Ha valóban az OECD kottájából játszik majd a kormány a következő három évben, akkor elsősorban az egészségügy és az oktatás hatékonyságának javításába, a bürokrácia további csökkentésébe és az adórendszer finomhangolásába foghatnak bele – derül ki a nemzetközi szervezet közelmúltban tett ajánlásaiból. Az Orbán-kormány egyébként évek óta jó viszonyt ápol a szervezettel, ennek adta újabb jelét a múlt héten Lázár János.

Lázár elárulta, kire támaszkodnak

A múlt heti Kormányinfó nevű sajtótájékoztatón beszélt arról Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter , hogy a kormány áttekintette a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Magyarországról szóló jelentését , illetve az abban foglalt javaslatokat. Elmondása szerint ez lesz a váza a kormánytagok tegnap elindult értékelésének is. Hozzátette: a kormányfő minden tárcától június 30-ig akciótervet vár az OECD jelentésében érintett területekről.

– mondta Lázár.

A miniszter kiemelte, hogy figyelemre méltó a szervezetnek az a megjegyzése, hogy a foglalkoztatottak 20 százaléka az állami szektorból kerül ki, az oktatási rendszer finanszírozása terén azonban még „komoly kihívásokkal küszködünk”, illetve az elektronikus közigazgatás terén is vannak még teendők.

Már Matolcsy is nagy barátságban volt velük

A magyar kormány évek óta kifejezetten jó kapcsolatot ápol az OECD-vel, korábban Matolcsy György még nemzetgazdasági miniszterként kedvenc nemzetközi szervezetének nevezte a párizsi székhelyű intézményt. Sőt, 2011-ben az akkori miniszter úgy fogalmazott, hogy a Széll Kálmán Terv kidolgozásakor is az ő tanácsaikat vették figyelembe. Ezek után nem volt meglepő, hogy a szervezet kedvezően nyilatkozott a 2010-es reformcsomagról.

Az utóbbi években ugyanakkor nem csak dicséretet kaptunk az OECD közgazdászaitól, sokkal inkább úgy tűnik, hogy a kritikákat, illetve a politikailag kényes javaslatokat a kormány elengedte a füle mellett. A szervezet például évek óta szorgalmazza a vagyonadó bevezetését Magyarországon, a kormányzati körökben viszont a felvetést rendre lesöprik az asztalról, valószínűleg azért, mert politikailag nehezen felvállalható, illetve komoly népszerűségvesztéssel járna a bevezetése.

Ez lehet a következő évek étlapja

A Portfolio most azt vizsgálta meg, mik az OECD legfrissebb javaslatai a magyar kormány számára, ha hinni lehet Lázár Jánosnak, akkor ezek jelenthetik a vezérfonalat a következő három évre. A vizsgálatnál alapvetően két dokumentumra támaszkodtunk:

• a szervezet Going for Growth című jelentése kétévente jelenik meg, a legutóbbi kiadvány idén februárban látott napvilágot. Ebben egészen konkrét intézkedéseket javasol a szervezet.
• a Gowernment at a Glance című OECD-jelentés legutóbbi kiadását május 20-án publikálták, ebben a szervezet is hangsúlyozza, hogy nem elsősorban ajánlásokat tesz, inkább csak felméri az adott ország állapotát az egyes területeken. Az ebben szereplőket általános megállapításként tüntettük fel.

A dolog érdekessége, hogy a Lázár János által hivatkozott múlt heti OECD Economic Outlook alig tartalmaz konkrétumokat Magyarországgal kapcsolatban, konkrét intézkedésként pedig csak az alacsony jövedelműek adóterhelésének csökkentését hangsúlyozza. Elképzelhető, hogy a szervezet ezen felül elküldött egy részletesebb elemzést a kormány részére, de a fenti februári és májusi dokumentumokból nagyjából kikövetkeztethető, milyen intézkedéseket szorgalmaznak még.

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a két jelentésben szereplő megállapításokat és ajánlásokat, illetve az azokkal kapcsolatos kormányzati intézkedéseket az elmúlt években:

Az általános megállapításokat négy nagy csoportba lehet sorolni: az egészségügy és az oktatás hatékonyságának növelése, az adminisztrációs terhek csökkentése, illetve az adórendszer finomhangolása.

A májusban közzétett dokumentum az egészségügy kapcsán megjegyzi, hogy még mindig túlságosan kórház-központú, a magyar betegek által az átlagosan a kórházban töltött napok száma lényegesen magasabb, mint az OECD átlaga. Ezen a szervezet szerint az egynapos sebészet elterjesztésével lehetne segíteni, példaként hozzák fel az egyszerűbb hályogműtéteket, melyeknek 80 százalékát már egynapos ellátás keretében oldja meg a tagállamok többsége, Magyarországon viszont ez az arány még alig 40 százalék. A dokumentum kiemeli, hogy az elmúlt években nőtt az egészségüggyel kapcsolatos elégedettség, de még így is elmarad a régió és az OECD átlagától. Hangsúlyozzák, hogy összességében az egészségügyre fordított kiadások nem kirívóan magasak Magyarországon, a kiadások szerkezete viszont sajátos, hiszen gyógyszerre a szervezet átlagánál többet költenek a magyarok. Ezen a téren a kormány is próbálkozott már csökkenteni az egyensúlytalanságot, hiszen az utóbbi években szorgalmazták a generikus gyógyszerek arányának növelését, illetve a gyógyszergyártók versenyeztetésétől remélik, hogy leszorítja majd a költségeket.

Az oktatásban az OECD szerint továbbra is komoly egyenlőtlenségek jellemzik Magyarországot, a földrajzi helytől és a jövedelmi helyzettől függően eltérő mértékben jutnak hozzá az oktatási rendszerhez az emberek. Ugyanez egyébként igaz az egészségügyre is. A szervezet korábbi elemzései még kiemelték a magyar tanárok kirívóan alacsony bérét. Ezen az életpályamodell 2013-as bevezetése elkezdett javítani, az utóbbi években csökkent a szakadék.

A vállalkozások adminisztratív terheivel kapcsolatban a Government at a Glance című elemzés egy megdöbbentő számadatot hoz fel: 2013-ban Magyarországon 24 különböző bürokratikus procedúrára volt szüksége egy vállalkozásnak ahhoz, hogy építési engedélyt kapjon. A régióban ehhez mindössze 18 ügyintézés kellett, míg az OECD átlaga 13 volt. Egy új vállalkozás indításához szükséges munkanapok száma pedig négyszer akkora Magyarországon, mint Szlovákiában. Az utóbbi évek kormányzati intézkedéseiből az látszik, hogy igyekeztek leépíteni a fenti bürokratikus korlátok egy részét, többek között erre szolgálna a 2014-2020-as időszakra meghirdetett Magyary-program. Vagyis hosszabb távon elindulhat pozitív irányba az ország, azonban a hatásokból eddig keveset érzékelnek az érintettek. Azt az OECD is kiemeli, hogy fontos előrelépések történtek a bürokráciacsökkentésben, de további intézkedésekre van még szükség. Szintén a vállalkozói környezethez tartozik, hogy a szervezet közgazdászai szerint a kormánynak meg kellene könnyítenie a belépést bizonyos szektorokba (kiskereskedelem, szolgáltatás, telekom), illetve törekedni kellene a piaci alapú energiaár-megállapítás felé. Ezekkel kapcsolatban az elemzés kiemeli, hogy látszanak pozitív kezdeményezések a kormány részéről, mint például az elmúlt évek frekvenciatenderei, melyek lehetővé teszik új szereplők belépését a magyar távközlési piacra.

A magyar adórendszerrel kapcsolatban az OECD kiemeli, hogy a 27 százalékos általános áfakulcs a legmagasabb a szervezeten belül, ennek megfelelően a magyar adóbevételek 23,7 százaléka származott 2012-ben ebből a forrásból, miközben az átlag 19,5 százalék volt. A legfontosabb ajánlás Magyarország számára, hogy tovább kellene mérsékelni az alacsony jövedelműek adóterhelését, ez a múlt heti előrejelzésben is szerepet kapott, vagyis vélhetően kiemelt figyelmet fordítanak neki. A szervezet közgazdászai szerint azért lenne szükség erre, hogy mérsékeljék a jövedelmi egyenlőtlenségeket, illetve képzetlen munkahelyek termelését ösztönözzék. Ezen a téren a szakemberek szerint szintén történt előrelépés, ilyen volt például a szociális hozzájárulások 2013-as mérsékelése néhány kiemelt csoportban, illetve a családi adórendszer kiterjesztése 2014-ben. Ugyanakkor a szociális hozzájárulás mérsékelését szerintük célzottabbá kellene tenni, illetve érdemes lenne visszahozni az adójóváírás rendszerét, ami a jövedelem emelkedésével csökkenne, így kedvezne az alacsonyabb jövedelműeknek.