Nyugdíj kiszámítása 2015/2016 : A nyugdíjszámítás lépései leegyszerűsítve a következőképpen néznek ki

1. Első lépésben meghatározzák az úgynevezett szolgálati időt, amely az 1988. január 1. után ledolgozott olyan évek számát jelenti, ahol a nyugdíjjárulékot le tudták vonni a munkavállalótól. (vagy ő fizette be, vagy valamilyen más jogviszony tette lehetővé a számára ennek levonását).
2. A szolgálati idő alatt a bejelentett bruttó bérek alapján kiszámítanak egy éves bruttó átlagkeresetet valamint ebből egy havi bruttó átlagkeresetet
3. Ezt a havi bruttó átlagkeresetet az adott évek szabályai szerint nettósítják.
4. A nettósítás után pedig ún. valorizáció következik, amely alapján a nettó kereseteket azonos szintre hozzák. Ehhez minden évben tartozik egy ún. valorizációs szorzó, amely azt mutatja meg, hogy az adott év nettó keresetét mennyivel kell megszorozni ahhoz, hogy az értéke a jelenlegi évvel váljon egyenértékűvé.
5. Közben degressziót is alkalmaznak, amely azt jelenti, hogy a 372 ezer forintos havi jövedelem feletti rész már nem számít bele az átlag nettó fizetés számításába.
6. Fenti számítások eredményeként kijön a valorizált nettó átlagkereset, azaz hogy a ledolgozott éveink alatt mennyit kerestünk átlagosan a mai értéken.
7. Ezután következik a jogosultsági idő figyelembe vétele, amely a szolgálati idővel ellentétben nem a 88 utáni éveket, hanem az összes ledolgozott (bejelentett) évet jelenti. Ez egy arányszám. Most kapaszkodjanak meg: az 50! ledolgozott év jelenti a 100 százalékot, azaz 50 évi munka után kaphatjuk meg az életpálya átlagnettónk 100 százalékát. 40 évnél ez az arány már csak 80 százalék 30 évnél pedig már csak 68 százalék.
8. Utolsó lépésben a szolgálati idő alatt kiszámított nettó valorizált átlagbért beszorozzák a fenti aránnyal.

További tájékoztató :

Az öregségi nyugdíj összegét az elismert szolgálati idő és a figyelembe vehető havi átlagkereset alapján kell megállapítani.

 

 

 

Az öregségi nyugdíj mértéke

 

A nyugdíj mértéke a megszerzett szolgálati idő teljes években (365 naptári napban) meghatározott tartama alapján százalékos mértékben kerül meghatározásra.

 

 

 

Mely évek keresetei alapján kell a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetet kiszámítani?

 

Az öregségi nyugdíj összegét 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért keresetek, jövedelmek havi átlaga alapján kell meghatározni, ha az igénylő rendelkezik ezen időszak legalább fele részére keresettel, jövedelemmel. Amennyiben az igénylő az ún. átlagszámítási időszak fele részére nem rendelkezik keresettel, jövedelemmel, a hiányzó napokra az 1988. január 1-je előtti, legközelebbi időszak keresetei, jövedelmei vehetők figyelembe.Ha ez sem áll rendelkezésre, akkor a hiányzó időre érvényes minimálbért kell számításba venni.

 

 

 

Hogyan kell a nyugdíj összegét kiszámítani?

 

Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetet úgy kell meghatározni, hogy az egyes naptári években elért bruttó kereseteket, jövedelmeket – ideértve a minimálbér összegét is – naptári évenként csökkenteni kell

 

a) a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékek figyelembevételével számított természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magánnyugdíj-pénztári tagdíj, munkavállalói járulék, vállalkozói járulék, valamint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék összegével („járuléktalanítás”), továbbá

 

b) a személyi jövedelemadónak a járuléktalanított összegre számított – az adott naptári évi adószabályok szerint meghatározott – képzett összegével.

 

 

 

A havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani („valorizálás”).

 

 

 

Az így meghatározott kereset, jövedelem együttes összegét el kell osztani az átlagszámítási időszak azon napjainak számával (az osztószámmal), amelyre a biztosítottnak keresete volt.

 

 

 

A kapott napi átlagot meg kell szorozni 365-tel (éves átlag) és el kell osztani 12-vel (havi átlag).

 

 

 

Az ismertetett módon kiszámított havi átlagkeresetet egy bizonyos összeg felett csak korlátozott mértékben lehet figyelembe venni. Ez az ún. degresszió. A korlátozás mértékét és a jövedelem-határokat a Kormány évente rendeletben határozza meg.

 

 

 

Mi az osztószám?

 

Az osztószám a biztosításban töltött idő azon napjainak száma, amelyre a biztosítottnak keresete, jövedelme volt.

 

Az osztószám megállapításánál a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat és a szabadnapokat is figyelembe kell venni.

 

 

 

Nem kell számításba venni az osztószám meghatározásánál a fizetés, díjazás nélküli időszakokat, így különösen a fizetés nélküli szabadság, a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a baleseti táppénz, a katonai (polgári) szolgálat időtartamát.

 

 

 

Mit jelent a degresszió?

 

Ha a 2012. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő saját jogú nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 372 000 forintnál több, akkor

 

– a 372 001-421 000 forint közötti átlagkereset kilencven százalékát,

 

– a 421 000 forint feletti átlagkereset nyolcvan százalékát,

 

kell a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni.

 

 

 

Mit jelent a valorizáció?

 

A nyugdíj összegének kiszámításasorán az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazást megelőző napig elért keresetet az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve kell a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez igazítani, valorizálni. A valorizációs szorzószámok kormányrendeletben történő meghatározására – az előző évi statisztikai adatok ismeretében – legkorábban a tárgyév február, március hónapjában kerülhet sor.

 

 

 

Van-e az öregségi nyugdíjnak minimum összege?

 

Igen. A megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj összege Korm. rendeletben meghatározott összegnél nem lehet kevesebb, ha a havi átlagkereset ezt az összeget eléri.

 

 

 

Ha az öregségi teljes nyugdíj alapját képező havi átlagkereset nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, a nyugdíjat a havi átlagkeresettel azonos összegben kell megállapítani.

 

 

 

Amennyiben az igénylő csak öregségi résznyugdíjra szerzett jogosultságot (azaz szolgálati ideje nem éri el a 20 évet) öregségi résznyugdíját akkor is a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetnek a szolgálati időtől függő százalékában kell megállapítani, ha az nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, mivel az öregségi résznyugdíjnak minimum összege nincs.