A rendszerváltás óta eltelt időszak – nagyságrendjét tekintve – legnagyobb bérlakásprogramja valósul meg a Nemzeti Eszközkezelő működésével – állítja Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy képviselői kérdésre adott írásbeli válaszában.
A kormány az otthonvédelmi és otthonteremtési program keretében számos intézkedést hozott, a magyar családok életének megkönnyítéséért, lakhatási problémáinak megoldásáért – írja Varga Mihály Vágó Sebestyén jobbikos képviselő kérdésére, amelyben a képviselő azt firtatta, meddig vár még a kormány egy bérlakásprogram megvalósításával.
Varga a kormány bérlakásprogramja kapcsán felsorolja, hogy vissza nem térítendő támogatással, kamattámogatással, többféle adó- és illetékkedvezménnyel támogatják az otthonteremtést. Nem hagyja ki a devizaadósmentést és a rezsicsökkentést sem. Sőt mi több, szerinte a Nemzeti Eszközkezelő működésével a rendszerváltás óta eltelt időszak – nagyságrendjét tekintve – legnagyobb bérlakásprogramja valósul meg.
Ennek keretében 25 ezer állami bérlakás létesül, ami 110 ezer személy lakhatását biztosítja hosszú távon. A miniszter viszonyításképpen megjegyzi, ez a 25 ezer állami tulajdonba kerül ő bérlakás közel egynegyede az önkormányzatok által jelenleg fenntartott bérlakásállománynak. Varga a bérlakásprogram elemei között tartja számon a munkavállalási céllal költözők lakhatási támogatását és azt az szja kedvezményt, amit az vehet igénybe, aki lakását bérbe adja és egy másik településen lakást bérel.
Ezért nem az, aminek mondják
Ingatlanpiaci szakértők véleménye szerint ezzel szemben egy bérlakásprogram nem a bajba kerültek lakásainak felvásárlását és visszabéreltetését jelenti. Ez szociális intézkedésként jó és hasznos, az adott családokon valóban segít, de sem a hozzáférhetőség, sem az üzemeltetés szempontjából nem tölti be a bérlakás igazi funkcióját. Az állami bérlakások a világon mindenhol tömbösítve, profi üzemeltetőre bízva léteznek, ez a módja a hatékony működtetésnek, karbantartásnak, állagmegóvásnak – hangsúlyozza Vidor Győző, a Magyar Építőanyagipari Szövetség (MÉASZ) elnöke.
A bedőlt lakáshitelesek lakásainak felvásárlása és visszabéreltetése csak az addig is a lakásban élő devizaadósokon segít, de semmi köze egy igazi bérlakáshoz – tette hozzá. Elméletben egy lakáskoncepció része lenne a bérlakásprogram, ám nem csak ennek nincs nyoma, hanem a lakás- és építésügy mára olyannyira gazdátlanná vált, hogy még az eddig az államigazgatásban dolgozó, építésüggyel foglalkozó csapatot is feloszlatták, vagyis a helyzet még rosszabb, mint eddig – fejtegette Vidor Győző.
A koncepció még mindig hiányzik
Sem bérlakásprogram, sem másmilyen lakásprogram nincs, nem véletlenül sürgette Rogán Antal Fidesz frakcióvezető nem sokkal a választások után egy nemzeti lakásprogram létrehozását, amire azóta is hiába várunk – kommentálja a miniszter válaszát Borsi László ingatlanszakértő, aki szintén meglepőnek tartja, hogy az eszközkezelő tevékenységének ilyetén minősítését.
Varga Dénes gazdaságkutató szerint sem az eszközkezelős ingatlanok mennyisége, sem a konstrukció maga nem engedi meg hogy bérlakásprogramként definiálják. Ahhoz, hogy egyáltalán erről beszéljünk, először arról kellene gondolkodni, hogy miként lehet hatékony, szervezett és civilizált formában lakáshoz juttatni azokat, akiknek nincs pénze a vásárlásra. Ennek a koncepcióalkotásnak azonban egyelőre semmi jele – fogalmazott a kutató.
Hegedűs József, a Városkutatás Kft. ügyvezetője azt emeli ki, hogy noha az eszközkezelő működése valóban nem egy klasszikus bérlakásprogram része, hanem az adósmentésé, a folyamat végén mégis bérlakások keletkeznek, ám az is igaz, hogy a korábbi tulajdonosok bérlővé válása rengeteg problémával jár. Mindazonáltal elképzelhetőnek tartja, hogy a NET Zrt. tevékenységét akár igazi bérlakásprogrammá fejlesszék a szociális lakásügynökségek bevonásával.