Devizahitelesek – akik egy fillért sem kapnak vissza
Az év egyik legfontosabb pénzügyi híre volt, hogy bedőlt a DRB bankcsoport. A bankok csődjével a devizahitelesek is rosszul járhatnak, konkrétan lecsúszhatnak az elszámolásról.
A DRB bankcsoport csődje után a devizahiteles ügyfelek jogosan félnek attól, hogy nem számol el velük a bank, és gyakorlatilag egy fillért sem kapnak vissza a tisztességtelen elvonások miatt. Megszűnt bank esetén alapvetően a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy decemberi rendelete alapján kell elszámolni az ügyfelekkel.
Ki számol el a DRB devizahiteleseivel?
– válaszolta kérdésünkre az MNB. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a levelek kiküldését a bankok végzik, viszont a küldeményeket a felszámoló aláírásával kell ellátni.
Ha a felszámolás alatt álló intézményeknél az elszámoláshoz szükséges adatok hiányosak vagy teljesen hiányoznak, akkor az elszámoláshoz az MNB rendeletében szabályozott becslési eljárást kell alkalmazni, amely a fogyasztóknak kedvez. Lényeges, hogy a felszámoló adatokat kérhet be a fogyasztóktól, ezekkel kiegészítheti a meglévő információit.
Mikor kapják meg az elszámolást az ügyfelek?
A DRB ügyfeleinek az elszámolási értesítőt a többi devizahiteleshez hasonlóan április 30-ig kell megkapnia. Lényeges, hogy a forinthitelesek értesítőit 2015 során később, augusztus 1. és szeptember 30. között kell postára adni. Az még kérdéses azonban, hogy ezeket a leveleket ki fogja feladni, ez ugyanis a felszámolás folyamatától és esetleges lezárulásától függ.
Lesz miből kifizetni az ügyfeleket?
Egy vállalat csődje esetén a felszámoló sorrendet állít fel a cég hitelezői felé. Ez a bankok esetében sincs másként, vagyis a felszámolóbiztos a devizahitelek miatt visszajáró kifizetéseket is besorolja a többi tartozás közé.
– mondta az MNB. Ugyan automatikusan bekerül minden devizahiteles kifizetés ezek közé a tartozások közé, a gyakorlatban egyáltalán nem biztos, hogy ténylegesen kapnak pénzt a devizahiteles ügyfelek. Ennek két fő oka van:
- A kifizetés sorrendjében aránylag hátul helyezkednek el (D kategória).
- A bankokból eleve hatalmas összeg (100 milliárd forint) hiányzik, így a tárgyi eszközök értékesítése után sem biztos, hogy fedezhetőek a tartozások.
Egyelőre viszont nem lehet megmondani, hogy kielégíthetőek a követelések vagy sem, ráadásul a jegybank arra a kérdésünkre, hogy megkaphatják-e az ügyfelek a teljes összeget, érdemben nem tudott választ adni.
Mi lesz az élő szerződésekkel?
Az élő szerződéses devizahiteles ügyfeleknek eleve nem jár vissza készpénz, mégis részesülnek elszámolásban.
A felszámolás során a hitelportfóliót értékesítik, így a még élő szerződések átkerülnek egy másik pénzintézethez, a fennálló tartozást pedig az eredeti kondíciók szerint kell megfizetni (ez esetben a forintosítás kondíciói a mérvadóak).
Ha a jelzáloghiteles adósnak konkrét elképzelése van arról, hogy melyik bankhoz szeretne átmenni, ezt a forintosításnak köszönhetően könnyedén megteheti, hiszen az elszámoló levél kézhezvételétől 60 napja van arra, hogy felmondási díj megfizetése nélkül lezárja a kölcsönt. Ezután természetesen új hitelszerződést kell kötni, ha nem szeretnénk egyben rendezni a tartozást.
Melyik bankok érintettek a DRB csődben?
A jegybank március 2-án vonta vissza a DRB bankcsoporthoz tartozó kisbankok tevékenységi engedélyét. A fenti szabályok a bankcsoport négy alábbi tagjára érvényesek:
- DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank
- BRB BUDA Regionális Bank
- Dél-Dunántúli Takarék Bank
- ÉRB Észak- Magyarországi Regionális Bank
A javaslat az MNB-t hatalmazná fel azzal, hogy széleskörűen ellenőrizze és felügyelje az elszámolási és forintosítási folyamatot.
Be the first to comment on "Devizahitelesek – akik egy fillért sem kapnak vissza"