13/2014. (III. 14.) NGM rendelet – a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet, valamint a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet módosításáról

 

 

1. § (1) A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet [a továbbiakban: 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet] 2. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Külön jogszabályokban megfogalmazottak szerint kell eljárni:)
„c) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állománya,”
(munkaköri alkalmasságának orvosi vizsgálatánál és véleményezésénél.)
(2) A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 2. § (2) bekezdése a következő g)-l) ponttal egészül ki:
(Külön jogszabályokban megfogalmazottak szerint kell eljárni:)
„g) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével a rendvédelmi szervek hivatásos, kormányzati szolgálati jogviszonyban álló, közalkalmazotti és igazságügyi alkalmazotti állománya, valamint a hivatásos, kormánytisztviselői, közalkalmazotti és igazságügyi alkalmazotti állományba pályázók,
h) az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya, valamint a hivatásos állományba pályázók,
i) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya és a felvételre jelentkezők,
j) a közterület-felügyelők és a közterület-felügyelői kinevezés előtt állók,
k) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendészeti igazgatási szak biztonsági, migrációs, valamint vám- és jövedéki igazgatási szakirányára felvételre jelentkezőket, vagy ilyen szakirányon tanulmányokat folyatató hallgatókat kivéve, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nappali munkarendben folyatatott rendészeti képzésére, a rendészeti szakközépiskolákba és egyéb rendészeti oktatási intézeteknél felvételre jelentkezők, illetve ezen iskolák tanulói és
hallgatói,
l) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) kormánytisztviselői, kormányzati ügykezelői és hivatásos állománya, valamint a NAV-hoz szolgálati jogviszonyba felvételre jelentkezők”
(munkaköri alkalmasságának orvosi vizsgálatánál és véleményezésénél.)

2. § (1) A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 16/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A foglalkoztathatóság szakvéleményezését a szabálysértési eljárás során alkalmazott közérdekű munkára jelentkező elkövető kezdeményezi a közérdekű munka megkezdése előtt. Büntetésként kiszabott közérdekű munka esetén az elkövető a szakvélemény díját megtérítő szervezetről kapott tájékoztatót köteles magával vinni a vizsgálatra.”
(2) A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 16/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szakvélemény kiadásának díját a büntetésként kiszabott közérdekű munka esetén a szakvélemény elkészítését követő 60 napon belül kell megtéríteni.”
(3) A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 16/C. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A foglalkoztathatósági szakvélemény a kiállításától számított egy évig érvényes.”

3. § A munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 2. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem minősül védőeszköznek:)
„c) a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, valamint az Országgyűlési Őrség által viselt vagy használt védőeszköz;”

Hatályba lép: 2014. március 15-én.

---

 

 

12/2014. (III. 12.) NGM rendelet – az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggésben a nemzetgazdasági miniszter feladatkörébe tartozó egyes miniszteri rendeletek módosításáról

3. Az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról szóló 11/2003. (IX. 12.) FMM rendelet módosítása

3. § Az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról szóló 11/2003. (IX. 12.) FMM rendelet 1. § (3) bekezdésében a „jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra,” szövegrész helyébe
a „jogi személyre,” szöveg lép.

Hatályba lép 2014. március 15-én.

---

 

63/2013. (XII. 17.) NGM rendeleta munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet módosításáról

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (4) bekezdés a) pont ad) alpontjában foglalt felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § m) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet (a továbbiakban: MüM rendelet) 6. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A munkáltatónak a munkaképtelenséget okozó munkabalesetet – az arról történő tudomásszerzését követően – haladéktalanul ki kell vizsgálnia. A vizsgálat megállapításait olyan részletesen kell rögzíteni – többek között – tanúk meghallgatásáról készült jegyzőkönyvvel, helyszínrajzzal, fényképpel, hogy az alkalmas legyen a munkabaleset okainak felderítésére és vita esetén a tényállás tisztázására. A munkabaleset kivizsgálásának szempontjait a 3. számú melléklet tartalmazza.”

2. § (1) A MüM rendelet 8. § (1) bekezdésében a „3. számú” szövegrész helyébe a „4/a.” szöveg lép.

(2) A MüM rendelet 8. § (2) bekezdésében a „4. számú” szövegrész helyébe a „5.” szöveg lép.

3. § (1) A MüM rendelet az 1. melléklet szerinti 3. számú melléklettel egészül ki.

(2) A MüM rendelet 4/a. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
(3) A MüM rendelet 5. számú melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

4. § Hatályát veszti a MüM rendelet 9. § (1) bekezdés c) pontjában a „magyar” szövegrész.

5. § Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 63/2013. (XII. 17.) NGM rendelethez – letöltés

2. melléklet a 63/2013. (XII. 17.) NGM rendelethez – letöltés

3. melléklet a 63/2013. (XII. 17.) NGM rendelethez – letöltés

 

---

 

 

55/2013. (XII. 4.) NGM rendelet – egyes foglalkozás-egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (4) bekezdés d) pont dq) alpontjában,
a 2. alcím tekintetében a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (4) bekezdés d) pont do) alpontjában
kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § m) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § d) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró emberi erőforrások miniszterével egyetértésben – a következőket rendelem el:

1. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet módosítása

1. § (1) A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet [a továbbiakban: 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet] 4. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(A szolgálat az alapszolgáltatás keretében végzi)
„k) az álláskeresők beiskolázás előtti és munkaközvetítés előkészítése keretében történő, valamint a közfoglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalók beiskolázás előtti szakmai alkalmassági vizsgálatát.”
(2) A 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet 5. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A foglalkozás-egészségügyi szakellátás feladatai a székhelye szerinti megyében (fővárosban):]
„c) az álláskeresők beiskolázás előtti és munkaközvetítés előkészítése keretében történő, valamint a közfoglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalók beiskolázás előtti szakmai alkalmassági vizsgálata;”
(3) A 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet 5. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A foglalkozás-egészségügyi szakellátás feladatai a székhelye szerinti megyében (fővárosban):]
„g) a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló jogszabályban meghatározott foglalkoztathatóság szakvéleményezése;”

2. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet módosítása

2. § (1) A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet [a továbbiakban: 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet] 1. § l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában:)
„l) foglalkoztathatóság szakvéleményezése: annak megállapítása, hogy az álláskereső vizsgált személy megváltozott munkaképessége mennyiben befolyásolja a munkavégzést különböző foglalkozásokban, vagy annak megállapítása, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunka és alkalmi munka, továbbá a közfoglalkoztatás esetében a munkavállaló, a szabálysértési eljárás során alkalmazott közérdekű munka esetében az elkövető, a büntető ügyben kiszabott közérdekű munka esetében az elítélt mely foglalkoztatási korlátozás, illetve kizárás mellett folytathat tevékenységet;”
(2) A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 2. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E rendelet hatálya – (2) bekezdésben foglalt kivétellel – kiterjed]
„c) a foglalkoztathatóság szakvéleményezése tekintetében a munkaügyi központra, valamint a munkaügyi kirendeltségre és a megváltozott munkaképességű álláskeresőre, a közfoglalkoztatható személyre és a közfoglalkoztatottra (a továbbiakban: közfoglalkoztatott), a közfoglalkoztatást felajánlóra, az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó idénymunkára vagy alkalmi munkára munkaviszonyt létesítő munkáltatóra és elhelyezkedni kívánó személyre, továbbá közérdekű munka esetén az elkövetőre, az elítéltre és a pártfogó felügyelői szolgálatra;”
(3) A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 16/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a foglalkoztathatósági vizsgálatról a szakvéleményt
a) foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató szakorvosa, vagy
b) önkormányzati közfoglalkoztatás esetén a munkaügyi központ telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely, más közfoglalkoztatás esetében a foglalkoztatás helye szerint illetékes szakellátó hely szakorvosa
állítja ki a 16. számú mellékletben meghatározott nyomtatványon.”
(4) A 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a 16/B. §-át követően a következő 16/C. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel, valamint a következő 16/D. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

A szabálysértési eljárás során alkalmazott közérdekű munkához kapcsolódó foglalkoztathatósági szakvélemény

16/C. § (1) A foglalkoztathatóság szakvéleményezését a szabálysértési közérdekű munkára jelentkező elkövető kezdeményezi a közérdekű munka megkezdése előtt.
(2) A foglalkoztathatósági vizsgálatról a szakvéleményt
a) a közérdekű munkára jelentkező elkövető által választott, foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató szakorvosa, vagy
b) a munkaügyi kirendeltség telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely szakorvosa
állítja ki a 16. számú mellékletben meghatározott nyomtatványon.
(3) A szakvélemény a közérdekű munka megkezdésének kötelező feltétele.
(4) A szakvélemény kiadására a 16/A. § (3) és (4) bekezdését kell alkalmazni.

A büntető ügyben kiszabott közérdekű munkához kapcsolódó foglalkoztathatósági szakvélemény

16/D. § (1) A foglalkoztathatóság szakvéleményezését a közérdekű munka esetén a pártfogó felügyelői szolgálat kezdeményezi a közérdekű munkahely kijelölése előtt az elítélt nevének és a közérdekű munkaként végezhető munkakör megnevezésének a megadásával.
(2) A foglalkoztathatósági vizsgálatról a szakvéleményt
a) a pártfogó felügyelő által választott, foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató szakorvosa,
b) a pártfogó felügyelői szolgálat székhelye vagy telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely szakorvosa, vagy
c) a feladatra szerződött foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely szakorvosa
állítja ki a 16. számú mellékletben meghatározott nyomtatványon.
(3) A szakvélemény a közérdekű munka megkezdésének kötelező feltétele.
(4) A szakvélemény kiadásának díját a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal viseli.
(5) A foglalkoztathatósági szakvélemény a kiállításától számított egy évig érvényes.”

3. Záró rendelkezések

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(Hatályos: 2013. december 5.) 

---

 

2013. évi CLXXIX. törvény egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról   

3. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása

3. § (1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 54. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni. Az 56. §-ban meghatározottak a kockázatértékelésben rögzítésre kerülhetnek. Indokolt esetnek kell tekinteni
a) az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozását,
b) minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak – ideértve a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változást),
c) az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés előfordulását, továbbá
d) ha a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki.”

(2) Az Mvt. 64. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkabalesetet, a foglalkozási megbetegedést és a fokozott expozíciós esetet be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat a munkabaleset esetén – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a munkáltató, foglalkozási megbetegedés és fokozott expozíció esetén a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszternek az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott szerv (személy) teljesíti.

(3) A munkáltató a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciók bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása során a sérült, megbetegedett, illetve fokozott expozícióban érintett következő személyes adatait rögzíti: név (ideértve a születési nevet is), anyja neve, társadalombiztosítási azonosító jele (taj-száma), születési hely és időpont, nem, állampolgárság, lakóhely (lakcím). A munkáltató esetében az adószámot kell feltüntetni, amennyiben adószámmal nem rendelkezik, személyes adataként saját adóazonosító jelét is rögzítenie kell.”

(3) Az Mvt. 64. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A bejelentéssel, kivizsgálással és nyilvántartással kapcsolatos részletes előírásokat a munkabalesetek tekintetében e törvény és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendelete, a foglalkozási megbetegedések és a fokozott expozíciók tekintetében a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszternek az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendelete határozza meg.”

(4) Az Mvt. 65. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkabaleset, a foglalkozási megbetegedés és a fokozott expozíció kivizsgálása során fel kell tárni a kiváltó és közreható tárgyi, szervezési és személyi okokat, és ennek alapján a munkáltatónak intézkedéseket kell tenni a munkabalesetek, a foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciók megelőzésére.”

(5) Az Mvt. 81/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkavédelmi hatóság az ellenőrzési tevékenységét a munkavédelmi hatóság vezetője által közzétett ellenőrzési irányelv alapján végzi. Az irányelvet a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában évenként az ellenőrzési időszakot megelőző 45 napig kell közzétenni.”

(6) Az Mvt. 82/C. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A munkáltató saját maga munkavédelmi hatósági ellenőrzés alá vonását nem kérelmezheti.”

(7) Az Mvt. 83/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hatósági nyilvántartás tartalmazza azoknak a munkáltatóknak az adatait, amelyekre vonatkozóan a munkavédelmi ellenőrzés során az eljáró hatóság jogerős és végrehajtható határozata, a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozata jogsértést állapított meg és munkavédelmi bírságot szabott ki. A nyilvántartás tartalmazza
a) a munkáltató nevét, székhelyét, adószámát, adószámmal nem rendelkező természetes személy munkáltató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét;
b) a jogsértést megállapító határozat keltét és számát, jogerőre emelkedésének és végrehajthatóvá válásának időpontját;
c) a jogsértés megjelölését;
d) a munkavédelmi bírság tényét és mértékét;
e) a határozat bírósági felülvizsgálata esetén a jogerős és végrehajtható bírósági határozat keltét és számát, jogerőre emelkedésének napját, valamint azt, hogy a keresettel támadott közigazgatási határozattal összefüggésben a bíróság milyen döntést hozott.”

(8) Az Mvt. 83/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A munkavédelmi hatóság a nyilvántartásban szereplő, illetve a nyilvántartásból a honlapon nyilvánosságra hozott adatokat a bejegyzés alapjául szolgáló jogerős határozat végrehajthatóvá válásának napjától, a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős döntésének végrehajthatóvá válásától számított két év elteltével törli.”

(9) Az Mvt. 84. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkavédelmi hatóság felügyelője jogosult)
„c) a munkabaleseteket – kivéve a közúti közlekedéssel kapcsolatosakat – és a fokozott expozíciós eseteket – a munkáltató ez irányú felelősségét nem érintve – kivizsgálni;”

(10) Az Mvt.
a) 1. § (1) bekezdésében, 21. § (3) bekezdésében, 23. § (2) bekezdésében, 54. § (6) bekezdésében, 54. § (7) bekezdés i) pontjában, 56. §-ában, 58. § (2) bekezdésében és 62. §-ában a „munka-egészségügyi” szövegrész helyébe a „munkaegészségügyi”,
b) 54. § (6) bekezdésében a „munkabiztonsági illetve” szövegrész helyébe a „munkabiztonsági és” szöveg,
c) 54. § (8) bekezdésében az „és ezzel egyidejűleg” szövegrész helyébe az „, illetve”,
d) 84. § (1) bekezdés g) pontjában és a 87. § 11-12. pontjában a „készítmény” szövegrész helyébe a „keverék”,
e) 87. § 9. pontjában az „a büntetés-végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként)” szövegrész helyébe az „az előzetesen letartóztatottként vagy elítéltként végzett munka”, az „a közigazgatási határozat, a szabálysértési határozat alapján” szövegrész helyébe az „a szabálysértési eljárás során alkalmazott közérdekű munka, valamint a büntetőügyben kiszabott közérdekű munka,”szöveg lép.

(11) Hatályát veszti az Mvt. 69. §-ában a „magyar állampolgárságú” szövegrész.

---

45/2013. (X. 14.) NGM rendelet – az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról szóló 11/2003. (IX. 12.) FMM rendelet módosításáról

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (4) bekezdésének a) pont af) alpontjában foglalt felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § m) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § Az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról szóló 11/2003. (IX. 12.) FMM rendelet (a továbbiakban: FMM rendelet) 1. § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 9. § hatálya a más részére szolgáltatásként nyújtott munkavégzés során alpintechnikát alkalmazó valamennyi jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra, egyéni vállalkozóra és magánszemélyre kiterjed.”

2. § (1) Az FMM rendelet 2. § 1-7. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E rendelet alkalmazásában)
„1. Alrendszer: a lezuhanásgátló rendszer részét képező elemek, illetve részegységek együttese.
2. Csatlakozó: a lezuhanásgátló rendszer eleme vagy részegysége, amely lehet karabiner (zárkapocs) és horog (kampó).
3. Dinamikus kötél: olyan körszövött kötél, amelynek nyúlása 10%, vagy annál nagyobb, ezáltal csökkenteni képes a munkavállaló zuhanása során fellépő erőhatást.
4. Elölmászás: az alpintechnika előkészítő része, amelynek során az e tevékenységre kiképzett elölmászó köztes biztosítási pontokat helyez el, miközben egy független rögzítési ponton kikötött másik munkavállaló dinamikus vagy erre a célra alkalmas félstatikus kötéllel biztosítja.
5. Energiaelnyelő: a lezuhanásgátló rendszer azon része, amely a zuhanás során keletkező energia egy részének elnyelésével a zuhanás hatását az emberi szervezet számára elviselhető mértékűre csökkenti.
6. Ereszkedő eszköz: a testhevederzethez csatlakoztatott fékező eszköz, amelynek használatával a függőleges irányban lefelé történő ereszkedés sebessége csökkenthető.
7. Esési tényező: a zuhanó test felfogásakor az esési magasság és a zuhanás megállításában résztvevő kiengedett kötél hosszának a hányadosa, ahol a kiengedett kötél hossza az a távolság, amelyet a mászó munkavállaló a zuhanás bekövetkeztéig a biztosítási ponttól megtett. Az esési tényező értéke akkor a legnagyobb (2-es értékű), ha a zuhanás hossza kétszer akkora, mint a biztosításban kiengedett kötél hossza.”

(2) Az FMM rendelet 2. § 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
„13. Megtartási rántás: a zuhanás megállításakor a testet érő, a kötéltípusra a gyártó által kN-ban megadott érték. A megtartási rántás mértéke függ az eséstényezőtől, a test súlyától és a kötél energia elnyelő képességétől.”

(3) Az FMM rendelet 2. § 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
„16. Részegység: Az alpintechnikához használt felszerelés tartósan egymáshoz rögzített alapelemeinek együttese.”

(4) Az FMM rendelet 2. § 19-22. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E rendelet alkalmazásában)
„19. Rögzítő kötél: a szerkezeti rögzítések közötti kötél, amelyhez az egyéni védőeszközt lehet csatlakoztatni.
20. Statikus kötél: olyan körszövött kötél, amelynek nyúlása 5% vagy annál kisebb.
21. Szerkezeti rögzítő: egy szerkezethez olyan módon rögzített elem vagy elemek, amelyről több személyt lehet biztosítani oly módon, hogy a teherbírása alkalmas egy elölmászó 2-es értékű esési tényezőjű zuhanásának a megtartására is.
22. Szélső szerkezeti rögzítő eszköz: olyan szerkezeti rögzítő eszköz, amely egy rögzítő kötél mindkét végének rögzítésére szolgál.”

(5) Az FMM rendelet 2. § 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
„24. Teljes testhevederzet: egyéni védőeszköz, amely hevederből, szerelvényekből, csatokból és más elemekből áll, és alkalmas a munkavállaló teljes testének rögzítésére és megfogására a zuhanás alatt és a zuhanás megállítását követően, a zuhanás megállításakor fellépő erők elosztására a testfelületen, valamint a test függőleges vagy ahhoz közeli helyzetben tartására.”

(6) Az FMM rendelet 2. §-a a következő 28-29. pontokkal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
„28. Félstatikus kötél: olyan 5%-nál nagyobb, de 10%-nál kisebb nyúlású körszövött kötél, amely alkalmas a munkavállaló statikus vagy dinamikus terhelésének megtartására.
29. Karabiner: véletlenszerű kinyílás ellen önzáródó elemmel ellátott, vagy kézzel zárható csatlakozó, amely gyorsan oldható kapcsolatot biztosít a különböző eszközök között.”

3. § Az FMM rendelet 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) Alpintechnika csak akkor kezdhető meg, illetve folytatható, ha az megfelel az e rendeletben, valamint az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzésre vonatkozó egyéb jogszabályokban meghatározott előírásoknak.
(2) Az alpintechnika és annak munkaterülete az Mvt. szerinti veszélyes technológiának, illetve munkahelynek minősül, amelynek üzemeltetésére az Mvt.-ben foglaltakat kell alkalmazni.
(3) Az alpintechnika csak olyan munkafeladat végrehajtása érdekében alkalmazható, amely két métert meghaladó szintkülönbség áthidalását igényli és a kiépíthető állványzat, vagy más műszaki megoldás ráfordítási igénye nem áll arányban a munkafeladattal.”

4. § (1) Az FMM rendelet 4. §-át megelőző „A munkáltató alapvető munkavédelmi és munkabiztonsági kötelezettségei” alcím-megjelölés helyébe a következő alcím-megjelölés lép:

„A munkáltató alapvető munkavédelmi kötelezettségei”

(2) Az FMM rendelet 4. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Mvt. szerinti munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat során és a kockázatértékelés keretében a munkafeladathoz szükséges, annak jellegéből adódó engedélyeket is be kell szerezni.”

5. § (1) Az FMM rendelet 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A munkáltatónak az oktatás keretében a munkavállalókat az alpintechnika adott körülmények közötti végrehajtására is fel kell készítenie. Ennek érdekében minden munkakezdés előtt valamennyi munkavállalóval ismertetni kell a különleges, az alpintechnikai módszer alkalmazásának általános ismeretein túlmenő, a feladatok végrehajtásához kapcsolódó egyedi tudnivalókat, így különösen a munkafeladat végrehajtására és az esetleges mentésre vonatkozó különleges ismereteket.”
(2) Az FMM rendelet 6. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az alpintechnika módszerének munkavégzés közbeni megváltoztatása esetén a munkavállalókat a szükséges új ismeretekkel kell ellátni. Az új módszer ismertetéséig az alpintechnika alkalmazását fel kell függeszteni.
(5) Az alpintechnikai feladat végrehajtására a munkáltató a munkavégzés megkezdése előtt írásban jelöli ki a munkavállalót.”

6. § Az FMM rendelet 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) A munkáltató által erre felhatalmazott munkairányító köteles minden munkakezdés előtt a munkavállalók alpintechnikai munkavégzésre alkalmas állapotáról meggyőződni, ideértve a 9. § (1) bekezdésében meghatározott dokumentumok meglétét is.
(2) A munkairányító számára lehetővé kell tenni, hogy a munkaterületen igazolni tudja, hogy a munkakezdés előtt meggyőződött a munkavállaló írásbeli kijelölésének megtörténtéről és az alpintechnikai munkavégzésre alkalmas állapotáról.
(3) A munkavégzésre alkalmatlan munkavállaló – az alkalmatlanságot kiváltó ok megszűnéséig – alpintechnikai munkavégzést nem folytathat.”

7. § Az FMM rendelet 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Alpintechnikát csak olyan személy végezhet, aki
a) a 18. életévét betöltötte,
b) az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott Ipari alpinista elnevezésű szakképesítéssel vagy ipari alpintechnika végzésére jogosító, jogszabály alapján elismert, vagy honosított külföldi bizonyítvánnyal vagy oklevéllel rendelkezik.”

8. § Az FMM rendelet 10. § (2) bekezdés a) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az alpintechnika módszerének meghatározása során a munkáltató köteles tekintettel lenni)
„a) a munkafeladat egészére;”
„c) a munkahely, illetve munkaterület megközelítésének irányára és módjára;”

9. § (1) Az FMM rendelet 12. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az alpintechnika alkalmazása során valamennyi munkavállalónak rendelkeznie kell a biztonságos munkavégzéshez szükséges felszereléssel és egyéni védőeszközzel. Az egymás felett kialakított munkaterületek elhatárolásáról gondoskodni kell.
(2) Az alpintechnika alkalmazása során a munkavállalót a rögzítési ponthoz biztosító, a magasból történő lezuhanást megakadályozó, vagy annak biztonságos lefékezését, illetve a munkaterület megközelítését szolgáló eszközként kizárólag egyéni védőeszköz alkalmazható. Az alpintechnikát végző munkavállaló számára legalább a következő egyéni védőeszközöket kell biztosítani:
a) 2 db félstatikus kötél (egy ereszkedő és egy biztosító),
b) 1 db teljes testhevederzet,
c) 1 db önfékező ereszkedő eszköz,
d) 1 db lezuhanásgátló,
e) 1 db Y alakú rögzítő kötél (kantár),
f) 8 db karabiner,
g) 1 db védősisak,
h) 1 db mászógép,
i) 1 db energiaelnyelő,
j) 3 db varrott heveder.”

(2) Az FMM rendelet 12. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az alpintechnika során alkalmazott egyéni védőeszközöket EK-típustanúsítvány, illetve EK-megfelelőségi nyilatkozat, a tájékoztatóban foglalt, valamint a használatukra vonatkozó jogszabályi követelmények szerint kell használni.
(5) A munkavállaló és a munkaterületen tartózkodó egyéb személyek számára a védősisak használata kötelező. A munkavállalónak a fejről való leesés biztosítására Y kialakítású, a zuhanás esetén bekövetkező terhelés esetén legalább 0,25 kN erő hatására kioldódó állhevederes védősisakot kell viselni.”

10. § Az FMM rendelet 15. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Zuhanást gátló eszközként visszahúzható vagy vezérelt típusú lezuhanásgátló egyaránt használható.”

11. § (1) Az FMM rendelet 17. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ereszkedő kötél és a biztosító kötél rögzítési pontjának terhelhetősége nem lehet alacsonyabb, mint 7,5 kN. A ferde kötélpálya rögzítési pontjának, valamint elölmászás során a köztes biztosítási pontoknak a terhelhetősége nem lehet alacsonyabb, mint 15 kN.
(2) Ereszkedő állásban és biztosító állásban legalább 10 mm átmérőjű félstatikus kötél használható.”

(2) Az FMM rendelet 17. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a szélső szerkezeti rögzítések között köztes szerkezeti rögzítő elhelyezése szükséges, annak terhelhetősége nem lehet alacsonyabb, mint 15 kN.”

12. § Az FMM rendelet 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a kötél leereszkedésekor fennáll a felakadás veszélye, így különösen fémszerkezetek közötti térben, a munkavállaló testéhez rögzített kötélzsákot kell használni. A kötélzsákba felszedett kötélre végcsomót kell kötni.”

13. § Az FMM rendelet 19. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A kötél sérülését meg kell előzni, a sérülés lehetőségének kitett kötélrészt pedig a veszély jellegétől függő védelemmel kell ellátni.”

14. § Az FMM rendelet 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) Munkahelyzet beállításhoz használt rögzítő kötélként kizárólag szintetikus kötél, drótkötél, heveder vagy lánc használható, amely a kötélrendszer csatlakozó elemeként vagy részeként legfeljebb 2 méter hosszú lehet.
(2) Segédkötélként bármilyen átmérőjű kötél vagy heveder használható a várható terhelés és a munkafolyamat figyelembevételével.”

15. § (1) Az FMM rendelet 21. §-át megelőző „Az előmászásra vonatkozó előírások” alcím-megjelölés helyébe a következő alcím-megjelölés lép:

„Az elölmászásra vonatkozó előírások”

(2) Az FMM rendelet 21. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) Elölmászás kizárólag akkor alkalmazható, ha a munkahely ereszkedéssel nem közelíthető meg vagy az ereszkedés ráfordítási igénye nem áll arányban a munkafeladattal.
(2) Elölmászásra csak a kötél rögzítési pontjainak elhelyezése céljából kerülhet sor.
(3) Az elölmászó munkavállalót a biztosítását végző munkavállalónak legalább 10 mm átmérőjű dinamikus egész kötéllel, vagy legfeljebb 0,33 esési tényezővel rendelkező félstatikus kötéllel és önzáró biztosító eszközzel kell biztosítania.
(4) A biztosítást végző munkavállalónak lezuhanó tárgyak ellen védett, stabil helyen, két egymástól független rögzítési ponthoz kikötve kell tartózkodnia.
(5) A biztosítást végző munkavállalónak az elölmászó munkavállalótól látó- és hallótávolságban kell tartózkodnia.
(6) Ha az elölmászó munkavállaló biztosítása a földön állva nem oldható meg, akkor a biztosítást végző munkavállalónak két, egymástól független rögzítési ponthoz kell biztosítania magát, és az elölmászó munkavállaló biztosítására ettől független biztosító kötelet kell alkalmazni.
(7) Az elölmászás során a köztes biztosítások sűrítésével meg kell akadályozni a biztosító munkavállaló vonaláig történő visszazuhanást, illetőleg a földről történő biztosításkor a földig való esést.”

16. § Az FMM rendelet a következő 23-25. §-sal egészül ki:
„23. § E rendeletnek az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról szóló 11/2003. (IX. 12.) FMM rendelet módosításáról szóló 45/2013. (X. 14.) NGM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezései nem érintik a Módr. hatálybalépése előtt megszerzett szakképesítést tanúsító bizonyítványok érvényességét. A korábban hatályos jogszabályok alapján elismert képesítések, mentesítések mindaddig érvényesek, amíg a munkavállaló munkaköre, illetve az egyéni vállalkozó tevékenységi köre nem változik.
24. § 2015. december 31. napjáig alpintechnikát az e rendelet 9. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ipari alpinista szakképesítéssel vagy képesítéssel nem rendelkező személy is végezhet, amennyiben
a) 18. életévét betöltötte,
b) legalább szakmunkás vagy középiskolai végzettséget tanúsító bizonyítvánnyal rendelkezik,
c) a munkáltató által elrendelt, a gyakoroltatásokra is kiterjedő oktatásokon részt vett, az ismereteket elsajátította és az erről szóló igazolást a munkáltató kiadta, és
d) legalább alapfokú elsősegélynyújtási ismeretekkel rendelkezik.
25. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

17. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(Hatályos 2013. november 14-től, Megjelent a Magyar Közlöny 170. számában, 2013. október 14-én.)