Pénteki határozatával pontot tett az MNB a Széchenyi Bank történetének a végére, így az állami szerepvállalás sem tudta megmenteni a kicsi, ám annál ambíciózusabb tervekkel rendelkező hitelintézetet. Közben egy kis takarékszövetkezetnél is megjelentek a felügyeleti biztosok.
Visszavonta a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. tevékenységi engedélyét és elrendelte a végelszámolását pénteki határozatában a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) kártalanítja a betéteseket.
Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsának a jegybanki közlemény szerint azért kellett visszavonnia a Széchenyi Bank tevékenységi engedélyét, mert a bank működése nem felelt meg a jogszabályi rendelkezéseknek, és súlyosan megsértette a felügyeleti hatóság határozatát is. A bank további működése veszélyeztette volna az ügyfelek érdekeit, illetve a hitelintézet kötelezettségeinek teljesítését.
Az MNB által a Széchenyi Banknál lefolytatott vizsgálat megállapította: a korábbi erőteljes hatósági intézkedések ellenére a bank tevékenysége valamennyi jelentős területen – így a tőkehelyzetet, az értékvesztések elszámolását, a fedezetek nyilvántartását és értékelését, illetve az informatikai, számviteli rendszerek működését tekintve – „súlyos, a prudens működéssel összeegyeztethetetlen helyzetbe került”.
A hétvégi fejlemények nem nevezhetők meglepőnek: a jegybank már november 4.-én felügyeleti biztosokat rendelt ki a hitelintézethez, miközben ötmillió forintban korlátozta az egy ügyfél által felvehető betétek és más források összegét. Ezt 30 nap után – összhangban az EU-ban elfogadott betétbiztosítási limittel – 30,682 millióra emelte. Ekkor már sejteni lehetett, hogy a bank megmentésére – amely leginkább tulajdonosi tőkeemeléssel lehetett volna elérhető – nagyon kicsi az esély.
A Széchenyi Bank kicsi, de annál ambíciózusabb tervekkel rendelkező szereplő volt a piacon: 2013 végén a mérlegfőösszege 51,6 milliárd forintot ért el, amelyhez kétmilliárdos adózott veszteség párosult. Ehhez képest a 2012-ben elkészült 5 és 10 éves tervek 2017-re 92 milliárd, 2022-re pedig 129 milliárd forintos hitelállományt irányoztak elő. Ráadásul a Töröcskei István ÁKK-vezérigazgatóhoz köthető T&T Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelő Zrt. többségi tulajdonában álló hitelintézet csak azzal tudta az elmúlt időszakban felhívni magára a figyelmet, hogy egy eurós vételi ajánlatot tett a hazai piacról kivonulást fontolgató Raiffeisen magyar leányára.
A hitelintézet eltűnése nyilván nem rengeti meg alapjaiban a magyar pénzügyi szolgáltatói piacot, ám kérdés, hogy az államnak mekkora költséget okoz majd a végelszámolás: az ugyanis 2013. június 21-én 3 milliárd forint névértékű új részvény lejegyzésével szerzett 49 százalékos, kisebbségi minősített befolyást a hitelintézetben. Mindenesetre nemzetgazdasági tárca eddig csak egy szűk szavú közleményben reagált a történtekre, amelyben felhívta a figyelmet: a bank a hitelintézeti szektor összesen 0,14 százalékát teszi ki, így megszűnése nem okoz zavart a magyar pénzügyi rendszerben.
Közben az MNB visszavonta a Tisza Takarékszövetkezet működési engedélyét is, miután a betétesek biztonsága érdekében a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) kizárta tagjai közül a pénzintézetet. A jegybank betétkifizetési tilalmat rendelt el, és felügyeleti biztosokat rendelt ki a takarékszövetkezethez. A takaréknak a szeptember végi adatok szerint 10 860 betétese van, működési területe jellemzően Jász-Nagykun-Szolnok megye és környéke. A Miniszterelnökség közlése szerint a szövetkezeti hitelintézet betétesei között mindössze 17 olyan ügyfél van, akinek a megtakarítása meghaladja az OBA által biztosított 100 ezer eurós összeghatárt.
Íme a tulaj, Töröcskei István
