Erre számíthatsz, ha a forintosításból kimaradsz

Rengeteg olyan hitel van, amelyet nem érint a forintosítás, de az elszámolás igen. Vagy azért, mert nem jelzálogfedezetű devizahitelről (például devizaalapú autóhitelről) vagy mert eleve forinthitelről van szó. Összefoglaljuk röviden, hogyan kamatoznak ezek tovább az elszámolás után. A hitelek döntő többségénél az eddig fizetett legalacsonyabb (nem akciós) kamat vagy kamatfelár áll be.

– fogalmaz a forintosítási törvény. Az „eredetileg számítható kamat, kamatfelár” alatt az alábbit kell érteni:

• referenciakamatozású hitelek esetében a kezdeti (nem akciós) és a tavaly július 19-én érvényes kamatfelár (az adott deviza bankközi kamatlábához képest) közül az alacsonyabbat,
• nem referenciakamatozású hitelek esetében pedig a kezdeti (nem akciós) és a tavaly július 19-én érvényes kamat közül az alacsonyabbat.

Vagyis ha valakinek csökkent a kamata (referenciakamatozású hitel esetében a kamatfelára) a futamidő során, akkor a tavaly július 19-ei, ha viszont nőtt, akkor az eredeti kamatszint (kamatfelár) áll be. Feltételezve persze, hogy a hitelező nem csökkenti valamiért a jogszabályban előírtnál is alacsonyabb szintre a kamatot, amire megvan a lehetősége.

Míg a forintosított devizahitelek egységesen 3 havi Buborhoz kötött referencia-kamatozásúak lesznek (ezek kamatozásáról itt írtunk részletesen), a nem forintosított devizahitelek és a forinthitelek, illetve lízingszerződések esetében nincs ilyen előírás.

A fair banki törvény értelmében ezekre a hitelekre és lízingszerződésekre is érvényes azonban, hogy a kamat (fix kamatozású hitel), illetve a kamatfelár (referencia kamatozású) csak 3 éven túl változhat, mégpedig a bankok és az MNB által közösen megalkotott kamat- (fix kamatozású hitel), illetve kamatfelár- (referencia kamatozású hitel) változtatási mutatók alapján. Ezek számottevően korlátozzák a bankok kamat- illetve kamatfelár-változtatási jogát, így nagy valószínűséggel egyelőre nem kell a törlesztőrészlet elszállásától tartani.