A gazdaságpolitika hitelességi deficitje miatt sem a belföldi, külföldi befektetők, sem a hazai fogyasztók nem képesek arra, hogy saját döntéseik révén hosszú távon a beruházások és a kereslet növekedését, és így a foglalkoztatás emelését eredményezzék – mondta Surányi György a Világgazdaság évindító konferenciáján.

Az MNB volt elnöke előadásában kiemelte: 2011-ben jelentős fiskális stimulus megy végbe, aminek a pozitív hatása igencsak kérdése, elsősorban azért, mert a bevezetett adóváltozások (egykulcsos szja, családi adókedvezmény, társasági adó csökkentése) akkora jövedelem-kiesést okoztak a költségvetésben, amelyeket új adók bevezetésével (válságadók, ágazati különadók) kellett kompenzálni, amelyek kiszámíthatósága megkérdőjelezhető. Emellett az adókedvezmények nem váltották be a reményeket.

Az elmúlt négy évben növekedett az államadósság, a magánnyugdíj-pénztári vagyont nem adósságtörlesztésre fordítja a kormányzat. Az államháztartás számára tényleges terhet jelentő nettó államadósság az utóbbi években folyamatosan növekszik – tette hozzá.

A volt jegybankelnök szerint 2013 óta a monetáris politikában jelentős lazítás következett be, de ez sem volt elég ahhoz, hogy a magyar gazdaság elkerülje a deflációt, aminek igen kedvezőtlen a hatása. A defláció mentén ugyanis a magyar államadósság reálértéke, illetve a cégek és a háztartások adósságának reálértéke durván emelkedik. A nyugdíjkasszában három év alatt összesen 9 százalékos reálnyugdíj-növekedés történt, vagyis de facto akaratlanul visszakerült a 13. havi nyugdíj. A nyugdíjak emelkedése, illetve a reálkamatok megemelkedése így folyamatosan megszorításokra kényszeríti a fiskális politikát.

Két fő oka van annak, hogy a monetáris lazítás ellenére sem igazodik az infláció a 3 százalékos jegybanki célhoz. Ebben egyrészt külső okok, a nyersanyagárak és az energiaárak csökkenése, másrészt a belső kereslet hiánya játszik szerepet. Emellett a piacidegen rezsicsökkentés is hozzájárul a deflációhoz – mondta.

„Hiába laza a monetáris politika, hiába nem szigorít a költségvetés (amire nincs is szükség), a gazdaságpolitika hitelességi deficitje miatt sem a belföldi, sem a külföldi  befektetők, sem a hazai fogyasztók nem képesek arra, hogy saját döntéseik révén hosszú távon a beruházások és a kereslet növekedését, és így a foglalkoztatás emelését eredményezzék” – összegzett Surányi György .