Viktor Ponta elismerte vereségét, Johannis Románia új elnöke

Még tart a szavazatszámlálás a romániai elnökválasztáson, de Victor Ponta miniszterelnök már felhívta ellenfelét, Klaus Johannist, és gratulált Nagyszeben polgármesterének a győzelméhez. A két ellenfél párhuzamos szavazatszámlálásán a szociáldemokratáknál is Johannis vezetett.

Győztünk! Visszafoglaltuk az országot!

– írta a Facebookon Johannis Ponta telefonja után. Egy másik üzenetben hozzáteszi, hogy egy másik Románia korszaka kezdődhet el, ami nem a konfliktusoké, vagy a bosszúállásé. A megválasztott új elnök Bukarestben, az Egyetem téren megjelent a húszezresre duzzadt, ünneplő tömegben, de végül nem mondott beszédet.

Ponta azt mondta, a népnek mindig igaza van, ő pedig elfogadja az eredményt. Reméli, azok is elfogadják, akik tüntetni akarnak, mert nincs okuk a tiltakozásra. Pártja, a PSD már jelezte, hogy Ponta nem mond le a miniszterelnöki tisztségről az elveszített választás után.

Az urnazárás után több ezren vonultak utcára több román nagyvárosban, hogy tiltakozzanak, amiért a kormány nem hosszabbította meg a külföldi szavazóhelyiségek nyitvatartását, de aztán a tömeg mindenhol nagy ünneplésbe kezdett, amikor kiderül, hogy Johannis nyert.

Szoros versenyt mutattak

Helyi idő szerint este kilenckor zártak a szavazóhelyiségek, és az első, még 19 óráig felvett exit pollokhoz képest a végleges exit pollok alapján már látszott, hogy az utolsó órákban Johannis több szavazatot kapott, mint Ponta. A 19 óráig szavazók között készített exit pollok az adevarul.ro szerint egyik esetben Pontát, másikban Johannist hozták ki kicsivel győztesnek, míg a Realitea TV és a B1 TV egyenesen 50-50 százalékra mérte a két jelöltet.

Liviu Dragnea, a PSD főtitkára elmondta: pártja párhuzamos, nem hivatalos szavazatszámlálása szerint 95 százalékos feldolgozottságnál Johannis 53 százalékot kapott, míg Ponta 47 százalékot ért el, ezért is ismerhette el Ponta ilyen hamar a vereségét. Az első hivatalos részeredményeket hajnalban teszik közzé.

A szoros végjáték nem lett volna egyedi a román elnökválasztáson, 2009-ben Traian Basescu 50,3 százalékkal győzte le baloldali kihívóját, a 49,7 százalékkal végző Mircea Geoanăt, ráadásul az exit pollok még Geoană előnyét mutatták.

Magasabb volt a részvétel

A központi választási iroda előzetes adatai szerint a választásra jogosult 18,3 millió román 62,02 százaléka ment el szavazni, írja a Transindex.ro. Egész nap tíz százalékkal magasabb volt a részvétel a két héttel ezelőtti első fordulónál, és az öt évvel ezelőtti elnökválasztás második fordulójához képest is 5 százalékkal többen mentek el szavazni. A magyarok lakta megyékben alacsonyabb volt a részvétel mint országosan, de így is többen mentek el szavazni, mint az első fordulóban.

Már az első forduló előtt is Johannis erősödése volt tapasztalható a felmérésekben, és a két forduló között a részvételi hajlandóság nőtt a nagyvárosokban, ott pedig Johannis van előnyben az inkább vidéken erős Pontával szemben.

Míg Victor Pontára az idős, kevésbé iskolázott, falusi választók szavaztak, Johannist a nagyvárosok lakói, a fiatalok és a külföldön élő román állampolgárok támogatták, írja az MTI.

Megint volt sorbanállás

A külföldi szavazóköröknél megint sok helyen hosszú sorok alakultak ki, és kérdéses volt, hogy sikerül-e minden sorban állónak szavaznia az urnazárásig. Az első fordulóban nem mindenki tudta leadni a szavazatát a külföldön várakozók között, ezért tüntetések voltak több román nagyvárosban és külföldön is, a külügyminiszter pedig bele is bukott az ügybe.

A második fordulóban sem alakultak ki kisebb sorok, Párizsban sokan 7-10 órákat várakoztak. Ezúttal több mint háromszor annyian szavazhattak külföldön mint a november 2-ai első fordulóban, amikor 160 ezren adták le szavazatukat, írja a Mediafax. A leköszönő Basescu felszólította a kormányt, hogy hozzon sürgősségi rendeletet, amivel meghosszabbíthatják a külföldi szavazókörök nyitvatartását. Ezt kérte a romániai urnazárás után Johannis is, mivel szerinte sokan nem tudták leadni a szavatukat, a kormány azonban nem hosszabbított.

Külföldön hagyományosan a jobboldali jelöltek kapnak több szavazatot, az első fordulóban közöttük oszlott meg a szavazatok 80 százaléka, Ponta pedig csak 16 százalékot ért el. A vasárnap külföldről beérkezett eredmények alapján ehhez hasonló fölényben nyerhetett Johannis a külföldi szavazók között a második körben is.

A Romania TV szerint este 4000 tüntető indult el Bukarestben a szociáldemokrata PSD székháza felé, de csendőrök állták az útjukat, összecsapásokká azonban nem fajult a helyzet. A Realitatea TV szerint

akik aztán azért tiltakoztak, mert nem jutottak be. Párizsban még ezren álltak a sorban, amikor bezárták a nagykövetség kapuit. A történtek miatt az ellenzék a külügyminiszter azonnali lemondását követeli.

Johannis hátrányból jött fel

A november 2-ai első fordulót Ponta 40 százalékkal nyerte meg, míg Johannis 30 százalékos eredménnyel végzett a második helyen. A két forduló között Ponta szerepelt jobban a tévévitákon, de

A legutolsó felmérések alapján is a miniszterelnöknek volt nagyobb esélye átülni Traian Basescu megüresedő elnöki székébe, de Johannis folyamatosan jött fel az elmúlt hetekben, és végül le is hajrázta a miniszterelnököt. Az előzményekről bővebben itt>>>

Ponta tisztségeket is ajánlott az őt támogató, az első fordulóban már kiesett jelölteknek, míg Basescu emberei Johannis mögé álltak be. Az ugyanakkor már a felmérésekből is látszott, hogy a szavazók nem feltétlenül fogják követni a kiesett jelöltek útmutatásait.

Az első körben 3,5 százalék végzett Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke hivatalosan egyik jelöltet sem támogatta, arra kérte szavazóit, döntsenek belátásuk szerint. Ennek az lehetett az oka, hogy az RMDSZ helyet kapott Ponta kormányában, és egy új baloldali miniszterelnök alatt is esélye lehetett volna megtartani a kormánypozícióját, azonban a magyar szavazók többsége Johannist támogatta már az első fordulóban, és a vasárnapi második fordulóban is.

Johannis győzelmével egy kiegyensúlyozottabb helyzet jöhet az elnök és a kormány között, míg ha Pontából elnök lesz, akkor teljhatalmat kapott volna a baloldal. Johannis előnyére fordítaná származását, a német habitust idézte meg „a jól végzett munka Romániájaként” hangzó kampányszlogenjében is, és azt ígérte, hogy szembeszáll a korrupcióval.

A sokkal jobb szónok Pontával szemben plakátjain azt hirdette, hogy ő nem a szavak, hanem a tettek embere akar lenni. Johannis egyébként kiáll a kettős identitás, a szász öntudat mellett, viszont a magyar törekvésekre nem fogékony és nem akar etnikai autonómiát adni a kisebbségeknek.

A román politika rendszerváltás utáni egyik legnagyobb taktikusa tíz év után távozik, azonban nem kizárt, hogy mostani népszerűtlensége ellenére – amire jellemző, hogy mindkét jelölt a másikat próbálta Basescu embereként feltüntetni – sem tűnik majd el teljesen.