Közös javaslatokat fogalmazott meg a Munka törvénykönyve (Mt.) és a sztrájktörvény egyes rendelkezéseinek módosítására a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) munkavállalói oldala.

A módosító javaslatokat a napokban véglegesítette a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Munkástanácsok, a Liga Szakszervezetek, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, kiegészülve egyes ágazatok – például a mozdonyvezetők – szakértőivel – közölte a Liga.

Mit változtatnának meg az törvényekben?

1. Elbocsátás, felmondás

– Jogtalan elbocsátás esetén az elmaradt jövedelem címén igényelhető kártérítés 12 havi távolléti díj helyett a jogsértés súlyától függően 12-36 havi távolléti díjban legyen meghatározva az Mt.-ben. Ha valakit jogtalanul bocsátottak el, akkor legyen lehetőség arra, hogy a munkaadót kötelezze a bíróság a továbbfoglalkoztatásra, azaz a dolgozót visszahelyezzék a korábbi pozícióba – természetesen csak ha ő maga is akarja. (Jelenleg erre csak akkor van lehetőség, ha a munkavállalót diszkriminatív módon küldték el.)

– Erősebb felmondási védelem a kisgyerekeseknek: az anya és a gyermekét egyedül nevelő apa a gyermek ötéves koráig álljon felmondási védelem alatt. A választott szakszervezeti tisztségviselőnek is járjon felmondási védelem.

– Ha a felmondást követő 15 napon belül közli a munkaadóval az elbocsátott dolgozó, hogy gyermeket vár vagy lombikbébi programban vesz részt, akkor a munkáltató visszavonja a felmondást.

– Csoportos létszámcsökkentés esetén a munkáltató az újra szabaddá váló munkahelyeket elsősorban azoknak a munkavállalóknak ajánlja fel, akiknek a munkaviszonyát a munkáltató működésével összefüggő okból 12 hónapon belül szüntette meg. A csoportos létszámcsökkentés a munkaerő-kölcsönzésnél ne legyen alkalmazható.

2. Minimálbér, pótlékok

– A minimálbér összegét a dolgozók és családjuk szükséglete, az ország általános bérszínvonala, a létfenntartási költségek, a társadalombiztosítási juttatások, valamint az egyes társadalmi csoportok életszínvonala alapján állapítsák meg.

– A megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatottak a műszakpótlékon felül további 10 százalék bérpótlékban részesüljenek, illetve a vasárnapi pótlék emelkedjen 100 százalékra.

3. Munkaidő

– A munkáltató az adott napra történő munkaidő-beosztást 4 nappal korábban ne módosíthassa – vagy ha ez mégis szükséges, akkor indokolja meg.

– Az utazási időt tekintsék a munkaidő részének, ha változó a munkavégzési hely, szokásosan telephelyen kívül végez munkát valaki, illetve a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen foglalkoztatják.

4. Szabadság

– A munkaadó a gyermekek után járó pótszabadságot is a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki.

5. Kártérítés

– A munkáltató akkor mentesüljön a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső körülmény vagy kizárólag a munkavállaló elháríthatatlan magatartása okozta.

– A bíróság a munkáltatót vagyoni helyzetére tekintettel ne mentesíthesse a kártérítés részbeni megfizetése alól, mert a szakszervezetek szerint ez a kisebb munkáltatókat nem ösztönzi kellő gondosságra.

– A munkavállalót csak akkor lehessen teljes kártérítésre kötelezni, ha szándékosan okozta a kárt.

6. Sztrájktörvény

– A joggal való visszaélés és az együttműködési kötelezettség megsértése önmagukban ne tegyék a sztrájkot jogellenessé.

– A felek közti megállapodás meghiúsulása esetén legyen kötelező a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat döntőbírói eljárásának igénybevétele.

– Ha a bíróság a még elégséges szolgáltatás kérdésében nem tud a törvényi határidőn belül dönteni, abban az esetben a sztrájk a még elégséges szolgáltatásról való megállapodás hiányában, vagy annak a munkavállalók által javasolt mértéke szerint is megtartható legyen.

– Biztosítsanak sztrájkjogot az államigazgatásban dolgozóknak, azaz az igazságszolgáltatási szervek, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi és rendészeti szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú dolgozóinak is.