A volt miniszterelnököt a hét elején még a horvát tengerpart északi részén, az Isztriai-félszigeten lévő Opatijában (Abbáziában) látta meg egy szemfüles olvasónk, akkor Rogán Antal és Schmidt Mária társaságában időzött. Akkor az olvasónk leírása szerint a fotó ott készült, ahol Orbán három évvel ezelőtt is nyaralt; Ungár Péter nővérének, egyben Schmidt lányának a tulajdonában lévő adriai villánál.

Most a felvételek tanúsága szerint hajón szállt meg: Orbánékról videó is készült, ahogyan egy gumicsónakkal tartottak a közeli vitorlásra.

Orbán egyébként rajong az Adriáért, évek óta a horvát tengerparton nyaral. Tavaly a horvátországi nyaralásán készítették Orbán Balázzsal és Kaminski Fannyval azt a fantasztikus győzelmi tervet, aminek a vége a Tisza kétharmados győzelme lett. És amit a választásuk után nem sokkal hiába kértünk ki közérdekű adatigényléssel, az akkor még Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda szerint nem volt náluk.

A Vis sziget, ahol Orbán Viktort most szpottolta olvasónk, a horvát tengerpart déli részén található. Splittől mintegy negyven kilométerre fekszik, a szárazföldről nagyjából másfél-két óra alatt érhető el hajóval. A sziget állandó lakóinak száma néhány ezer fő, turizmusa csak az utóbbi években kapott erőre, mivel 1989-ig a sziget zárt katonai bázis volt.

A volt kormányfő nyaralásáról, illetve arról, hogy kinek a vitorlására motorcsónakoztak Orbánék, megkérdeztük Havasi Bertalant. Frissítés: a Fidesz kommunikációs igazgatója, Orbán volt szóvivője kérdéseinkre annyit írt: „nem tudom a részleteket Orbán Viktor magánprogramjairól. Nem is szükséges tudnom”. Hozzátette, hogy ha lesz hivatalos pártelnöki program, arról tájékoztatást ad.

A Orbán Viktor még mindig Horvátban nyaral! bejegyzés először Hírközpont napi friss hírek!-én jelent meg.

A magyar energiabiztonság előtt álló feladat nem az, hogy még nagyobb és még drágább gigaberuházásokkal próbáljuk bebiztosítani a későbbi évtizedeket. A következő néhány évben sokkal gyorsabban is javíthatunk a helyzeten, ha diverzifikáljuk az energiamixet és sok kis lépéssel haladunk. Több napenergiával, újra felfutó szélenergiával, energiatárolással, erősebb villamosenergia-hálózattal és a hazai geotermikus lehetőségek jobb kihasználásával tudjuk az energiabiztonságot és a fenntarthatóbb energiatermelést egyidejűleg biztosítani. A jó hír, hogy ezek közül több már nem ígéret, hanem működő valóság. Közben a lakosság csak a rezsicsökkentés segítségével tudja kifizetni a számláit!

Van valami különösen tanulságos abban, ami ezen a nyáron a magyar energiarendszerrel történik. A rekordalacsony Duna-vízállás miatt a paksi atomerőmű blokkjait folyamatosan vissza kellett terhelni, majd – egy fél blokk kivételével – leállítani, és felmerült a teljes leállás lehetősége is, ami mintegy 2000 megawattnyi kapacitás kiesését jelentette volna. A magyar miniszterelnök szerint a teljes paksi kiesés esetén is rendelkezésre állt volna elegendő importkapacitás ahhoz, hogy a lakosság áramellátása biztosítható legyen. A kormány ugyanakkor olyan ipari fogyasztókról is listát készített, amelyeknél szükség esetén korlátozható lenne az áram- és vízfogyasztás.

Romániában eközben a Duna alacsony vízállása miatt mindkét csernavodai atomreaktort le kellett állítani, ami korábban még nem fordult elő egyszerre a két blokkal. Franciaországban és más európai országokban szintén problémát okozott a folyók alacsony vízállása a hűtővizet igénylő erőművek működésében.

A tanulság nem az, hogy egyetlen technológiát kell hibáztatnunk, hanem az, hogy egy modern energiarendszernek minél több lábon kell állnia – térben és technológiában is. Magyarországon pedig ennek már most is vannak kézzelfogható jelei.

A napenergia már megmutatta, mire képes

Az Ember-Climate legfrissebb adatai világosan mutatják, hogy a napenergia az idén nyáron szintet lépett a hazai áramtermelésben: júliusban a 3,64 TWh hazai termelésből 1,81 TWh-t a naperőművek adtak, vagyis a hazai áramtermelés majdnem 50 százalékát, a tavalyi 41 százalékkal szemben.

És ez még messze nem a teljes kép: a számok ugyanis nem tartalmazzák sem a háztartási méretű kiserőműveket (HMKE), sem a saját célra termelő rendszereket. Vagyis a háztartások és cégek tetőin termelt tiszta energia a valóságban még ennél is nagyobb szeletet hasít ki a hazai energiaellátásból.

Júniusban a napenergia a teljes hazai áramtermelés majdnem 41 százalékát adta, miközben a havi villamosenergia-felhasználás közel 37 százalékát fedezte. Ez az adat önmagában átírja azt a vitát, amelyben még mindig úgy beszélünk a napenergiáról, mint valamilyen távoli jövőbeli lehetőségről.

A napenergia már a magyar villamosenergia-rendszer egyik meghatározó pillére, pontosabban kb. háromszázezer pillére.

A kérdés ezért már nem az, hogy működik-e a napenergia, hanem az, hogy hogyan tudjuk még jobban kihasználni azt, amit már kiépítettünk. Ehhez pedig három dolog kell: tárolás, hálózat és olyan további megújulóenergia-források, amelyek más időpontokban termelnek.

A nap mellé kell a szél

A napenergia egyik nyilvánvaló korlátja, hogy éjszaka nem termel, és termelése az időjárástól, illetve a napszaktól függ. Ez azonban nem a napenergia ellen szól, hanem egy sokkal okosabban felépített energiarendszer mellett. A napenergia mellé olyan termelési profilokra van szükség, amelyek részben máskor állnak rendelkezésre, továbbá olyan hálózatra és tárolásra, amely képes kezelni a termelés és a fogyasztás közötti időbeli különbségeket. Itt válik különösen fontossá a szélenergia.

A kormány jelenlegi tervei szerint 2030-ig mintegy 4 gigawatt szélenergia-kapacitás kiépítésével számol. Ez jó irány. Nem azért, mert a szélenergia önmagában megoldaná Magyarország minden energiaellátási problémáját, hanem azért, mert a napenergiával, tárolással és megfelelő hálózattal együtt egy sokkal diverzifikáltabb – és nagyobb arányban megújulókon alapuló – rendszert hozhat létre. A magyar energiapolitikának ezért nem választania kellene nap és szél között, hanem mindkettőben gondolkodnia. Ahogy arra a WWF és húsz szakmai szervezet friss javaslatcsomagja is rámutat, ez a gyors kapacitásbővítés csak akkor lesz valóban fenntartható, ha a turbinák telepítésénél és a helyszínek kijelölésénél már a legelejétől fogva érvényesül a szigorú ökológiai szemlélet.

Ezt az irányváltást független szakmai elemzések is határozottan alátámasztják. A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) átfogó szélenergia-potenciálról szóló tanulmánya rámutat, hogy a hazai szélenergiában óriási kihasználatlan lehetőségek rejlenek. A REKK úgynevezett magas szélenergia-lefedettségi forgatókönyve (high wind penetration scenario) szerint a szélkapacitás dinamikus bővítésével már 2030-ra elérhető lenne a 3,0 gigawattos szint, 2050-re pedig akár 7,5 gigawattig is növelhető lenne a hazai szélpark. A nap és a szél kiegyensúlyozott működése tehát nem vágyálom, hanem szakmailag reális stratégia, amelyre építve lényegesen stabilabbá és olcsóbbá tehetjük a magyar villamosenergia-rendszert.

Magyarország nemcsak napenergiában és szélben gondolkodhat, hanem geotermiában is.

A geotermikus energia különösen a hőellátásban kínálhat fontos lehetőséget, és a kormány energiafejlesztési terve ezt a területet is a fejlesztendő technológiák közé sorolja. Ez azért is fontos, mert az energiabiztonságról nem csak a villamosenergia-rendszer szintjén kell gondolkodni. Ha az épületek és a távhőrendszerek energiaigényét minél nagyobb arányban tudjuk hazai, megújuló forrásokkal kielégíteni, az egyszerre csökkentheti a fosszilis tüzelőanyagok iránti igényt és az importfüggőséget.

A második kulcs a tárolás

Ha egy napsütéses délutánon több áram termelődik, mint amennyit az ország éppen felhasznál, akkor nem az a kérdés, hogy szükség van-e erre az energiára, hanem hogy el tudjuk-e tárolni későbbre. Az akkumulátoros energiatárolás erre kínál egyre nagyobb léptékben megoldást a többi hálózati tárolási megoldás mellett. A tárolás tehát nem a napelemek „javítása”, hanem a megújuló energiára épülő villamosenergia-rendszer egyik alapvető infrastruktúrája. A kormány új energiafejlesztési terve éppen ezért jó helyen keresi a megoldást, amikor az energiatároló kapacitások bővítését kiemelt fejlesztési irányként kezeli. A mostani válság egyik legfontosabb eredménye éppen az lehetne, ha végre nem a napenergia létjogosultságáról vitatkoznánk, hanem arról, hogy milyen gyorsan tudjuk mellé megépíteni a tárolókat.

Hogy ez nem csupán elmélet, azt a nemzetközi tapasztalatok is látványosan igazolják. Ausztráliában az ipari méretű akkumulátor-kapacitások bővülése miatt több mint megháromszorozódott az a tiszta energiamennyiség, amit a napközbeni termelési csúcsokból át tudnak csoportosítani az esti fogyasztási csúcsidőszakra. A hatás azonnali és drámai volt: a fosszilis gázerőművek termelése több mint húszéves mélypontra, a harmadával esett vissza, a nagykereskedelmi áramárak pedig egyetlen év alatt csaknem a felükre, 47 százalékkal csökkentek. A megújulók és a tárolók kombinációja tehát nemcsak a klímát és a hálózatot védi, de a lakossági és ipari áramárakat, valamint a gázfüggőséget is közvetlenül leszorítja.

És ehhez még csak nem is kell Ausztráliáig mennünk, Bulgária például a szemünk előtt vált Európa legdinamikusabb energiatároló országává. Miután Szófia végleg leállította a belenei atomerőmű-építkezés végeláthatatlan és drága projektjét, a megvalósíthatatlan gigaberuházások helyett a valódi hálózati rugalmasságra helyezte a hangsúlyt. A célzott támogatásoknak, az engedélyeztetés egyszerűsítésének és a kettős hálózati díjak eltörlésének köszönhetően a bolgár tárolókapacitás szinte a nulláról indulva lépte át a 11,7 gigawattórát. Ez azt jelenti, hogy a bolgár villamosenergia-rendszer kapacitásának már több mint 16 százalékát akkumulátorok adják. Ezt a tárolási arányt még Németország is csak évek múlva fogja elérni.

Ez a bolgár flotta ma már a teljes régió energiapiacát átírja. A kánikulás nyári napokon a bolgár akkumulátorok szivacsként szívják fel a napközbeni napenergia-felesleget, a hálózati terhelést a normál 4 gigawattos szintről csaknem a duplájára emelve, majd az esti csúcsidőszakban táplálják vissza a hálózatba. Ennek közvetlen eredménye, hogy a nyári esti áramcsúcsok idején a bolgár árak rendszeresen megawattóránként 10 euróval vagy még többel maradnak a magyar és a román piaci árak alatt. Bulgária példája tisztán mutatja: a tárolók nemcsak a hálózatot stabilizálják, de a fogyasztók zsebét is védik.

A hálózatot is meg kell erősíteni

De az új erőművek önmagukban nem elegendők. A villamosenergia-hálózatnak is követnie kell a termelés átalakulását. A decentralizáltabb, több helyen termelő megújuló rendszerben egyre fontosabbá válik, hogy az áramot rugalmasan lehessen eljuttatni oda, ahol éppen szükség van rá. A hálózatfejlesztés ezért nem egy unalmas háttérberuházás, hanem a magyar energiabiztonság egyik legfontosabb feltétele. Ebből a szempontból szintén üdvözlendő, hogy a kormány energiafejlesztési terve a villamosenergia-hálózat korszerűsítését is tartalmazza. Ha a következő években egyszerre fejlesztjük a termelést, a tárolást és a hálózatot, akkor a három beruházási irány erősíteni fogja egymást.

A Mavir 2025-ös Hálózatfejlesztési Terve jó kiindulópont ehhez, hiszen teljesíti a felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) napenergia- és tárolókapacitási célszámait. A terv prioritásai ugyanakkor jól mutatják a jelenlegi feladatok összetettségét: a fejlesztések jelentős része a kelet-magyarországi ipari beruházások (Debrecen-Dél, Göd-Kelet) ellátását és Paks II. hálózati csatlakozását készíti elő. A jövőben kulcsfontosságú lenne, hogy a decentralizált megújulók, az új tárolói kapacitások hálózati integrációja és a rendszerszintű rugalmasság növelése is ugyanilyen hangsúlyos szerepet kapjon.

A legfontosabb kérdés: mit tudunk megcsinálni gyorsan?

Az energiáról szóló politikai vitákban hajlamosak vagyunk kizárólag évtizedes időtávokban gondolkodni. Pedig az energiabiztonságot nem csak húsz év múlva lehet javítani. A napenergia kiépítése már most is látványosan előrehaladt, a szélenergia újraindítható, a tárolási technológiák rendelkezésre állnak, a hálózat pedig fejleszthető. Ezért most nem feltétlenül a legnagyobb beruházásokat kell keresnünk, hanem azokat, amelyek a leggyorsabban képesek javítani az ország energiabiztonságát.

Mit jelent ez a gyakorlatban, akár a jövő nyáron esedékes újabb Duna- és kánikulakrízis előtt? Elsősorban nagy léptékű energiatárolást. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint egy akkumulátortelep tényleges kivitelezése átlagosan mindössze 275 napot vesz igénybe, ami jóval gyorsabb, mint egy gázerőmű éveken át húzódó, vagy egy atomreaktor több évtizedes építkezése. A legendás Hornsdale Power Reserve első 100 MW kapacitása 63 nap alatt épült meg 2017-ben.

A technológia ára az elmúlt tizenöt évben több mint 90 százalékkal zuhant, tavaly pedig globálisan rekordmennyiségű, 108 gigawattnyi akkumulátorkapacitást telepítettek. Ausztráliában például egyetlen év alatt csaknem 8 gigawattal ugrott meg a tárolókapacitás.

Az energiatároló a modern villamosenergia-rendszerek igazi svájci bicskája: a nappali napenergia-felesleget átmenti az esti csúcsidőszakra, miközben azonnali rugalmasságot nyújt a hálózatnak. Ha a bürokratikus gátakat és az engedélyeztetés lassúságát lefejtjük a projektekről, a tárolók kiépítése jelenti a leggyorsabb és leghatékonyabb védőpajzsot a hazai energiabiztonság számára.

Négy egyszerű szempontot érdemes követni:

1. legyen gyors;
2. legyen költséghatékony;
3. legyen hozzá mozgósítható finanszírozás; és
4. ne tíz-tizenöt év múlva, hanem már a következő néhány évben hozzon eredményt.

A megújulók mellett szól, hogy az elmúlt évtizedben a technológia és a költségszint is hatalmasat változott. 2015 és 2025 között a világ napelemes kapacitása 226 gigawattról 2392 gigawattra nőtt. A szélenergia kapacitása ugyanezen idő alatt 416 gigawattról 1291 gigawattra emelkedett. A Greenpeace elemzése szerint a napenergia költsége kilowattonként mintegy 70 százalékkal csökkent 2015 és 2025 között, sokkal gyorsabban, mint ahogy a Greenpeace 2015-ös Energia Forradalom forgatókönyvében becsültük. A szárazföldi és tengeri szélenergia költségei szintén jelentősen csökkentek. A változás sebességét jól mutatja, hogy a Greenpeace tíz évvel ezelőtti megújulóenergia-forgatókönyve ma már sokkal kevésbé tűnik radikálisnak, mint amikor megszületett.

Nem kell mindent egyszerre megoldani

A magyar energiavitában gyakran úgy jelenik meg a kérdés, mintha egyetlen technológiának kellene megmentenie az országot. Ez rossz irány. Egy biztonságos energiarendszer éppen attól biztonságos, hogy nem egyetlen és nem fosszilis technológiára épül. Nem kell holnapra teljesen átalakítani a magyar energiarendszert. Azt kell elérni, hogy minden évben érezhetően biztonságosabbá, tisztábbá és kevésbé importfüggővé váljon. A kormány most több jó helyen nyúl a rendszerhez.

A Greenpeace szerint Magyarország hosszú távú energiabiztonságát nem újabb atomerőművi vagy fosszilis kapacitásokra, hanem egy gyorsan bővülő, megújuló energiára épülő rendszerre kell alapozni.

Az atomenergia és a fosszilisok helyett ezért a nap-, szél- és geotermikus energia, az energiatárolás, az energiahatékonyság és a villamosenergia-hálózat fejlesztését kell felgyorsítani.

Ez azt jelenti, hogy az új beruházásoknál és a közpénzek felhasználásánál azt az irányt kell előnyben részesíteni, amely gyorsabban csökkenti a fosszilis energiafelhasználást, növeli az energiabiztonságot, és közben egyre kevésbé teszi függővé az országot néhány nagy, központosított termelőegységtől. Ettől még érdemes elismerni, amikor egy kormányzati intézkedés olyan területeket céloz, amelyek valóban növelik az energiarendszer rugalmasságát és ellenálló képességét. A tárolás bővítése, a hálózat fejlesztése, a szélenergia újraindítása és a geotermikus beruházások támogatása ilyen irányok.

A jövő már elkezdődött. Magyarországnak nem kell megvárnia a következő válságot ahhoz, hogy felkészüljön rá. A tetőkön már ott van az első nagy lépés. Most ehhez kell hozzáadni a szelet, a tárolást, az erősebb hálózatot, a geotermiát és mindenekelőtt az energiahatékonyságot. Ha most ezeket gyorsan megépítjük, néhány év múlva egy olyan magyar energiarendszerben élhetünk, amely nemcsak tisztább, hanem ellenállóbb és kevésbé kiszolgáltatott is. Ez pedig már nem egy távoli zöld álom. Ez a következő néhány év egyik legfontosabb energiabiztonsági feladata lesz.

A Energia problémák: a napelem és a tárolókapacitás a megoldás! bejegyzés először Hírközpont napi friss hírek!-én jelent meg.

Mexikó és Dél-Afrika mérkőzését megelőzően megtartották a 2026-os labdarúgó-világbajnokság nyitóünnepségét, amelyen fellépett többek között a vb-dalokat illetően már ikonikus Shakira is. Rajta kívül Burna Boy, Alejandro Fernández, Belinda, Danny Ocean, J Balvin, Lila Downs, Los Ángeles Azules, Maná és Tyla is szerepet kapott a ceremónián.

Minden idők legnagyobb futball-világbajnoksága kezdődik, három országban összesen 104 mérkőzést rendeznek az öt és fél hétig húzódó tornán. Mindhárom rendező ország tart egy megnyitót, Mexikó kezd, majd Kanada és az Egyesült Államok is lenyomja a saját show-ját. Mexikóban a vb dalát éneklő Shakira volt a sztárfellépő.

A Elindult az őrület: startol a foci-vb! bejegyzés először Hírközpont napi friss hírek!-én jelent meg.

Megszűnik a Mediaworks Hungary Zrt.-hez tartozó szegedma.hu – értesült a Szegeder. A lap úgy tudja, a kiadó képviselői csütörtökön Szegedre utaztak, és azonnali hatállyal felmondtak a portál nyolc fős szerkesztőségének. Azzal indokolták a lépést, hogy „átalakítások lesznek a sajtóportfólióban”-írja a Hvg.

A Szegedma impresszumában már egyetlen újságíró sincs. A Mediaworks elnök-vezérigazgatójaként feltüntetett Kálmán Erika mellett egyedül Bonifert Gábor van megnevezve, főszerkesztőként írta a Pályázatkereső.

A lap 2008-ban alakult, a „nemzeti, polgári és konzervatív értékek tudatos megőrzésére és ápolására”. A Szegeder szerint a 2010-es években a város egyik népszerű jobboldali hírportáljaként működött, lényegében a Magyar Nemzet hangvételét helyi szinten követő lapként. Később azonban átalakult, a helyi közéleti témák feldolgozása helyett egyre inkább a kormányzati üzenetek továbbítója lett.

A Fidesz médiabirodalmában több változás is lezajlott a választások óta. A Magyar Hang a múlt héten írt arról, hogy hamarosan csoportos létszámleépítés jöhet a Mandinernél. Információik szerint a 150 fős létszámmal működő médiakonglomerátum munkatársainak akár a felétől, de biztosan több tucat embertől válnak meg. A Media1 pedig arról számolt be, hogy a Mediaworks alá tartozói megyei napilapoknál máris elbocsátások történtek.

A Vége: be is zár a NER egyik internetes híroldala! bejegyzés először Hírközpont napi friss hírek!-én jelent meg.

Kívülről puritán kolostorok és visszafogott hivatali épületek, belülről azonban felbecsülhetetlen értékű múzeumok és világklasszis luxusszállodák keverékei. Magyar Péter miniszterelnök személyesen tartott tárlatvezetést a hét végén a budavári Karmelita kolostorban és a szomszédos minisztériumokban, amelyek az elmúlt években a NER szigorúan őrzött központjai voltak. Mi is bejártuk a Várnegyed egykori fellegvárait, a bejárás végén pedig olyat láttunk, amire senki sem számított: a kormányfőt rocksztárként fogadta a tömeg, miközben egy botránypolitikust a biztonságiak tepertek le.

Aki az utcáról szemléli a Karmelita épületét, valószínűleg nem is sejti, mekkora terek és milyen elképesztő értékek rejtőznek a falak mögött. Belépve azonnal az az érzésünk támad, mintha egy palotából kialakított, lenyűgöző gondossággal és nagyon eredeti állapotában helyreállított kastélyba csöppentünk volna. Színházterem is van benne, templomi orgonával, korábban táncszínház működött itt.

Hírkereső TOP100 hír egyhelyen – RSSHirek.hu

A palota legtöbb helyiségében, folyosóin szinte nincs egyetlen szabad falfelület sem, mindenütt festmények és műkincsek borítják a tereket. Olyan alkotások lógnak a falakon, amelyeket az átlagember is azonnal felismer: Szinyei Merse Pál festményei mellett II. Rákóczi Ferenc és Széchenyi István portréja is feltűnik a folyosókon.

Orbán Viktor egykori pihenőszobája

A termeket járva bepillantást nyerhettünk az előző miniszterelnök mindennapjaiba is, és a kétemeletes könyvtárszobába is, amelynek egyik sarkában egy óriási földgömb kapott helyet. Megnézhettük Orbán Viktor egykori privát pihenőszobáját, ahol a grandiózus környezetből némileg kilógva egy egyszerű vaságy áll. A hírek szerint a legendásan keveset alvó korábbi kormányfő ezen az ágyon tartotta rövid sziesztáit a sűrű munkanapok között.

Üvegpalota dubaji luxussal: a Rogán-minisztérium

A Karmelita történelmi pompája után Magyar Péter átvezetett minket a Miniszterelnöki Kabinetiroda, vagy ahogy a legtöbben ismerik, Rogán Antal egykori minisztériumának épületébe. Itt már egy egészen más világ fogadott minket. A láthatóan eredetileg gangosnak épült ház belső udvarát üvegtetővel fedték le, így a tér egyfajta árkádos üvegpalotává változott írja a Blikk.

A márványlépcsőkön felfelé haladva a látvány magával ragadó: szétnézve önkéntelenül is az fogalmazódik meg bennünk, hogy az épület olyan pazar és elegáns, mintha csak egy ötcsillagos luxusszállodában járnánk. Egy ilyen enteriőr a világ bármely pontján, még a fényűző Dubajban is simán megállná a helyét. Magyar Péter a bejárás során itt bejelentette: a tervek szerint ebbe az épületbe fog beköltözni a Szociális és Családügyi Minisztérium.

A legfelső emeletre érve az egykori étterembe jutottunk. Bár az ételek árait jelző táblákat most nem láttuk, az épületben többen is felidézték, hogy itt 2300 forintért lehetett megvásárolni a napi menüt. Az étteremből nyílik a sokat emlegetett, igazi luxust sugárzó szivarszoba is, amelynek közepén egy elegáns, kerek márványasztal áll.

Innen egy csigalépcső vezet fel az épület tetőteraszára, ahonnan szintén páratlan kilátás nyílik az egész városra: a Duna, az Országház, a Mátyás-templom és a Halászbástya is szinte karnyújtásnyira van.

A Magyar Péter bemutatta a Karmelitát! bejegyzés először Hírközpont napi friss hírek!-én jelent meg.

Az iskolakezdés minden évben jelentős kiadásokkal jár a családok számára. A tankönyvek, tanszerek, ruházat és egyéb szükséges eszközök ára gyorsan összeadódik, ezért sok szülő számára fontos kérdés, hogy milyen állami vagy önkormányzati támogatások érhetők el.

Több százezer gyermek lehet érintett

A tervek szerint a támogatás több százezer családhoz juthat el. Az elképzelés alapján nagyjából 700 ezer gyermek után járhat a támogatás, ami országos szinten is jelentős program lenne.

A cél az, hogy a családok könnyebben tudják fedezni az iskolakezdéssel járó költségeket. Az iskolai felszerelések ára az elmúlt években folyamatosan emelkedett, ezért egy egyszeri nagyobb összeg sok szülő számára valódi segítséget jelenthet.

Bár a támogatásról már beszélnek, egyelőre még nem minden részlet ismert. A pontos feltételek és a kifizetés módja a későbbi döntések során válhat egyértelművé.

Miért jelent nagy terhet az iskolakezdés?

Az iskolakezdés a családok egyik legdrágább időszaka az évben.

A szülőknek ilyenkor többféle kiadással kell számolniuk, például:

• tanszerek és füzetek

• iskolatáska és felszerelések

• ruházat és cipők

• sportfelszerelések

• különféle iskolai programok

Egyes becslések szerint egy gyermek iskolakezdése akár több tízezer forintba is kerülhet, különösen akkor, ha új felszereléseket kell vásárolni.

Ezért is fontos minden olyan támogatás, amely segíti a családokat ebben az időszakban.

A családtámogatások fontos szerepet játszanak

Magyarországon már most is több olyan támogatás létezik, amely a gyermeknevelés költségeit hivatott csökkenteni.

Ilyen például a családi pótlék, amely két részből áll: nevelési ellátásból és iskoláztatási támogatásból. Ez a juttatás a gyermek születésétől egészen a tankötelezettség idejéig jár a jogosult családoknak.

Ezek a támogatások hosszú távon segítik a családokat abban, hogy biztosítani tudják a gyermekek megfelelő fejlődését és oktatását.

Az új, egyszeri támogatás kifejezetten az iskolakezdési időszakra koncentrálhat, amikor a kiadások általában a legnagyobbak.

Az iskolakezdés minden évben kihívás

Az oktatási év kezdete minden család számára fontos időszak. Magyarországon a tanév általában szeptember elején indul, és már tavasszal megkezdődnek az iskolával kapcsolatos előkészületek, például a beiratkozások és a szükséges dokumentumok intézése.

A szülők ilyenkor igyekeznek beszerezni minden szükséges eszközt, hogy a gyermekek felkészülten kezdhessék meg az új tanévet.

Az iskolakezdés azonban sok család számára komoly pénzügyi kihívást jelenthet, különösen akkor, ha több gyermeket nevelnek.

Mikor érkezhet a támogatás?

A támogatás pontos időpontjáról egyelőre nincs végleges döntés. Az elképzelések szerint azonban az ilyen jellegű segítség általában az iskolakezdéshez közeli időszakban érkezik, amikor a családoknak a legnagyobb szükségük van rá.

Ha a program megvalósul, az jelentős segítséget jelenthet a szülőknek, különösen azoknak, akik több gyermeket nevelnek.

Jelentős segítség lehet a családoknak

Ha valóban megvalósul a 100 ezer forintos támogatás, az komoly könnyebbséget jelenthet sok magyar család számára.

A növekvő árak és az iskolakezdéssel járó kiadások miatt egy ilyen támogatás jelentősen csökkentheti a családok terheit.

A következő időszakban várhatóan további részletek is kiderülnek arról, hogy pontosan kik jogosultak a támogatásra, és mikor érkezhet a kifizetés.

A 100 ezer forintos támogatás jöhet gyerekek után bejegyzés először Hírközpont napi friss hírek!-én jelent meg.

Mutatjuk, milyen, a gyermekneveléssel szerezhető jogosító idők jöhetnek számításba a Nők40-nél.

Nők40 kedvezményes nyugdíjat 2026-ban is változatlan feltételekkel igényelhetik a nők. Ez a nyugdíj abból a szempontból számít kedvezményesnek, hogy ha az érintett nőnek van legalább 40 év jogosító ideje (ami nem egyenlő a szolgálati idővel), akkor már 65 éves kora előtt elmehet teljes öregségi nyugdíjba. (65 év a nyugdíjkorhatár jelenleg Magyarországon.)

A 40 évi jogosultsági időből főszabály szerint legalább négyötöd rész (32 év) kell hogy legyen a munkával szerzett idő, és legfeljebb, egyötöd részben lehet figyelembe venni a gyermeknevelés kapcsán kapott támogatások folyósítási idejét (8 év). Farkas András friss hírlevelében most azt részletezte, hogy milyen, a gyermekneveléssel szerezhető jogosító idők jöhetnek számításba.

Gyermeknevelés címén megszerezhető jogosító idők a Nők40-nél

A nyugdíjtörvény rendelkezései szerint

• a terhességi-gyermekágyi segélyben,
• csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban,
• gyermekgondozási díjban,
• gyermekgondozást segítő ellátásban,
• gyermekgondozási segélyben,
• gyermeknevelési támogatásban,
• gyermekek otthongondozási díjában és
• a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idő,
• vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő számítható be a jogosító időbe,

főszabály szerint összesen az említett legfeljebb 8 év.

Akinek gyermekek otthongondozási díját, vagy a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy aki 1998. január 1-jét megelőzően ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szerzett, a gyermeknevelésre tekintettel beszámítható időtartam elérheti a 10 évet. Aki pedig saját háztartásában legalább öt gyermeket nevelt, egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken a munkavégzéssel szerzendő szolgálati időnél előírt legalább 32 éves szolgálati időtartam.

„Egyéb” figyelembe vehető időtartamok a Nők40-nél

A gyermeknevelés kapcsán felsorolt ellátások idejével „egy tekintet alá eső” további figyelembe vehető időtartamok a következők lehetnek:

A gyermekgondozást segítő ellátásban eltöltött idővel egy tekintet alá esik a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozására kivett fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartamával szerzett szolgálati idő.

A gyermekek otthongondozási díjában eltöltött idővel egy tekintet alá esik

• a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, tizenkét évesnél fiatalabb vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozására kivett fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartamával szerzett szolgálati idő, valamint
• a háromévesnél idősebb, de tízévesnél fiatalabb, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozására tekintettel megállapított gyermekgondozási segélyben eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.

A  vér szerinti gyermekkel azonos módon a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időként kell elismerni a gyermek gondozásával kapcsolatos időtartamok között

• az örökbefogadott gyermek címén folyósított terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, és gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát, valamint
• a nevelt gyermekre tekintettel folyósított gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás, valamint
• az 1975. évi II. törvény alapján a nevelőszülő részére megállapított gyermekgondozási díj folyósításának időtartamát, továbbá
• az unokára tekintettel a még nem nyugdíjas nagyszülő részére megállapított gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj folyósításának időtartamát.

A gyermeknevelés kapcsán kapott ellátásoknak a jogosító időbe való beszámíthatósága attól is függ, hogy az érintett ellátás után – ha ezt a jogszabály az adott időszakban előírta – megtörtént-e a nyugdíjjárulék befizetése írják a hírek közt.

Az 1988 január elseje előtt szerzett időtartamok a Nők40-nél

Az 1998. január 1-jét megelőzően szerzett időtartamoknál szolgálati időként kell figyelembe venni a terhességi-gyermekágyi segély, a szülési szabadság és a gyermekgondozási díj, illetve a gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát.

Az 1998. január 1-jétől szerzett időtartamoknál szolgálati időként kell figyelembe venni

• a terhességi-gyermekágyi segély, a csecsemőgondozási díj és az örökbefogadói díj folyósításának időtartamát,
• a gyermeknevelési támogatás, a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj, valamint a gyermekgondozást segítő ellátás, illetve gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették,
• a gyermekgondozási díj 2000. január 1-jét megelőző folyósításának időtartamát, illetőleg az 1999. december 31-ét követő gyermekgondozási díj folyósításának azt az időtartamát, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették. via

A Nők40 plusz nyugdíj: így szerezhető jogosító idő bejegyzés először Hírközpont napi friss hírek!-én jelent meg.

Az OTP Bank az elmúlt években jelentős eredményeket ért el a digitalizációban, különösen az ügyfélélmény javítása és a szolgáltatásbiztonság terén. A bank szerint azonban a versenyelőny megőrzéséhez most a működés egyszerűsítésére és a költségek csökkentésére kell nagyobb hangsúlyt helyezni – ennek részeként pedig közel kétszáz fővel csökkentik a Digitális Divízió létszámát.

A Telex kérdéseire válaszolva az OTP kommunikációs osztálya azt írta: a „siker fenntarthatósága és a kivívott versenypozíció biztosítása” érdekében a következő időszakban újrapriorizálják a digitalizációs programokat és racionalizálják az alkalmazott technológiákat. A változások a digitális területet is érintik, ahol mintegy 200 fős létszámcsökkentés várható.

A bank szerint a cél egy hatékonyabb, jövőorientált működés kialakítása, amely hosszú távon is támogatja a stratégiai célokat, és a fejlesztések eredményességén keresztül tovább javítja az ügyfélélményt. Ezek szerint a hitel sem jó üzlet már…

A Telex információi szerint a munkavállalók tájékoztatása a napokban megkezdődhet.

A Az OTP Bank leépít! bejegyzés először Hírközpont napi friss hírek!-én jelent meg.

Stabilizációval és a szezonalitásnak megfelelő adásvételi számmal indult a 2026-os év a hazai ingatlanpiacon a Duna House szakértői szerint.

Kapcsolódó : Ingatlan árverések

A szezonalitásnak megfelelő adásvételi számmal indult a 2026-os év a hazai ingatlanpiacon. Bár a volumen elmarad a tavaly januári magasabb bázisadattól, a visszaesés inkább látszólagos: a 2025-ös év eleji forgalmat egy tőkeinjekció (Magyar Állampapír Plusz kifizetések) fűtötte, a mostani számok a stabilizációt jelzik. A Duna House becslése alapján 7662 tranzakciót hozott az év első hónapja. A várakozások szerint az idei év egésze a tavalyihoz hasonlóan alakulhat, 110–130 ezer közötti adásvétellel.

Miközben az adásvételek száma óvatosabb dinamikát mutat, a Credipass számításai alapján a jelzáloghitel-piac idén januárban is nagyon erősen, 235 milliárd forintos szerződéses összeggel zárhatott. Ez a teljesítmény a 2025-ös év azonos időszakához képest 88,2 százalékos bővülést jelent.

Az előző év azonos időszakához képest országszerte minden területen és ingatlantípusnál drágulást mutatnak a Duna House értékesítési adatai. Keleten a panellakások átlagos négyzetméterára 754 ezer forintra emelkedett, míg nyugaton még markánsabb drágulást mutatnak a tranzakciók: a paneleknél 833 ezer, a téglalakásoknál 557 ezer forintra nőtt az árszint. A keleti téglaépítésűek 18 százalékos emelkedés után 421 ezer forintos négyzetméterárat mutatnak. Irányárváltoztatásra a hirdetési folyamat során a vidéki paneltulajdonosok mindössze 1 százalékban voltak hajlandóak, a vevői alku mértéke pedig 3 százalék volt. A téglaépítésűeknél az eladók lokációtól függően 1–4 százalékkal csökkentették az irányárat és 5–6 százalékos alkunak hagytak teret.

A főváros most is drága

A fővárosban érdemi drágulás ment végbe: Budán a panellakások négyzetméterára meghaladta az 1,2 millió forintot, míg a pesti oldalon átlépte az 1 millió forintos lélektani határt. A budai paneltulajdonosok jellemzően nem módosítottak az irányáron, az alku mértéke 3 százalék volt. A pesti oldalon az irányárak 1 százalékkal csökkentek, az alku szintén 3 százalék körül alakult. A januárban gazdát cserélt budai téglalakások átlagosan 1,45 millió forint feletti négyzetméteráron keltek el, a pesti belvárosban 1,55 millió forint feletti, míg Pest külsőbb területein 1 millió forint körüli átlagár dominált. A hirdetési árakat az eladók 3–5 százalékkal korrigálták, a vevői alku mozgástere szintén 3–5 százalék között maradt.

A fővárosi kerületek népszerűségi listáján ismét a XIII. kerület állt az élre, a vásárlók közel negyede (24,5 százalék) jelölte meg célterületként. A második helyre Erzsébetváros tért vissza (18,6 százalék), míg a harmadik helyen Újbuda és Terézváros osztozik 18,5 százalékkal. A minőségi preferenciák terén Budapesten a nagyon jó állapotú ingatlanok (37 százalék) voltak a legkeresettebbek, míg vidéken a jó állapotú kategória dominált.

2026. januárban a fővárosban 33 százalék volt a befektetési céllal vásárlók aránya, a vevők 30 százaléka pedig első lakására szerződött. Vidéken a legtöbb adásvétel (35 százalék) első lakás vásárlása céljából zárult, a befektetők aránya itt 22 százalék volt. A legerősebb eladói motiváció Budapesten a korábbi befektetés értékesítése (32 százalék), míg vidéken az örökölt ingatlanok eladása (31 százalék) volt.

A Ingatlan árak, és ingatlan piac: így indult a 2026-os év! bejegyzés először Hírközpont napi friss hírek!-én jelent meg.

A következő években száznegyven új munkahelyet hoz létre a transzformátorok gyártásával foglalkozó, olasz Meth Electric Transformers. Szijjártó Péter bejelentése szerint a cég ötmilliárd forintos beruházással fejleszti helyi gyártókapacitását.

Meredeken zuhan a BTC

A Ömlik a pénz Magyarországra! bejegyzés először Hírközpont napi friss hírek!-én jelent meg.