Foglalkozás helyettesítő támogatás (fht) és egészségkárosodotti és gyermekfelügyeleti támogatás (korábbi nevén rendszeres szociális segély).

Foglalkozás helyettesítő támogatás (fht) és egészségkárosodotti és gyermekfelügyeleti támogatás (korábbi nevén rendszeres szociális segély). Kapcsolódó cikkünk

 

 

Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult az az aktív korú személy,

 

  • akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) folyósítási időtartama lejárt, vagy
  • akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy
  • aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy
  • akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny. 52. §-ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább három hónapig együttműködött,

 

feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet nem folytat.

 

Havi összege: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a, azaz 22.800,- Ft.

 

Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a személynek,

 

  • aki előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti,
  • aki gyermekgondozási segélyben, illetve gyermeknevelési támogatásban részesül,
  • aki gyermekgondozási segélyre jogosult, a gyermek egyéves korának betöltéséig,
  • aki az foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló, többszörösen módosított 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) szerint az álláskeresési támogatás megállapításához szükséges munkaviszonnyal rendelkezik,
  • aki katonai szolgálatot teljesít,
  • aki közoktatási, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat,
  • aki az Flt. szerint képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül,
  • aki az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételeinek vagy az annak keretében megállapított pénzbeli ellátás összegének felülvizsgálatára irányuló, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 25. §. (4) – (6) bekezdése szerinti eljárást akadályozza, így különösen, ha nyilatkozattételi, iratbemutatási kötelezettségének írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget,
  • aki keresőtevékenységet folytat, a keresőtevékenység 91. napjától,
  • akire vonatkozóan az aktív korúak ellátására való jogosultság fennállása alatt a munkaügyi hatóság a jogellenes munkavégzés tényét két éven belül ismételten jogerősen megállapította.

 

A fentieken túl meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személynek

 

  • aki az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködés keretében számára felajánlott, az Flt. 54. § (10a)–(10c) bekezdésében foglaltak szerinti munkalehetőséget nem fogadja el, vagy a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát jogellenesen megszünteti, továbbá, akinek a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát a munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 78. §-a szerint azonnali hatályú felmondással szüntette meg
    akit az állami foglalkoztatási szerv – neki felróható okból – törölt az álláskeresők nyilvántartásából,
  • aki az állami foglalkoztatási szervnél az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban foglalt határidőig nem kérelmezi az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét,
  • aki az éves felülvizsgálat során nem igazolja, hogy a felülvizsgálat időpontját megelőző egy évben, a bérpótló juttatásra való jogosultságának fennállása alatt legalább 30 nap időtartamban
      • közfoglalkoztatásban vett részt, vagy
      • keresőtevékenységet – ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát – folytatott, vagy
      • munkaerő-piaci programban vett részt, vagy
      • a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerinti, és legalább hat hónap időtartamra meghirdetett képzésben vett részt, vagy az ilyen képzésben való részvétele folyamatban van.

 

Ha a jogosult

 

a) keresőtevékenységet végez, az azt megalapozó jogviszony fennállásának első 90 napjában,

 

b) közfoglalkoztatásban vesz részt, a közfoglalkoztatásban való részvétel időtartama alatt, vagy

 

c) olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban vagy képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül, a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás vagy a keresetpótló juttatás folyósításának időtartama alatt

 

a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítása szünetel.

 

Az eljárás jogi alapjai:

 

  • 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
  • 63/2006. (III.27.) Korm.rendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól

 

 

 

Letölthető dokumentumok

 

Kérelem aktív korúak ellátásának megállapítására

 

 

 

Megszűnik a rendszeres szociális segély a jövő évi költségvetést megalapozó salátatörvény alapján, amit Varga Mihály pénteken nyújtott be a parlamentnek. A törvényjavaslat részletes indoklása szerint a „kötelező  ellátások  közül  a  rendszeres  szociális  segély  mint ellátási  forma  megszűnik, így az aktív korúak ellátására vonatkozó szabályozás egységessé válik”.

 

Márciustól élesedik

A módosítások  főszabályként 2015. március 1-jén lépnek hatályba.

A rendszeres  szociális  segélyben részesülőknek a támogatást 2015.  február 28-ig a korábban megállapított összegben folyósítják. A módosítás  hatálybalépésekor már  megállapított, határozott  idejű ellátásokat (lakásfenntartási  támogatás,  adósságkezelési  szolgáltatás,  méltányossági  közgyógyellátás), amelyek a kötelező segélyek közé tartoztak, a módosításkor hatályos feltételek alapján, kifutó jelleggel biztosítják azzal, hogy 2015. január 1 -jét követően már csak 2015. február 28-áig állapítható meg lakásfenntartási támogatás.

Az  önkormányzatok  számára  a  javaslat  2015.  február  28-áig  ad  határidőt  a  települési támogatásra vonatkozó rendeletek megalkotására.

 

A második félmondat mögött az áll, hogy a kormány kiveszi az állami feladatok közül a rendszeres szociális segélyt, és a helyi önkormányzatokhoz delegálja. Ez már az október végén benyújtott jövő évi költségvetési törvényjavaslatból kiderült. Települési feladatként azonban már rendszeres szociális segélynek fogják nevezni, hanem a törvényjavaslat szövege alapján aktív korúak ellátásának vagy rendkívüli települési támogatásnak.

 

A változtatás nem csak a rendszeres szociális segélyt érinti. Az állam által biztosított támogatási formákon túl a szociális támogatás a jövőben az  önkormányzatok feladata lesz. Az  állami  felelősségi körbe  tartozó  ellátások  járási  hatáskörbe,  az  önkormányzati  ellátások  képviselő-testületi hatáskörbe kerülnek. A szociális törvény csak a kötelező ellátásokra vonatkozó szabályokat tartalmazza majd. Ebbe a körbe tartozik az időskorúak járadéka, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, az ápolási díj, az alanyi és normatív közgyógyellátás, valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság.

 

A kötelező segélyek közül kikerül például a lakásfenntartási támogatás és az  adósságkezelési szolgáltatás. A módosítás hatálybalépésekor már megállapított ellátásokat a módosítás hatálybalépése előtti szabályok szerint nyújtani kell azzal, hogy 2015. január 1 -jét követően már csak 2015. február 28-áig állapítható meg lakásfenntartási támogatás.

 

Az óvodáztatási támogatás a kötelező óvodáztatás bevezetésével, 2015. szeptember 1-jétől szűnik meg.

 

Nagy hatalmat kapnak az önkormányzatok

 

A kormány a törvényjavaslat indoklásában világossá teszi, hogy meg akarja újítani a szociális rendszert, amely „elejét veszi a korábban gyakran tapasztalt, segélyekkel való visszaéléseknek”. A javaslat indoklása szerint jövőben azok kapnak majd támogatást,  akik valóban rászorulnak. Ezzel együtt a benyújtó hangsúlyozza, hogy „Magyarország senkit sem hagy az út szélén”. Az indoklás szerint a kormány célja, hogy minél többen éljenek segély helyett munkából.

 

A kormány szerint, ha az önkormányzatok döntenek a támogatásokról, minden rászoruló kap majd juttatást, azok viszont nem, akik korábban visszaéltek a szabályokkal. Szerinte a helyi közösségek rendelkeznek azzal a tudással, amely alapján eldönthetik: ki jogosult támogatásra, és ki nem. Az önkormányzatok szabadon  dönthetnek  majd a támogatások nagyságáról és formájáról.

 

A törvényjavaslatban a kormány lényegében azt ígéri, hogy amelyik önkormányzatnak nem lesz elég pénze a segélyekre, az a költségvetésből kap eleget.

A kötelező segélyek körén kívül további ellátások nyújtásáról és a jogosultsági feltételekről az önkormányzat szabadon dönthet. A  szociális törvény az önkormányzatok által biztosítandó segélyek  tekintetében  annyit  ír  elő,  hogy  az  önkormányzat  a  helyi  viszonyokhoz  mérten,  a krízishelyzetben  lévő  személyek  számára,  illetve  a  helyi  szociális  problémák  kezelésére települési  támogatást  nyújt. A települési támogatás  egyes típusait és jogosultsági feltételeit az önkormányzat  rendeletben  határozza  meg.  Ennek  megfelelően  a  méltányossági közgyógyellátásra,  a  méltányossági  ápolási  díjra,  valamint  az  önkormányzati  segélyre vonatkozó szabályozást a szociális törvény a továbbiakban nem tartalmazza.

Be the first to comment on "Foglalkozás helyettesítő támogatás (fht) és egészségkárosodotti és gyermekfelügyeleti támogatás (korábbi nevén rendszeres szociális segély)."

Leave a comment