A Főtáv az elmúlt években érezhetően sok erőforrást fordított arra, hogy megpróbáljon változtatni a távfűtés korábban egyre inkább negatívvá váló imázsán. A törekvések beérni látszanak, a lecsatlakozások helyett ma már egyre többen váltanak vissza a távhőre, ami mellett számos nagyobb új építésű kereskedelmi ingatlan is ezt a fűtési módot választotta. 

 

A portfólió Toldy Csabát kérdezte – íme:

P.: Hogy alakult az elmúlt év a Főtávnál az új ügyfélszerzésekkel kapcsolatban? Voltak-e új csatlakozok?

Toldy Csaba: Remélem, hogy az új csatlakozók száma még nem végleges, és növekedni fog, de nincs okunk panaszra. Idén közel 19MW új fogyasztóval szerződtünk le, ami így nehezen megfogható, ezért inkább úgy mondom, 4000 hagyományos és 8000 új építésű lakásnak – egy kisebb lakótelepnek – megfelelő kapacitás-igényről van szó. Ezek között 7 lakóépület is van, amelyek távhőre váltanak. A „leválás” nem jellemző, de a korszerűsítés, az energiatakarékosság miatt folyamatosan csökkennek az igények, ezért is fontosak az új felhasználók.

P.: Az elmúlt időszakban a fővárosban szinte az összes nagyobb új iroda és kereskedelmi célú ingatlanprojektet megnyerte a Főtáv. Hogyan lett ismét népszerű a távfűtés ?

T.Cs.: Ez azért, túlzás, de törekedtünk rá. Valójában figyeltünk, ajánlatot adtunk, versenyeztetünk, tárgyaltunk, és ahol lehetett megállapodtunk. Az ár, a hosszú távú üzemeltetési költségek mindenhol kiemelkedően fontos volt, és többnyire még környezetvédelmi, a biztonsági szempontok játszottak szerepet a tárgyalásokon.

P.: Milyen fejlesztéseket hajtott végre a Főtáv az elmúlt évben?

T.Cs.: A hatékony távhő kulcsa az olcsó hő. Ennek biztosítás volt a fejlesztések fő célja, iránya. Két jelentős projektet említek, az egyik folyamatban van, a másik előkészítés alatt áll. A főváros hulladékhasznosítójában termelt hő átvezetése Újpalotára. Az 5 milliárdos beruházás – amelyből 10 százalék KEOP támogatás – 2015. márciusi elkészültével több olcsó hő kerül a rendszerbe.

A másik hasonló projekt előkészítés alatt van, amely a dél-budapesti rendszerek összekapcsolását célozza meg. Megvalósítása Magyarország első energetikai nagyprojektje lesz, beruházási költsége több mint 13 milliárd forint, és 50 százalékos támogatásra pályázunk. A beruházás azonban minden távfűtéses lakást érint a FŐTÁV rendszerében, mert a hődíjak csökkentést teszi lehetővé.

P.: Milyen jövőbe mutató fejlesztési tervei vannak a cégnek?

T.Cs.: Folytatni szeretnénk a megkezdett munkát, a cég működési költségeinek racionalizálást, az üzembiztonság növelését célzó projekteket. A fő hangsúly azonban továbbra is a hődíj csökkentésen és a fogyasztószám bővítésén lesz.

P.: A rezsicsökkentési program milyen hatással volt a szolgáltatóra?

T.Cs.: A távhőszolgáltatás fogyasztói a rezsicsökkentés nyertesei, és így – fogyasztóin keresztül – a távhőszolgáltató is. Csak egy egyszerű példán szeretném ezt érzékeltetni: a távhő teljes költségét érinti a csökkenés, míg például a gáz esetében ez nem így van. Az egyéni gázfűtést használók eszközökhöz kapcsolódó rezsije – a tüzeléshez szükséges, kazán, kémény, szivattyú – nem csökkent. Ezért is látunk egy tendenciát, amelynek részeként az egyedi kazános hőtermeléssel rendelkező lakó épületek a távhő felé mozdulnak. A következő időszakban kiemelt stratégia a felújításra szoruló gázfűtéses lakóépületek és az új építésű lakások távhőellátása. Szeretném kiemelni, hogy mindezek mellett tudtunk fejleszteni, beruházni. A korábban említett beruházásokhoz fogható fejlesztések a korábbi években nem történtek.

P.: Melyek a magyar távhőszolgáltatás előtt álló legnagyobb kihívások? A Főtáv miként készül „megküzdeni” ezekkel?

T.Cs.: Szerencsére tudjuk, hol a kikötő, ahová tartunk. Legnagyobb kihívásokról már esett szó, így csak ismételni tudom: olcsó hő; hatékony működés; bővülő fogyasztói kör. Ezen a három tényezőn múlik a távhő sikere. A cél, és a kihívás, a kényszer és jutalom azonban az, hogy: a távhő az ingatlanok értéknövelő tényezőjévé váljon.