Kövér László ugyan kétheti munkarendet javasolt a parlamentnek, az idei első ülés azonban másképp tér el a hagyományoktól. Ezen a héten hétfőn, szerdán és pénteken ülnek össze a képviselők. Az alkoholszabályok változtatása mellett szóba került a vasárnapi zárva tartás is, a hét második felében pedig jöhet az ekáer szabályainak módosítása.

Nem könnyen lehetett tippelni, hogy az orosz elnök holnapi látogatása, Orbán Viktor és Angela Merkel találkozója, Paks, vagy épp Simicska Lajos lesz a fő téma az idei első parlamenti ülésen – végül Simicska győzött. Az üzletember és a kormány harca több napirend előtti felszólalásban és interpellációban is szóba került; a kormány szerint ez inkább az ellenzéket minősíti, ellenzéki oldalon pedig legfeljebb azon volt vita, érdemes-e szó szerint idézni Simicskát.

A napirend elfogadása előtt új munkarendről szavaztak a képviselők: Kövér László javaslata szerint ezen a héten nem csak szerdán, hanem pénteken is összeülnek, ezután pedig következik a kétheti ülésezési rend. Ez nem azt jelenti, hogy kéthetente lesz csak ülés, ám egy héten hétfőtől csütörtökig minden nap, az azt követő héten pedig csak hétfőn tartanak plenáris ülést. Igaz, erre nem lesz muszáj bemenni: interpellációs kört nem tartanak az egynapos munkahéten, szavazások sem lesznek ekkor.

A napirend megállapítása így is problémás volt: az LMP azt javasolta, hogy vegyék le a napirendről a paksi szerződéshez kapcsolódó törvénymódosítást. A képviselők erről kézfelemeléssel szavaztak, Kövér László pedig kihirdette, hogy a többség elfogadta az LMP indítványát, azaz nem tárgyalnak Paksról. Néhány órával később azonban bejelentették: a tévéfelvételt visszanézve úgy látták, hogy a többség mégsem szavazott igennel, azaz marad a napirenden Paks.

A világban olyan geopolitikai változások zajlanak, amelyek kevesek által várt helyzeteket idéznek elő – kezdte az év első parlamenti felszólalását  Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A változások ráadásul egyre inkább gyorsulnak, ezért a magyar külpolitikának minden eddiginél súlyosabb kihívásokkal kell szembenéznie szerinte. A reakcióképesség, a gyorsreagálás nagy versenyelőny ilyenkor, nem véletlen a mostani diplomáciai dömping Magyarországon – fogalmazott.

A külpolitika fontos céljai közt Szijjártó első helyen emelte ki azt, hogy megerősítsük szövetségünket Németországgal. A második helyen az amerikai szövetség erősítését említette – itt a feladat az a miniszter szerint, hogy politikai helyett újra gazdasági téren folyjon a kommunikáció. A harmadik cél az, hogy béke legyen Ukrajnában. Pragmatikus, partnerségen, egymás és a nemzetközi jog tiszteletén álló viszonyra törekszünk Oroszországgal – így vezette fel a miniszter Vlagyimir Putyin orosz elnök holnapi látogatását.

A mai munka a napirend előtti felszólalások után Gőgös Zoltán mentelmi ügyének megtárgyalásával kezdődött. Az MSZP-s képviselő egy sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a hortobágyi földosztásnál Kun Péter bíráló bizottság elnöke is több mint 600 hektár földet nyert el, ráadásul ő osztott mindent – Kun Péter erre válaszul beperelte rágalmazásért. Gőgös azt a részt visszavonta a nyilatkozatból, amely szerint Kun lett volna a bíráló bizottság elnöke, a többi részét azonban fenntartotta, és egy 60 oldalas dokumentumban mutatta be a bizonyítékait. A mentelmi bizottság az ügy büntetőjogi értékelésével nem foglalkozott, csak azt javasolta, hogy ahogy máskor szokásos, magánvádas ügyekben ezúttal se adják ki a képviselő mentelmi jogát – a többség ezt elfogadta.

Miután ezen az ügyön túljutottak, jöhetett a szokásos interpellációs kör, majd az azonnali kérdések és a kérdések. Az MSZP-s Harangozó Tamás az Ökotárs elleni vizsgálatról interpellált. Kontrát Károly államtitkár arról beszélt a válaszában, hogy nem lesz felelősségre vonás a rendőrségnél. A Jobbikból Volner János Tállai András sal vitatkozott egy sort arról, hogy euróban számolva csökkennek a bérek, forintban nézve viszont nem. Az LMP-s Szél Bernadett azt kérdezte: milyen ajándékkal kedveskedik holnap Orbán Viktor Putyinnak. Lázár János azt válaszolta neki: a cél az, hogy magyar állami tulajdonban maradjon Paks II.

Az interpellációk közt elsőnek az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó hozta fel Simicskát – ő azt kérdezte: lesz-e Orbán Viktor egykori szobatársából cellatárs, meddig akarják azt elhihetni a magyar emberekkel, hogy egészségügyre és oktatásra nincs pénz, stadionokra és korrupcióra pedig van? Lázár János azt válaszolta neki: a szociális kiadásoknál minden forrás jóval nagyobb, mint a szocialisták idején. A kormány és a miniszterelnök meg tudja magát védeni – reagált Lázár a Simicska-idézetekre. Ha a személynek nem adják meg a tiszteletet, legalább azoknak a választóknak adják meg a tiszteletet, akik a Fideszre szavaztak, ahogy a kormánypárti politikusok is mindig megadják a tiszteletet az MSZP szavazóinak – kérte.

Mit tesznek az integrációnak nevezett köztörvényes lopás ellen? – erről interpellált a jobbikos Mirkóczki Ádám. Szerinte ellopták a Híd a munka világába programra szánt 600 millió forintot. Rétvári Bence államtitkár szerint a tények nem támasztják alá a képviselő állításait.

Orbán Viktor helyett Lázár János válaszolt a jobbikos Volner János azonnali kérdésére a korrupcióról és a családtagok vagyonnyilatkozatairól. A miniszter szerint az elmúlt öt évben csökkent a korrupció Magyarországon. Arra a kérdésre pedig, hogy miért nem hozza nyilvánosságra a családtagjai vagyonnyilatkozatát, azt felelte: Orbán Viktor volt az első, saját maga pedig a második, aki nyilvánosságra hozta a családja vagyonnyilatkozatait is 2006-ban.

Márciusban az előzetes naptárak szerint mindhárom hitelminősítő felülvizsgálja Magyarország besorolását, és jó eredmény várható – mondta Varga Mihály . A nemzetgazdasági miniszter egy KDNP-s azonnali kérdésre válaszolva arról beszélt: ennél sokkal többet jelent, hogy a piac már bízik Magyarországban.

Jönnek az új alkoholszabályok

Ezután általános vitákba kezdtek bele. Elsőként az EU és Mongólia közti együttműködési keretmegállapodást beszélik át, nagy vihar itt még nem volt. Annál érdekesebb lehet a következő pont, Lázár János és L. Simon László javaslata a jövedéki biztosíték mértékével kapcsolatos törvénymódosításokról. Ez az indítvány húszmillió forintra csökkentené az alkoholok jövedéki biztosítékát.

Az alkoholok jövedéki biztosítékának ügye több állomást is megjárt az elmúlt hónapokban. Tavaly novemberben, az adótörvények elfogadásakor a parlament úgy döntött, az alkoholtermékek forgalmazásánál a jövedéki biztosíték összegét 22 millióról 150 millió forintra emeli. Néhány héttel később, a 2015-ös költségvetést megalapozó törvénycsomag megszavazásakor azonban a képviselők módosítottak ezen, és úgy határoztak, hogy a nettó árbevétel függvényében sávosan állapítják meg a biztosíték mértékét. Ám e sávos rendszer csak 2016. január 1-jén lépett volna hatályba, amiről a fideszes Gulyás Gergely azt mondta, hiba csúszott a törvénybe, ezért jogszabály-módosítást kezdeményezett, hogy a jövedéki biztosítékot a nettó árbevétel függvényében megállapító szabályozás 2016. január 1-je helyett már idén március 1-jén lépjen hatályba. Ezután viszont a Miniszterelnökség úgy reagált – mint az a most benyújtott javaslatuk indoklásában is olvasható -, nem értenek egyet azzal, hogy az alkoholtermékek, a sör, a bor, a pezsgő és a köztes alkoholtermékek jövedéki biztosítékát a 2014. januári mértékhez képest megemeljék.

L. Simon László arról beszélt a vitában: a korábbi javaslat kisebbfajta szakmai vitát váltott ki, ő és Lázár János viszont azt kéri, hogy ne emelkedjen a jövedéki biztosíték.

Új szabályok a vasárnapi zárva tartás miatt

Ezután szünetet rendeltek el, amíg megérkezett a következő napirendi pont előterjesztője, Harrach Péter , majd következhetett a törvényjavaslat, amely a vasárnapi zárva tartáshoz kapcsolódóan módosítja a munka törvénykönyvét. Ezzel biztosítanának száz százalékos vasárnapi bérpótlékot azoknak, akik vasárnap is dolgoznak, és bevezetik azt a rendelkezést is, amely szerint havonta két vasárnap lehet csak munkára kötelezni a dolgozókat.

A Fidesz vezérszónoka, Becsó Zsolt új pozitívumot talált a vasárnapi zárva tartásban: szerinte ettől kisebb lesz a zajterhelés. Az MSZP-s Gúr Nándor pedig arról beszélt, hogy délelőtt még úgy volt, nem lesz a napirenden sem ma ez a javaslat, pártja pedig a mostani formában hibásnak tartja az egész vasárnapi zárva tartást. Ha pedig bevezetik a 100 százalékos bérpótlékot vasárnapra a kereskedelemben, akkor mindenkinek ugyanúgy meg kéne adni azt szerinte, aki vasárnap más ágazatokban dolgozik. Az MSZP-s felszólalók később azt is hozzátették: épp a most jó helyzetbe hozott kisboltok tulajdonosai néha a legnagyobb kizsákmányolók. Az LMP-s Ikotity István pedig arról beszélt, hogy eddig a munkaidőt növelték mesterségesen, a fizetések pedig csökkentek. Azoknak pedig halottnak a csók a bérpótlék, akik elvesztik a munkahelyüket a vasárnapi zárva tartás miatt. Azt is felemlegették, amikor a tévében Harrach Péter azt mondta: sok gyerek azért nem eszik, mert ez egy életforma. „Nem szeretnék a demagóg és ízléstelen hozzászólásokhoz hozzászólni, azok olyanok, amilyenek. Elég régóta ülök a Parlamentben, ilyeneket nem hallottam még eddig” – kommentálta Harrach Péter ezt.

A hétfői utolsó napirendi pontként a jogállási törvényekről vitáznak: az indoklás szerint megkönnyítik a humánerőforrás-gazdálkodási feladatok ellátását az államigazgatási szerveknél. Ez a törvénymódosítás teszi lehetővé azt is, hogy akár olyan áthelyezés is legyen a kormánytisztviselőknél településen belül, amellyel napi három órát ingázhatnak. A kivételt azok jelentik, akiknek tízévesnél fiatalabb gyerekük van, ők csak két órát ingázhatnak naponta.