1200 hektár felett nincs agrártámogatás – megszűntek a támogatások !
Összesen 43-45 ezer forinttal csökkenti a kormány az 1200 hektárnál nagyobb mezőgazdasági üzemek hektárra vetített támogatásait 2015-től.
A legrosszabb agrártámogatási rendszert választotta a kormány – ezt nyilatkozták arról a rendszerről korábban a nagy agrárszervezetek, amelynek bevezetését végül hétfőn bejelentette a Miniszterelnökséget vezető Lázár János és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. Ez annyit jelent, hogy a 2015-2020 közötti időszakban érvényes szabályok szerint ezer hektár alatt jár csak ugyanaz a támogatás, mint az idén (vagy a korábvbi években). Az 1037 és 1200 hektár közötti nagybirtokok esetén a területalapú támogatások 5 százalékát vonják el, ám 1200 hektárosnál nagyobb birtok esetén e területi határ fölött nem jár semmi.
Fazekas szavai szerint az így felszabaduló 20 milliárd forintot az állattartás támogatására csoportosítják át. További nemzeti források bevonásával így a 2015-2020 közötti időszakban 212 milliárd forinttal növelik az állattenyésztésre jutó forrásokat. Ez azzal van összhangban, hogy a kormány az agrárpolitikájában az állattartást helyezi központi helyre. A kormányzat törekvése egyértelmű: a hazai sertésállományt a jelenlegi 3 millióról belátható időn belül 6 millióra szeretnék feltornászni – erről már több kormányzati szereplő beszélt korábban. Lázár János szerint a mostani döntéssel azok kerülnek tiltott felületre, akik 1200 hektárnál nagyobb területen, kifejezetten növénytermesztéssel foglalkoznak
A következő öt évben összesen évi 350 milliárd forint uniós területalapú támogatáshoz juthatnak a magyar gazdák, ebből kerül most 20 milliárd más helyre. A pénzek nem egészen hat százalékának átcsoportosítása azonban éles vitát váltott ki.
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) már korábban sem tartotta jó ötletnek az átcsoportosítást. Nagy Tamás a szervezet elnöke szerint komoly és visszafordíthatatlan károkat okoznak majd a változások. Az érintett mintegy ötszáz gazdaság állítja ugyanis elő a magyar mezőgazdasági termelés negyedét, ad munkát a szektorban foglalkoztatottak felének, neveli a honi állatállomány közel 40 százalékát, és állítja elő a szántóföldi vetőmagok közel felét.
A bejelentést értékelve közleményében a MOSZ rendkívül élesen fogalmaz. Hosszú távú, visszafordíthatatlan, jóvátehetetlen és katasztrofális károkat okoz a mezőgazdaságban a kormány döntése.
Ez az elmúlt 20 év legsúlyosabb lépése, aminek következménye csak a 90-es évek elejei agrártermelés és foglalkoztatás visszaeséséhez hasonlítható. Ráadásul a kabinet ezt akkor teszi, amikor a jelentős agráriummal bíró uniós tagállamok – Németországtól Romániáig – semmilyen támogatás elvonást nem alkalmaznak.
Azokat a gazdálkodókat küldik padlóra, akik a magyar mezőgazdaság kibocsátásnak negyedét adják, döntő szerepet töltenek be az állattartásban és sok tízezer vidéki embert foglalkoztatnak legálisan.
Ezek a zömükben kis és közepes vállalkozásoknak minősülő társas vállalkozások – mint nevük is jelzi, sok kistulajdonos összeállásával létrejött gazdaságok – közvetlenül 30, közvetve pedig mintegy 50 ezer embernek adnak munkát, ők állítják elő az exportra kerülő termékek zömét, ők biztosítják az alapanyagot a hazai élelmiszeriparnak. Ha ezek a gazdaságok ellehetetlenülnek, könnyen belátható, hogy nem 50-100 ezer új munkahely fog létrejönni – erről beszélt a bejelentéskor Lázár János és Fazekas Sándor –, hanem éppen ellenkezőleg az intézkedés több tízezer munkahely elvesztését fogja okozni.
A bejelentett módosítás rontja az ágazat versenyképességét, illúzió azt hinni, hogy ettől bővül az állatállomány, sőt ez a döntés végső csapást mér az állattenyésztésre. Nem elég, hogy az állattartók a földtörvény miatt fokozatosan elvesztik a területeiket, most egyik évről a másikra elvesztik a támogatásaik jelentős részét is.
Álságos az a bejelentés, hogy évi 30-35 milliárd forint nemzeti forrásból az állattartók kompenzálásra kerülnek, mivel a felsorolt támogatási formák jó része már ma is létezik. Ez a döntés nem csak azzal jár, hogy több tízezer legális falusi, vidéki munkahely szűnik meg és állattartó telepek zárnak be, hanem azzal is, hogy több százezer földtulajdonos kerülhet válságos helyzetbe. A társas vállalkozások nem fogják tudni tovább művelni azokat a kisméretű, gyenge minőségű területeket, amelyeket eddig művelésben tartottak.
A MOSZ szerint a támogatások kifizetési rendjének változtatása miatt belátható időn belül csökken az agrár GDP, jelentősen visszaesik a központi-, de különösen a helyi adóbevétel, és visszaesnek a vidéki beruházások is.
A MOSZ állítja, hogy a most meghozott kormánydöntés éles ellentétben áll a kabinet foglalkoztatás növelésére és az állattenyésztés fejlesztésére irányuló törekvéseivel. Véleményük szerint ez nem csupán rossz döntés, hanem szándékos károkozás.
Az MSZP ugyancsak közleményben reagált, amelyben rámutatnak: a támogatás-elvonásból a bérköltségeket levonhatóvá kellene tenni. A gazdasági ésszerűség azt diktálja, hogy a forráselvonást csak a valóban alacsony foglalkoztatással és magas jövedelmezőséggel működő cégek körében szabad alkalmazni. Ha nem így lesz, akkor példátlan falurombolást kezdődik. A közvetlen támogatások elvonása miatt több tízezer ember munkahelye szűnhet meg – állítják a MOSZ szervezetével egybehangzóan –, állattartó telepeket kell felszámolni, eltűnhet a magyar tej és a hazai disznóhús a polcokról.
Tisztességes szakminiszter és a nemzeti agrárkamara falusi polgármester-elnöke ehhez nem adhatta volna a nevét – teszik hozzá.