A gyermekgondozási (Gyed) díj minden család számára fontos bevételt jelenthet. A jogszabály pontosan meghatározza – 2020-ra is -, hogy kinél, hogyan, mi alapján lehet számolni.

A gyermekgondozási díjról szóló cikksorozatunk első részében arról írtunk, mennyi lehet a gyed maximális összege, hogyan és hol kell igényelni és kik jogosultak rá. A folytatásban bemutatjuk a számítás – nem egyszerű – módját, vagyis mikor és miért fontos a 180, a 120 és a 30 nap. Hogyan számolják?

Azt is érdemes tudni, hogy 2016. január 1-től a gyermekgondozási díj összegének meghatározásához meg kell állapítani, hogy az igénylő a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában rendelkezik-e a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva 180 naptári napi jövedelemmel. Ez alapján kell aztán a kismamának kiszámolni a gyedet.

Amennyiben 180 nappal nem, de legalább 120 nappal rendelkezik, akkor ennek a 120 napnak a tényleges jövedelme alapján kell kiszámolni a gyedet. Persze ez az eset sem ilyen egyszerű, ezt a szabályt ugyanis akkor lehet alkalmazni, ha az igénylőnek van az ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőzően legalább 180 nap folyamatos biztosítási jogviszonya.

Létezik az az eset is, amikor sem a 180, sem a 120 nap nincs meg. Ilyenkor azt vizsgálják, hogy az igénylő rendelkezik-e a jogosultság kezdő napját megelőzően 180 napi folyamatos biztosítási idővel. Ha itt akad legalább 30 napnyi jövedelem, akkor ez alapján fognak számolni.

Az is előfordulhat, hogy a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában azért nincs legalább 180 naptári napi tényleges jövedelme, mert legkevesebb 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban/terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült a gyermekgondozási díj naptári napi alapját az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani.
Fontos információ, hogy a 2015. január 01-jét megelőzően megállapított ellátás esetén az ellátás megállapításkor hatályos szabályok alapján meghatározott összegben jár tovább a gyermekgondozási díj a jogosultság fennállásának teljes időtartama alatt. A jogosultság fennállása alatt az ellátás összegét ismételten megállapítani nem lehet.

Mennyi időre jár?

A gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetve az annak megfelelő időtartam (vagyis 168 nap) lejártát követő naptól jár az anyukának, illetve egyéb (előző cikkünkben felsorolt) jogosultnak.. A gyermekgondozási díj a szülést, illetve a jogosultság kezdetét megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

Ikergyermekek esetében ez az időszak hosszabb. A 2013. december 31-ét követően született ikergyermekek esetén ugyanis a gyed folyósításának időtartama további egy évvel meghosszabbodik. Az OEP példája szerint: a 2012. január 1-től biztosított kismama 2014. május 10-én ikreket szül. A kismama a szülést megelőző két éven belül megszerzett biztosításban töltött időtartama alapján az ikergyermekek után 2017. május 10-ig, a gyermekek két éves korától számított további 1 évig jogosult gyermekgondozási díjra.

A diplomás gyed esetén 1 évig számolhat az anyuka, illetve az egyéb jogosult a gyed összegével.