Buda-Cash Bróker botrány, csalás, felszámolás – 100 milliárdos kár! Ki kártalanít?

Az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb botránya rázza meg a brókerszakmát, kiderült, hogy az egyik legnagyobb hazai szolgáltató már évtizedek óta meghamisítja kimutatásait, és összesen akár 100 milliárd forint veszteséget is okozott az ügyfeleknek.

Mi történt?

A Nemzeti Nyomozó Iroda és a felügyelet (MNB) már hosszabb ideje átfogó vizsgálatot folytatott a DRB bankcssoportnál, és mivel ott visszásságokat tártak fel, a nyomozás fókusza a tulajdonosok más érdekeltségeire, így a Buda-Cash Brókerházra is kiterjedt. A vizsgálat során erős gyanú merült fel, hogy a társaság adatszolgáltatása az elmúlt években közel sem fedte a valóságot, és mintegy 100 milliárd forinttal nem tudnak elszámolni a Buda-Cashnél. A felügyelet a befektetők védelme érdekében felügyeleti biztosokat küldött az érintett bankcsoporthoz és a Buda-Cash Brókerházhoz, utóbbinak fel is függesztette működési engedélyét.

Hogyan derült ki a csalás?

Az eddigi információk alapján a nyomozás nem is közvetlenül a Buda-Cashnél indult, a DRB csoportnál történt szabálytalanságok irányították rá a figyelmet a brókercégre. A brókercégeket 5 évente ellenőrzik, és a legutóbbi ellenőrzésre 5 éve került sor, de sem akkor, sem azóta nem tűnt fel a felügyeletnek, hogy csalás folyik a BC-nél. Bár a svájci frank botrány, és a több milliárd forintos ügyfélveszteségek ráirányították a figyelmet a brókercégre, ez önmagában nem lett volna elég az évtizedes csalássorozat felderítéséhez.

 

Miért csak most lépett a felügyelet?

Ez egy nagyon jó kérdés. Az MNB gyanúja szerint a Buda-Cash több évtizeden keresztül csalt, az elmúlt tíz évben szinte minden adatszolgáltatását meghamisította a brókercég, a felügyeletnek azonban még sem tűnt fel semmi. Az elkövetés módjáról a felügyelet semmit nem árult el, de piaci pletykák alapján az sem elképzelhetetlen, hogy a BC kifinomult kettős könyvelést működtetett, amivel sikerült megtévesztenie nem csak az ügyfeleket, de a felügyeletet (korábban PSZÁF) is. A brókercégek működését 5 évente vizsgálják, az előző vizsgálat közel 5 éve volt, sem akkor, sem azóta nem volt gyanús a BC működése a felügyeletnek. Az MNB egyébként most is csak szinte véletlenszerűen szúrta ki a csalásokat, részben a BC tulajdonosaihoz köthető DRB-bankcsoport ellenőrzésénél feltárt visszásságok miatt került fókuszba a Buda-Cash.

Mi lesz a brókercéggel?

Annak gyakorlatilag nincsen valószínűsége, hogy a brókercég a jelenlegi formájában tovább működjön. A következő hetekben felügyeleti biztosok irányítják a szolgáltatót, a jogsértések feltárásáig, a jegybanki vizsgálat lezárultáig az ügyfelek nem juthatnak hozzá az értékpapírjaikhoz, pénzeszközeikhez, csak ezt követően dönthetnek majd arról, hogy áttranszferálják-e eszközeiket egy másik szolgáltatónál nyitott számlára. Mivel bűncselekmény elkövetésének gyanúja is felmerült, az MNB büntető feljelentést tett, könnyen elképzelhető, hogy a Buda-Cash vezetői ellen is büntetőeljárás indul.

Mekkora hullámokat vethet a Buda-Cash botránya?

A brókercég ügyfelei a jegybanki vizsgálat lezárultáig nem jutnak hozzá pénzükhöz, és amennyiben a legrosszabb forgatókönyv valósul meg, és az ügyfélszámlákon hivatalosan kimutatott eszközök nem állnak rendelkezésre, akkor sokan csak a Beva kártalanítására számíthatnak, a nagyobb ügyfelek pedig még arra sem (erről lejjebb írunk részletesen). De rövidtávon az egyébként prudensen működő versenytársak sem járnak jól, a brókercégekbe vetett bizalom csökkenhet, a szolgáltatóknak most magyarázkodniuk kell, miért más a helyzet náluk, mint a Buda-Cashnél. Szintén negatívan érinti a BC üzleti partnereit (például adatszolgáltatók, más beszállítók stb.) a brókercég működésének beszüntetése, a bankrendszer stabilitását azonban a Buda-Cash és a DRB bankcsoport nehéz helyzete nem veszélyezteti. A botrány egyébként felveti annak a szükségességét is, hogy a felügyeleti eljárások és jogosultságok elégségesek-e a hasonló esetek korábbi felderítésére/megakadályozására. Összességében az egész magyar tőkepiacnak árt a brókercég csődje.

Biztonságban van az ügyfelek pénze?

Először azt kell tisztán látni, hogy a legfrissebb állapot szerinti eszközállomány ott van-e az ügyfelek számláján. Ha a befektetők pénze és értékpapírja hiánytalanul szerepel a számlán, akkor azt az brókercég ügyfelei visszakapják, a gond akkor kezdődik, ha nem ez a helyzet áll fent.

Ebben az esetben a befektetők a Beva kártalanításában bízhatnak, de abban is csak akkor, ha felszámolási eljárást kezdeményeznek a cég ellen. Egyelőre azt lehet tudni, hogy az MNB korlátozza az ügyfélszámlákhoz való hozzáférési jogosultságot. A felszámolási eljárást követően a Beva közleményben tájékoztatja az ügyfeleket a kártalanítás lehetőségeiről.

A Beva a kártalanítást pénzben nyújtja. Ha a kártalanítás értékpapír után jár, összege az értékpapírnak a felszámolás kezdő időpontját megelőző száznyolcvan nap átlagárfolyama alapján kerül kiszámításra.

A kártalanítási feltételek fennállása esetén a Beva – befektetőnként és összevontan – legfeljebb 20 ezer euró összeghatárig fizet kártalanítást. Az euróban meghatározott összeghatárnak forintra történő átszámítása a felszámolás kezdő időpontjának napján érvényes MNB devizaárfolyamon történik. Ebből kiindulva a nagyobb befektetéssel rendelkező ügyfelek járhatnak rosszabbul, hiszen 20 ezer eurónak megfelelő forintösszegnél többet egyik ügyfél sem kaphat vissza.

 

Honnan lesz pénze a Bevának a kártalanításra?

Ez az a kérdés, ami sokakat érdekelhet, hiszen Farkas Péter, a Beva ügyvezető igazgatójának elmondása szerint az alapnak jelenleg 12 milliárd forintja van a kártalanításra, ami jócskán elmarad az emlegetett 100 milliárd forintos elszámolási hiánytól. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy mekkora lesz pontosan a kártalanítási alap mértéke, és ebből mekkora szerep jut az OBA-nak és a Bevának.

Abban az esetben, ha a 12 milliárd forint nem lenne elegendő a befektetők kártalanítására, Farkas Péter elmondása szerint az alapnak még két lehetősége marad:

• Szükség esetén a Beva elrendelhet rendkívüli befizetést a tagoktól, de ennek mértéke limitálva van évente összesen maximum 1 milliárd forintban.
• Amennyiben további forrásra lenne szükség, úgy az alap jogszabály szerint állami garancia mellett bankhitelt is felvehet.

Piaci információk szerint az MNB oldaláról az is elhangzott, hogy szükség esetén a jegybank is hozzájárul a kifizetésekhez.

Hogyan és mikor juthatnak pénzükhöz az ügyfelek?

Farkas Péter tájékoztatása szerint minden, az ügyfelek számláján lévő nyitott pozícióról a kirendelt felügyeleti biztosok döntenek. A Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. biztosai készítik el a leltárt az ügyfélkövetelésekről, és ezután határozzák meg, hogy a követelésből mekkora a hiány az ügyfelek számláján. Kérdésünkre Farkas Péter is elismerte, hogy a határidős ügyletek és a nyitott pozíciók kérdése valóban kényes téma, hiszen ezeket a pozíciókat folyamatosan figyelni kellene, mivel értékük napról napra változik, de a biztosok határozzák meg azt a napot, amelyre kiszámolják majd a pozíciók értékét.

Az alap kártalanítása az értékpapírok és pénzkövetelések mellett kiterjed az állampapírokra is, ebben az esetben egy maghatározott árfolyamon kártalanítják az állampapírral rendelkező befektetőket – mondta el a Beva ügyvezető igazgatója.

Kérdésünkre Farkas Péter elmondta, hogy az ügyfelek tartós befektetési értékpapírszámláján lévő befektetéseikre is vonatkozik a Beva védelme, a TBSZ konstrukció csak adózási szempontokban tér el a többi értékpapírszámlától. A TBSZ transzferálhatóságára és az adómentességére vonatkozó kérdésekre Farkas Péter nem tudott bővebb információkkal szolgálni. Megkeresésünkre a NAV elmondta, hogy az ügy komplexitása miatt nem tudnak azonnali választ adni arra, hogy mi történik a TBSZ-ek adómentességével, ha nem az ügyfél hibájából történik meg az esetleges feltörésük, de az biztos, hogy korábban ehhez hasonló esetre nem volt precedens.

Amennyiben az ügyfélnek kombinált betétje van (tehát a befektetés betétet és értékpapírt is magába foglal), akkor a betétek esetében az OBA, az értékpapírok esetében pedig a BEVA áll helyt. Az OBA védelme az euróban, az Európai Unió vagy az OECD valamelyik tagállamának törvényes fizetőeszközében elhelyezett betétekre is vonatkozik.

A Beva kártalanítása nem automatikus. Miután a Beva kiadta a kártalanítási közleményét, az ügyfélnek el kell juttatnia az igénybejelentő lapot az alaphoz legkésőbb az igényérvényesítés első napjától számított egy éven belül. Az igénybejelentő lap hiánytalan kitöltése esetén a Beva 90 napon belül köteles elbírálni a kártalanítási kérelmet és ennek eredményéről értesíti az igénylőt.