2015-ben a kormány általában véve fegyelmezett költségvetési gazdálkodásra készül, nem emelik a családi pótlékot sem:

• nem lesz általános béremelés a közszférában
• nem terjesztik ki a közfoglalkoztatást (ez időközben a nyár elején felülíródott)
• a költségvetési szervek árubeszerzései nem emelkedhetnek érdemben és az önkormányzatoknál is inflációtól elmaradó növekedés lehet csak
• nyugdíjkiadások reálértéküket őrzik meg, ahogyan a kormány eddig is tervezte (azonban végül rendre alacsonyabb lett az infláció a tervnél, így a nyugdíjasok jól jártak)
• a családi és szociális támogatások befagyasztva maradnak- nem emelik a családit sem
• gyógyszertámogatások kiadásainak növekedése elmarad az inflációtól
• utazási költségvetési támogatásokat befagyasztják
• állami vagyonnal kapcsolatos kiadások csökkennek
• kulturális és sport beruházások csak többletbevétel függvényében valósulhatnak meg

 

————-

Az önkormányzati választás végével egy 3,5 éves, választások nélküli időszak köszönt ránk, ezért beindultak a találgatások, hogy az új Orbán-kormány nagy dolgokra készül. Ebben a környezetben óriási várakozás előzi meg a 2015-ös költségvetés tervezetét, ez lesz ugyanis az első hivatalos dokumentum, amelyből kiolvashatók lesznek a kabinet legfontosabb tervei. Összeszedtünk minden információt, amit eddig tudunk.

A kormány, illetve kormánypárti politikusok a következőképp hirdetik előzetesen a tervezetet:

• Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke szerint a bankok elszámoltatásának költségvetése lesz a jövő évi büdzsé
• Kurucz Éva kormányszóvivő ehhez hasonlóan azt mondta: 2015 az elszámoltatás éve lesz, a 2015-ös költségvetés pedig a banki elszámoltatás költségvetése. Az elszámoltatás következtében több pénz marad a magyar családoknál, ami kedvezően hat a keresletre is – mondta.
• Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter megint hangsúlyozta, hogy semmiféle megszorításra nem készül a kormány, nincs szó a szociális kiadások csökkentéséről, a növekedésre és a munkahelyteremtésre fog fókuszálni.

Ami kiszivárgott

Orbán Viktor még az önkormányzati választás előtt vázolt fel néhány célt. Ezek között szerepelt a gyermeknevelés terheinek csökkentése, az iskolák javítása, a kórházi működés javítása, az oktatás átalakításának javítása és a háziorvosok jövedelmének emelése. Mindezekből már kiolvasható néhány irány: a kormány az egészségügyben és az oktatásban készül valamire.

A konkrét számokat (a hiányra, a kiadási és bevételi főösszegre, a makroadatokra) egyelőre még nem ismerjük, a főbb irányvonalak azonban már körvonalazódnak:

• A bürokráciára költött pénz csökkentése (dereguláció, állami rezsicsökkentési program), a jelenlegi GDP-arányos 10%-os összeg felére vágása. Ezzel kapcsolatban olyan információk szivárogtak ki, miszerint a kormány csökkenteni fogja a kormányablakok és okmányirodák számát.
• A közigazgatási reform folytatása: itt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetet szokták megemlíteni.
• Jelentős többletforrásokhoz juthat az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Zombor Gábor egészségügyi államtitkár a hírek szerint 200 milliárd forintnyi plusz pénzt kért az egészségügynek. Ebből finanszíroznák a kórházi adósságok konszolidációját, az alapellátást fejlesztenék (a több forráshoz több feladat és felelősség is járna), a béremelést folytatnánk, a maradék összeg pedig a kórházak állandóan hiányzó forrásait pótolná.
• A szociális segélyek átalakítása, új otthonteremtési támogatás, családtámogatás növelése.
• A NATO felé vállalt kötelezettség teljesítése: 10 év alatt a jelenlegi 0,75%-os GDP-arányos szintről 2%-ra kell emelni a honvédelmi kiadásokat.