ELKÉPESZTŐ TÁMOGATÁS JÖN >> 50 év felettieknek és a közfoglalkoztatottaknak, munkanélkülieknek és pályakezdőknek!

Szinte bárki bekerülhet! – Nincs olyan 25 év feletti, akit ne tudnánk bevonni a vadiúj programba!
ANNYIRA NINCS MUNKAERŐ, HOGY BÁRKI BEKERÜLHET AZ UNIÓS PROGRAMBA! Újítások történtek az uniós programokban is, ennek köszönhetően 2 éven át szakmát tanulhat és dolgozhat egy álláskereső ,ezalatt pedig 2,2 millió forintot takaríthat meg utána munkáltatója évente. 2018 végéig 10 ezer embert vonnak majd be az EU által támogatott programba.

A közép-magyarországi cégek 10,4
milliárdos támogatásra pályázhatnak,
azért, hogy pótolhassák a hiányzó
munkaerőt. Jelenleg keresleti piac van,ez
azt jelenti, hogy nem az álláskeresők
állnak az ajtóban, hanem a munkáltatók
keresik őket, kutatnak utánuk. A
munkaerőhiány olyan mértékű, szinte
bárki bekerülhet az „Út a
munkaerőpiacra” néven futó VEKOP-8. 1.
1. programba, akinek nincs munkája.
Szabolcsi Viktor projektmenedzsert, a Pest Megyei Kormányhivatal munkatársa a következőt nyilatkozta: „Nincs olyan 25 év feletti álláskereső, akit
ne tudnánk bevonni. Sőt, nem kell álláskeresőnek lennie, mert a munkaerő-
közvetítést kérőket is fogadjuk, még a 35 éves háromdiplomásokat is”.
A programba való bevonásnál vannak kiemelt célcsoportok:
– az alacsony iskolai végzettségűek,
– a 25–35 év közötti diplomás pályakezdők,
– a tartósan állást keresők,
– az 50 év felettiek
– a közfoglalkoztatottak, akik a nyílt munkaerőpiacon szeretnének elhelyezkedni.
A támogatottak mintegy felét ők teszik ki majd a projektmenedzser véleménye
szerint ilyen átfogó program, amely lefedi az összes hátrányos helyzetű álláskeresői
csoportot, nem volt még eddig.
10 ezer fős keretből kerülnek be a programba az elkövetkező 2 év alatt KözépMagyarországon.
Az a fő céljuk, hogy a foglalkoztatottak száma 3 ezer fő legyen, a
projektből való kilépés után 6 hónappal. ez az irányszám 4900 fő a projektből
kilépés pillanatában, és céljuk az, hogy legalább 1600 alacsony végzettségű
jelentkezőt tudjanak valamilyen szakvégzettséghez juttatni.
Az álláskeresőket első körben képzik, azután foglalkoztatják, amitől persze el
lehet térni, ha kéz a kézben érkezik a bértámogatásért munkáltató és munkavállaló.
Ennél azonban jellemzőbb lesz, amikor támogatott képzéssel kezdődik az
együttműködés. Ha például elavult szakképesítéssel rendelkezik valaki, és újra
tanulna, annak teljes költségét æzetik. Miközben az álláskereső intenzív módon
szakmát tanul, megkapja a közfoglalkoztatási bérnek megfelelő bruttó 79 155
forintos keresetpótló támogatást. Több mint 70 tanfolyam indul majd; képeznek
eladót, ívhegesztőt, szakácsot, szobalányt, ápolási asszisztenst, számítógépes
adatrögzítőt; választható angolnyelv-tanulás és indítanak képzést munkáltatói
igények alapján.
Ezután következhet a 90 napos munkagyakorlat-szerzési támogatás, amivel a
jelentkező többször élhet – munkáltatónként csak egyszer –, feltételezve pl., hogy
elege lesz a munkahelyéből, és elmegy egy másik vállalkozáshoz dolgozni. Azért
lehet ez a programpont különösen népszerű, mert 90 napra 100 százalékos
bértámogatást vehet fel a munkáltató, és nem jár továbbfoglalkoztatási
kötelezettséggel. Nincs felső korlát, de mérlegelési jogköre van a foglalkoztatási
osztályoknak a támogatás megítélésénél. Adott munkakörben a reális béreket kell
ægyelembe venni. Egy munkáltató párhuzamosan több 90 napos munkagyakorlatszerzési
támogatást is igénybe vehet.
A hátrányos helyzetűek ezt követően részt vehetnek egy 8 hónapos támogatott
foglalkozásban, ahol bérüknek 70 százalékát æzeti az unió, ha utána a cég minimum
még 4 hónapig alkalmazza őket saját költségén. A bértámogatásnak itt sincs
korlátja. (Hátrányos helyzetűnek számít szinte minden álláskereső, és az is, aki
háztartásában gyereket nevel – jegyezte meg Szabolcsi Viktor.