Két hét múlva ismert lesz a magáncsőd tervezete, amelyet várhatóan két ütemben fognak bevezetni Magyarországon a jövedelemmel, vagyonnal rendelkező bajban lévő adósok számár.

 

 

Ez lesz a nem teljesítő lakossági hitelek egy részével

Az EU-ban mindössze három olyan ország van, ahol a magáncsőd nincs szabályozva – ismertette Bogdán Tibor, a Igazságügyi Minisztérium főtanácsadója. Magyarországon a KDNP javasolta a bevezetését, nyitott kérdések szinte már nincsenek a konzultáció során. Két hét múlva valószínűleg már ismert lesz a tervezet. A magáncsőd adósságrendezést céloz, nem szociálpolitikai intézkedés lesz, hanem azokat a túladósodott családokat segíti, amelyek valamiféle vagyonnal, jövedelemmel rendelkeznek. A fedezet értékéhez képest 100-200 százalékos eladósodottsággal rendelkező ügyfelek vehetik majd igénybe. A családi kiadásokat megfogják, ha bármilyen jelentős, eltitkolt vagyon vagy jövedelem napvilágra kerül, a magáncsőd-eljárás azonnal befejeződik.

A magáncsődért cserébe 5 év kemény törlesztés és esetleg részleges vagyonértékesítés után az egyezség teljesítése esetén a nem jelzálogfedezetű tartozások tekintetében részleges adósság-elengedést kap az adós. A jelzálogfedezetű követelések védelmet élveznek: ezek kapcsán a hitelező beleegyezése szükséges az elengedéshez. Kétütemű lesz a bevezetése: első ütemben a jelzáloghiteleseket, valószínűleg egy évvel később a fedezetlen követeléseket fogja érinteni a magáncsőd. A csődgondnokságnak 3 fő szereplője lesz: 1. a főhitelező, 2. az állami vagyonfelügyelő, 3. a bíróság. A legegyszerűbb esetekben elég az 1. szereplő: ilyenkor egyszerű csődegyezség jöhet lére. Ha nincs egyezség, az állami vagyonfelügyelő is közbelép.

Felfalusi Péter, az Intrum Justitia és a MAKISZ első embere szerint azt, hogy mennyire lesz jó a magáncsőd Magyarországon, majd az idő megválaszolja: függ az ügyfelek későbbi elégedettségétől, a kiskapuktól, az adósok moráljától. A követeléskezelők szövetsége (MAKISZ) mindenesetre támogatja az elképzeléseket. Szerencsés, hogy a tervek szerint legális jövedelem nélkül (így például eltitkolt jövedelemmel) nem lehet majd igénybe venni, és a fedezetlen követelések minimális megtérülését előírja az egyébként jól előkészített szabályozás. Jó volna azonban nem beleesni abba a kommunikációs csapdába, hogy ez egy mentsvárat jelent az adósoknak. A Portfolio szakmai közönségének több mint fele szintén támogatja a magáncsődről szóló jelenlegi terveket – derült ki az egyik közönségszavazásból.

Mi lesz a vállalati hitelekkel?

Komoly érdeklődést tapasztal a bedőlt vállalati és lakossági hitelek iránt ügyfeleik, elsősorban hitelbe fektető ún. debt fundok részéről az Allen&Overy – mondta az ügyvédi iroda vezető ügyvédje. A piacra lépési korlátok azonban nagyon erősek, az érdeklődők jellemzően nem rendelkeznek a szükséges jogosultságokkal, és gyakran elvárásuk, hogy az eladó tovább kezelje ezeket a követeléseket, ugyanis ők nem rendelkeznek megfelelő infrastrukturával.

Az egyes kereskedelmi bankok portfóliója gyakran nem éri el azt a volument, ami a nagy nemzetközi érdeklődőket Magyarországra vonzaná – mondta Ginzer Ildikó, a Raiffeisen Corporate Restructuring Departmentjének vezetője. Kandrács Csaba, a MARK Zrt. vezére szerint az említett problémák jó részét orvosolni tudja a jegybank eszközkezelője. A bankok a jogi eljárások, átsrukturálások költségét vetik össze azzal a megtérüléssel, amit az értékesítéstől várhatnak – mondta Ginzer Ildikó. A bank számára lényeges kérdések között említette a tőkeszükségletet, a várható tőke-felszabadulást az értékesítés során.