A Nasdaq Composite index szép lassan megközelíti azt az értéket, amit 15 éve, a dotcom lufi tetején ért el. A piac azonban most egészen más, s a szakértők szerint most szó sincs olyan őrületről, mint akkor.
A főleg technológiai cégek részvényeit tömörítő Nasdaq Composite index ismét 4900 pont felett zárt, s már csak egy hajszál választja el az utoljára 2000 tavaszán, a dotcom lufi csúcsán látott 5000 pont feletti értékektől. Az index csúcsát napon belül akkor 5132 ponton érte el, majd a következő 12 hónap során 63 százalékot esett, s közel 15 év kellett ahhoz, hogy ezt a veszteséget ledolgozza.
A mai Nasdaq azonban már nem ugyanaz, mint akkor volt, a piacon szó sincsen olyan nagy árazási lufiról, s olyan nagy őrületről, mint egykoron – vélik a Reuters által megkérdezett elemzők. Az index kosarában szereplő részvények átlagos árazása, ha árfolyam/nyereség alapon nézzük, csak a nyolcadát teszi ki a dotcom lufiban elért értéknek. S ráadásul ma már nem csak a növekedési sztorikra vadászó befektetők, de a jóval konzervatívabb, kedvező osztalékhozamra vadászók is rutinszerűen tartanak a Nasdaq kosarában szereplő technológiai cégek papírjaiból. Ma már az ilyen portfóliók megszokott elemének számítanak az olyan cégek részvényei, mint a Microsoft, a Cisco és az Oracle, amikhez tizenöt éve egy konzervatív befektető bottal sem nyúlt volna hozzá. Ezek a cégek most már hatalmas pénzhegyeken ülnek, s kedvező osztalékot fizetnek részvényeseiknek.
Kereskedjen bárhol, bármivel a CityIndex segítségével. Indexek, devizák, európai, amerikai és ázsiai részvények, árutőzsdei termékek egy helyen.
Most minden más
Ha a Nasdaq új csúcsot ütne az elmúlt egy év 15 százalékos emelkedését követően, az az elemzők és alapkezelők szerint semmiképpen sem egy olyan típusú őrületnek lenne köszönhető, mint 15 évvel ezelőtt.
A Reuters által megkérdezett szakemberek alapvetően három tényezőre vezetik vissza a Nasdaq öt év alatt bemutatott 125 százalékos emelkedését. Egyrészt a Fed nulla-kamat politikája vonzóvá tette a részvénybefektetéseket a kötvényekkel szemben. Másodszor a technológiai cégek fejlődésük során mára egy jóval érettebb fázisba érkeztek. Harmadszor az Apple felemelkedése. Az Apple 15 évvel ezelőtt nem volt benne a Nasdaq 20 legnagyobb kapitalizációjú cégében, ma pedig az index súlyának 10 százalékát teszi ki.
A Fed nulla-kamat politikája az elmúlt öt évben jelentősen felfelé nyomta mind az ingatlan, mind a részvényárfolyamokat – emeli ki a hírügynökség. Ennek ellenére az alapkezelők többsége szerint a technológiai részvények piacán egyelőre nem alakult ki lufi.
Mivel a Fed ilyen sokat várt azzal, hogy a kamatokat a normális tartományba emelje, ez megteremtette az alapot arra, hogy potenciálisan kialakuljon egy lufi. Azonban az az érzésem, hogy még mindig elegendő szkepticizmus van a befektetőkben ahhoz, hogy megelőzze az árazások kontrollálhatatlan elszabadulását – mondta David Kelly, a J.P Morgan Funds vezető globális stratégája.
A helyzet most annyiban is más, hogy az újonnan tőzsdére lépő vállalatok száma is jelentősen csökkent. 1999 és 2000 között összesen 630 technológiai cég lépett a tőzsdére első nyilvános részvénykibocsátást követően. Ehhez képest 2014 eleje óta összesen 299 cég lépett a tőzsdére a Renaissance Capital összesítése szerint. A technológiai cégek jelenleg a Nasdaqon jegyzett társaságok 43 százalékát teszik ki.
Érettebbek a cégek
A 15 évvel ezelőtti őrület idején sok cég már akkor a tőzsdére lépett, amikor nem állt mögöttük sokkal több egy egyszerű ötletnél. Ehhez képest most olyan cégek is, mint az Uber már a tőzsdére lépés előtt 40 milliárd dollárnál többet érnek az OTC piacon született üzletek alapján. Ennek oka, hogy a befektetési alapok most már szívesen vásárolnak be egyes cégekbe a tőzsdére lépés előtt is, s mire a kibocsátásra kerül a sor, addigra a cégek fejlődésüknek már egy későbbi fázisánál tartanak.
A Facebook például még nem volt nyilvános társaság, amikor már a piac 50 milliárd dollárnál is többre értékelte a céget. Ha az inflációt is figyelembe vesszük, akkor ezzel 2000-ben a Nasdaq 15. legnagyobb kapitalizációjú cége lehetett volna.
Mivel a cégek hosszabb ideig maradnak zártak, ezért több idejük van üzleti modelljük kifejlesztésére. Ezért amikor végre elérkezik a nyilvános kibocsátás pillanata, nagyobb az esély arra, hogy később is sikeresek maradjanak – mondta Michael Cuggino, a Permanent Portfolio Aggressive Growth Fund portfólió menedzsere.
Van, aki már túlkoros
Annak ellenére, hogy nincsen lufi a piacon, a befektetőknek azért van oka az aggodalomra. Az egyik legnagyobb ezek közül az, hogy a cégek közül sok már fejlődésének késői szakaszába érkezett, s a cégek életciklusának ebben a fázisában már nehéz növekedést produkálni. Ennek 15 éve nyoma sem volt. Ilyen például Cisco és a Qualcomm, s ez a piacnak nagy kihívást jelent – vélte Skip Aylesworth, a Henessy Technology Fund alapkezelője.
A Cisco augusztusban jelentett be egy 6000 fős létszámleépítést, ez legalább a harmadik ilyen jellegű akciója volt az elmúlt években. A cég neve egykor egyet jelentett az internet boommal, mára azonban komoly gondokkal küzd, hogy növekedést tudjon produkálni. Az eredetileg félvezetőgyártóként induló Qualcomm már olyan piacokon próbálja megvetni a lábát, mint az egészségügyi készülékgyártás, vagy a napelemgyártás, hogy növekedést tudjon felmutatni részvényeseinek.
A befektetők rossz emlékei is szerepet játszhatnak abban, hogy a Nasdaq eddig nem volt képes meghaladni korábbi csúcsait, miközben a Dow Jones Industrial és az S&P 500-as index már rég megtette ezt – állítják alapkezelők. Szerintük pont az Apple – amely az elmúlt egy évben 68 százalékot emelkedett – lehet az, ami új csúcsra segítheti az indexet. Itt van a világ legnagyobb cége, amely még mindig a piaci átlagot meghaladó növekedési adatokat tud felmutatni – mondta Aylesworth.
Racionális árazás
Az Apple részvényeinek súlya jelenleg kicsit meghaladja a 10 százalékot a Nasdaq Composite-ban. A 15 évvel ezelőtti Nasdaq rekord idején ez az arány alig érte el a 0,2 százalékot. Az Applenél akkoriban Steve Jobs éppen második nekifutásának harmadik évét töltötte, mint Apple vezérigazgató. A cég még egy évre volt attól, hogy a piacon megjelenjen az áttörést hozó IPod zenelejátszóval.
Az elmúlt évek nagy növekedése ellenére az Apple még mindig csak 17,3-as P/E mutató mellett forog, ami nagyjából megegyezik az S&P 500-as index átlagával, s osztalékhozama eléri az 1,4 százalékot.
Az Apple hatalmas súlya a Nasdaqon, a kapitalizációból 4 százalékot magáénak tudó Google-al együtt (ami 15 éve még csak zárt társaságként létezett) az egyik jele annak, hogy a technológiai szektor cégei az érett fázisukba érkeztek – mondta Phil Orlando, a Federated Investors vezető részvénystratégája. A Nasdaqnak 15 évébe telt, hogy a lufi kidurranása után úgy növekedjen, hogy az árak mögött racionalitás is legyen – tette hozzá.