Egy egyszemélyes Kft-ben a tag és tulajdonos (ua. a személy) a társasági szerződésben foglaltak szerint megbizási jogviszonyban látja el az ügyvezetést. Ugyanakkor a társaság tevékenységi körének megfelelően pld. mérnöki, tervezői stb. feladatokat munkakört is ellát a cégben főállásban.

 

Kérdésünk, hogy a kétféle tevékenységnek kétféle díjazást kell megállapítani, a biztosítási jogviszony is kétféle és melyik FEOR (1041 nyomtatvány), mindkét dijazás után u.azok a járulék fizetési kötelezettségek?

A Gt. alapján a kft. ügyvezetője vezető tisztségviselőnek minősül, és e feladatát a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályai szerint is elláthatja. Munkaviszonyban azonban nem láthatná el ezen feladatot az egyszemélyes gt. tagja.

Az, hogy a magánszemélynek van teljes foglalkoztatásra szóló munkaviszonya, nem zárja ki, hogy az egyszemélyes társaságában – amennyiben a társasági szerződésben rögzítik – munkaviszonyban legyen vezető tisztségviselő.

Akár a Ptk. szerinti megbízási jogviszonyban, akár munkaviszonyban látja el az ügyvezetést, jövedelmére a nem önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó adózási szabályokat kell alkalmazni.

A 27%-os társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettség mindkét jogviszony alapján terheli a társaságot.

Egyéni járulékok szempontjából van különbség a jogviszonyok között.

Amennyiben az ügyvezetést megbízási jogviszonyban látja el a tag, úgy a megbízási díjából, (miután az meghaladja a minimálbér 30%-át) le kell vonni a 9,5% nyugdíjjárulékot vagy a 8% tagdíjat, és a 1,5% nyugdíjjárulékot, 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot. Miután heti 36 órás foglalkoztatással rendelkezik a magánszemély a 2% pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettsége nem keletkezik. A 1,5% mértékű munkaerő-piaci járulékot megbízási jogviszony esetén nem kell a magánszemélynek megfizetnie.

Amennyiben munkaszerződéssel történik az ügyvezetői pozíció betöltése, úgy minden egyéni járulék [9,5%, 6 (4+2)%, 1,5%] terheli a munkaszerződésben rögzített munkabért.

A kft-nek a havi rendszeresen történő kifizetésekről a 1008-as bevallást kell az adóhatóság részére benyújtania a tárgyhónapot követő hónap 12-éig.

Az egyszemélyes Kft. alapítása az egyszemélyi tulajdonos által meghatározott alapító okirattal történik, és ügyvédi ellenjegyzésével jön létre. Tehát ebben az esetben nincs társasági szerződés, de az alapító okirat ugyanazt a szerepet tölti be. Az alapító okirat tartalmára és alakszerűségére a társasági szerződésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Az egyszemélyi alapító személy a kft 100%-os tulajdonosa. Ez egyben azt is jelenti, hogy 500 000 forint értékű alapítói vagyont köteles a társaság rendelkezésére bocsátani. Ennek a fele összeállhat tárgyakból (apport), a másik fele pénz.

Az alapításnak a cégbírósághoz történő bejelentését megelőzően az egyszemélyes kft rendelkezésére kell bocsátani a nem pénzbeli alapítói vagyont (apportot), és a pénzbeli hozzájárulást is. Amennyiben az alapító okirat úgy rendelkezik, akkor elegendő a bejelentést megelőzően 100 000 forint befizetése is (a 250 000 forint helyett).

Az egyszemélyes Kft-nél az alapító okirat módosításával, az ügyvezető megválasztásával és a társaság legfontosabb kérdéseiben az alapító egy személyben határoz. Az egyetlen megkötés, hogy az egyedüli tagnak írásba kell foglalnia a társasággal kapcsolatos döntéseit. Ha az egyedüli tag természetes személy, egyszemélyes társaságnál az alapító okirat úgy is rendelkezhet, hogy a tag jogosult az ügyvezetésre és a cég képviseletére. Ezt nem szabad elfelejteni az alapító okirat megfogalmazásánál.

Az alapító okiratban kell meghatározni azt is, ha az egyszemélyi tulajdonos munkaviszonyban kívánja ellátni az ügyvezetői tevékenységet. (Ezt nem lehet a viszonylag olcsón elkészíthető mintaszerződéssel megoldani. Ne sajnáljuk az ügyvédi költséget, mert megtérül.) Ilyenkor munkabért kell meghatároznia a tulajdonosnak saját maga számára az írásba foglalt alapítói döntések között. Ebben az esetben munkaidőt is meg kell állapítani, melynek nyilvántartása kötelező.

Ennek az eljárásnak jelenleg (hangsúlyozom, hogy a cikk írásakor, mert lehet, hogy két hónap múlva másként lesz,) az az előnye, hogy nem kell alkalmazni a tulajdonos-ügyvezetőre az ún. minimális járulék-fizetési szabályokat. A munkabére alapján – amely részmunkaidő is lehet – kell fizetni a közterheket (adókat, járulékokat, hozzájárulásokat).

Az itt leírtak csak az ügyvezetői tevékenységre vonatkoznak.

Amennyiben az egyszemélyi tulajdonos személyesen is közreműködik a kft-jének tevékenységében, azaz nem csak irányít, hanem dolgozik is, akkor már a munkaviszony mellett egyszerűbb a járulékfizetés, de függ attól, hogy hány órás munkaviszonnyal rendelkezik. Ha nincs más helyen biztosítási jogviszonya a tulajdonosnak, vagyis nem dolgozik más cégnél is, akkor az ügyvezetést teljes munkaidős (napi 8 órás) munkaviszonyként kell meghatározni.

Felhívom a figyelmet, hogy ilyenkor a minimálbér és annak közterhei állandó költséget és befizetést jelentenek akkor is, ha még nincs az egyszemélyes kft-nek bevétele. Így viszont már érthető, ha nem vesz fel személyes közreműködési díjat is a tulajdonos a munkájáért addig, amíg a befolyt bevételek ezt nem teszik lehetővé. Ezért a vállalkozás indulásának időszakában csak a minimálbér után fizeti a közterheket.

Ha viszont a tulajdonosnak van egy másik cégnél teljes munkaidős főállása, – ahol fizetik a személyi jövedelemadóját és járulékait, – akkor a saját kft-jében természetszerűleg csak rövidebb ideig tud tevékenykedni és nincs minimálisan kötelező járulékfizetése. Az új vállalkozás azon időszakában, amíg a cég bejegyzését, bejelentkezéseit, engedélyeit intézi az ügyvezető, és megvásárolja a szükséges eszközöket, addig nem kötelező jövedelmet felvennie és az ügyvezetést sem kell munkaviszonyban ellátni. Máshonnan van igazolt jövedelme.

Amikor majd beindul a tényleges tevékenység, akkor majd munkaerőt kell felvennie, aki onnantól kezdve jelent állandó költséget.

Természetesen mást is lehet alkalmazni ügyvezetőként az egyszemélyes kft-ben, de véleményem szerint a vállalkozás kezdeti időszakában erre még nincs pénz. Ilyenkor a kft egyedüli tagja utasíthatja az általa indokoltnak tartott intézkedések megtételére az alkalmazott ügyvezetőt.

A korábbi szabályozással ellentétben ma már nincsenek speciális szabályok az egyszemélyes Kft könyvvizsgálatával kapcsolatban, így önmagában amiatt, hogy valamely gazdasági társaság egyszemélyes Kft. formájában működik, nem teszi szükségessé a könyvvizsgáló igénybevételét és az ezzel járó költségek viselését.

Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:

• az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (vagy éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 200 millió forintot, és
• az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.

A 2014. január 1-jétől érvényes szabály szerint a nettó árbevételre vonatkozó értékhatár 300 millió forintra változik és 2015 ben is ennyi marad.

Problémaként szokott felmerülni, hogy mit tehet az egyedüli tulajdonos, ha olyan helyzet adódik, amikor saját magával kell szerződést kötnie. Például ilyen lehet a munkaszerződés, megbízási szerződés, kölcsönszerződés, stb. Ilyenkor a szerződést teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt formában kell megírni, azaz elegendő annak két tanúval történő hitelesítése is.