Magyarországon a teljes lakosság 31,1 százalékát, azaz 3 millió 44 ezer embert érintett a relatív jövedelmi szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának legalább egy dimenziója, ami 2,4 százalékponttal, azaz 240 ezer fővel alacsonyabb a megelőző évinél – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal friss elemzéséből.

Kissé, 0,3 százalékponttal nőtt a relatív jövedelmi szegények aránya (az ő jövedelmük nem éri el a medián 60 százalékát). Ezzel szemben az alacsony munkaintenzitású háztartások aránya 0,3, a súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya 2,9 százalékponttal csökkent. Azok száma, akiket mind a három szegénységi dimenzió együttesen sújtott, 461 ezer főt tett ki, ami 18 ezerrel több, mint a megelőző évben.

Az összes jövedelemből a gazdagok részaránya folyamatosan növekszik, miközben a szegényeké csökken. A leggazdagabb húsz százalék tavaly a jövedelem 37,2 százalékával rendelkezett, ami nagymértékű növekedés a válság előtti 34,8 százalékhoz képest. Közben a legalsó jövedelmi ötöd már csak az összes jövedelem 8,6 százalékával rendelkezik, ami jóval alacsonyabb a válság előtti 10 százaléknál.

A legveszélyeztetettebben továbbra is a gyerekek: a 18 év alattiak 41,4 százalékát érintette szegénység vagy társadalmi kirekesztés tavaly, ami 10 százalékponttal magasabb, mint az átlag. Ennek egyik oka a KSH szerint az, hogy a szegényebb háztartásokban több a gyermek, a másik az, hogy a kisgyermekes háztartások többségében az anya nem dolgozik.