Családi csődvédelem 2015/2016 – Szeptembertől lép hatályba a családi csődvédelem
Szeptember 1-től hatályba lép a magáncsődre vonatkozó törvény. A részletszabályokat tartalmazó rendeletek alapján szigorú vagyonfelügyeletre számíthatnak a családok, ha ki akarnak keveredni az adósságcsapdából, és nem akarják elveszíteni a lakásukat.
Mik ezek?
Holnaptól lép életbe a természetes személyek adósságrendezéséről (magáncsődről) szóló törvény. A programról Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára lapunknak korábban úgy nyilatkozott: 20-30 ezer családnak nyújthat majd megoldást. Ennél azonban lényegesen magasabb, 100 ezer fölött van azoknak a családoknak a száma, akik képtelenek fizetni a jelzáloghitelüket, így az ingatlanjuk veszélyben van.
A magáncsődöt azok kérhetik, akiknek a vagyona és jövedelme nem elégséges a felhalmozott adósság törlesztésére vagy visszafizetésére, de rendelkeznek azért rendszeres jövedelemmel, így van remény arra, hogy ha a hitelezőikkel megegyeznek, ismét fizetőképesség váljanak. A lehetőség az olyan természetes személyek számára nyitott, akiknek a tartozása legalább 2 millió, de maximum 60 millió forint, ezek között van már olyan is, amelyik legalább 90 napja lejárt. Az is szabály, hogy a tartozások legalább 80 százalékban elismert viszonyból származzanak, és a teljes összegük nem haladhatja meg az adós vagyonának a kétszeresét.
A magáncsődbe menekülő adósok szigorú vagyonfelügyelet alá kerülnek, ennek részletszabályairól a napokban jelent meg egy rendelettervezet az Igazságügyi Minisztérium honlapján. A beérkező jövedelem beosztásáról egy családi vagyonfelügyelő dönt majd, aki a család alapvető szükségleteire elegendő pénz kivételével minden vagyontárgyat és bevételt az adósságok csökkentésére fordít majd. A családoknak két számlájuk lesz majd, az adósságtörlesztési számláról a hitelezőknek fizetnek, a másikra kerül az a pénz, amiből a mindennapi megélhetésükre, ennivalóra, rezsire költhetnek. Erre a számlára kerülnek azok a jövedelmek, amelyek egy augusztus közepén megjelent kormányrendelet szerint nem vonhatók el az adósságrendezésre.
Nem tartoznak majd az adósságrendezésbe a mindennapi élet olyan használati tárgyai, mint például a mosógép, a hűtőszekrény, a háztartási gépek, a kerti gépek, a bútorok, a haszonállatok, a kertben termő élelmiszerek, gyümölcsök, a tankönyvek vagy a gyerekek játékai és az alapvető élelmiszerek. Luxuscikkeket azonban nem lehet tartani, ha például egy háztartási gép forgalmi értéke meghaladja az öregségi nyugdíjminimum háromszorosát (ez 85 500 forint most), akkor a vagyonfelügyelő bevonhatja az adósságrendezésbe.
Nem lehet eladni a fűtőberendezéseket, a családnál kell hagyni egy évre elegendő tüzelőanyagot is, és a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök sem értékesíthetők. Számos segély és járadék sem vonható el, a legtöbb szociális ellátás, ajándék és adomány is legalább bizonyos összeghatárig megmarad, és a családi pótlék, valamint a családi adókedvezmény sem kerül a vagyonfelügyelőhöz. Az adósok persze dönthetnek úgy is, hogy lemondanak a kormányrendeletben felsorolt javaikról, hogy hamarabb letudják az adósságot.
A szabályok azonban nélkül is szigorúak, a hónap végéig mindenképpen ki kell jönni a megmaradt fizetésből, a napi megélhetésre szolgáló számlát ugyanis a magáncsődöt választó családok nem vihetik mínuszba, hitelkeretet nem igényelhetnek rá. Sőt más módon sem adósodhatnak el, így hitelkártyát sem kérhetnek. Ha fizetésemelést kapnak, bónusz, prémium érkezik a számlájukra, ha örökölnek valamit, vagy máshonnan extra bevételre tesznek szert, azt szintén nem költhetik magukra, hanem a hitelezőket kell belőle fizetni.
Forrás : vg.hu