénymásolt példányát;
    Amennyiben válófélben vannak, a házasság felbontására irányuló kereset vagy bírósági idéző végzés fénymásolatát.
  • pénzbeli ellátás igénylése esetén a családba fogadó gyámul kirendelt hozzátartozó igazolása arról, hogy a Gyvt. 19. § (1a) bekezdés b) pontjában foglalt ellátások (nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban, időskorúak járadékában vagy olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik) valamelyikében részesül.
  • a kérelmező, illetve a formanyomtatvány 3/A és 3/B. táblázatában feltüntetett közeli hozzátartozók taj-kártyájának fénymásolatát
  • hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet igazolásához amennyiben alacsony foglalkoztatottságú, a gyermeket nevelő szülő bármelyikének az állami foglalkoztatási szerv (Munkaügyi Központ) igazolását álláskeresőként történő nyilvántartásáról, amennyiben aktív korúak ellátására nem jogosult
  • Amennyiben a B) laphoz tartozó hátrányos/halmozottan hátrányos helyzetű kedvezményre való jogosultságot nem kéri, kérjük szíveskedjen „nem kérem a megállapítását”-jelzést ráírni, s aláírásával megerősíteni.
  • tartós jövedelem-csökkenés esetén: a rendszeres pénzellátás, jövedelem megszüntetéséről szóló dokumentum fénymásolatát, vállalkozói vagy őstermelői tevékenység megszűnése esetén az engedély/igazolvány visszavonásáról, társas vállalkozás esetén cégjegyzékből való törlésről készült dokumentum fénymásolatát
  • amennyiben jövedelmét levonás terheli, annak jogcíméről és havi nettó összegéről igazolást
  • amennyiben nem magyar állampolgár, a Magyarországon való tartózkodás jogcímét igazoló irat fénymásolatát
  • gépjármű esetén a forgalmi engedély fénymásolatát, – amennyiben lízingelt – az erről szóló szerződés fénymásolatát

Amennyiben vagyontárgyakkal nem rendelkezik, kérem, szíveskedjen azt „nincs” szó beírásával jelezni.

A PONTOS ADATEGYEZTETÉS ÉRDEKÉBEN SZÍVESKEDJENEK A KÉRELMEZŐ SZEMÉLYI IGAZOLVÁNYÁT ÉS LAKCÍMKÁRTYÁJÁT A KÉRELEM BENYÚJTÁSAKOR BEMUTATNI!

Eljárási illetékek: Az eljárás költsége minden esetben az eljáró szerv viseli.

Ügyintézési határidő: A kérelemnek a Hivatalhoz történő beérkezésétől számított 21 nap.

Egyéb kiegészítő információk

Vannak-e olyan, a kérelmezőt és közös háztartásban élő közeli hozzátartozóit érintő kiadások, melyet az egy főre jutó jövedelem számításánál csökkentő tényezőnek számítanak?
Vagyonnak számít-e az az ingatlan, amelyben a kérelmező és közös háztartásban élő közeli hozzátartozói életvitelszerűen laknak?
Ki tekinthető közös háztartásban lévő közeli hozzátartozónak?
A lejáratot megelőzően mikor adható be a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság ismételt megállapítására irányuló kérelem?
Amennyiben gyám gyermeket nevel a kérelmező, hogyan kell számítani a család egy főre jutó havi nettó jövedelmét?
Jogorvoslati lehetőségek

Vannak-e olyan, a kérelmezőt és közös háztartásban élő közeli hozzátartozóit érintő kiadások, melyet az egy főre jutó jövedelem számításánál csökkentő tényezőnek számítanak?

Az egy főre jutó havi jövedelem számításánál a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók tényleges nettó összjövedelmét csökkenteni kell a támogatást kérő és házastársa, élettársa által, bírósági határozat alapján eltartott rokon részére teljesített tartásdíj összegével.

Vagyonnak számít-e az az ingatlan, amelyben a kérelmező és közös háztartásban élő közeli hozzátartozói életvitelszerűen laknak?
Nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik. A vagyoni helyzet vizsgálata során nem tekinthető hasznosítható ingatlannak különösen a forgalomképtelen, az elidegenítési tilalom alatt álló és – kivéve, ha a haszonélvezeti jog jogosultja a gyermek vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó – a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan.

Ki tekinthető közös háztartásban lévő közeli hozzátartozónak?

Közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként (gondozó családként) kell figyelembe venni

  • a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,
  • a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket,
  • a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket,
  • a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket,
  • korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a fogyatékos gyermeket,
  • az előzőekbe nem tartozó, a Ptk. családjogra irányadó szabályai alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.

A támogatást kérővel közös háztartásban élő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki

  • átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül, így különösen diákotthonban, kollégiumban, kórházban, hetes otthonban,
  • 30 napot meg nem haladóan átmeneti gondozásban részesül.
A lejáratot megelőzően mikor adható be a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság ismételt megállapítására irányuló kérelem?

A rendszeres kedvezményre való jogosultság ismételt megállapítása – ideértve az ahhoz kapcsolódó pénzbeli ellátást is – iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző három hónapban is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.

Jogorvoslati lehetőségek

Az önkormányzat jegyzője a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása esetében – a kormányrendelet felhatalmazása alapján – egyszerűsített határozatot hoz.

Az elutasító és megszüntető határozatok ellen az alábbi jogorvoslati lehetőségek vannak:

  • A határozattal szemben – annak közlését követő 15 napon belül illetékmentes – fellebbezéssel lehet élni.

Vélemény, hozzászólás?