Foglalkozás helyettesítő támogatás (fht) és egészségkárosodotti és gyermekfelügyeleti támogatás (korábbi nevén rendszeres szociális segély). Kapcsolódó cikkünk
Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult az az aktív korú személy,
- akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) folyósítási időtartama lejárt, vagy
- akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy
- aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy
- akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny. 52. §-ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább három hónapig együttműködött,
feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet nem folytat.
Havi összege: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a, azaz 22.800,- Ft.
Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a személynek,
- aki előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti,
- aki gyermekgondozási segélyben, illetve gyermeknevelési támogatásban részesül,
- aki gyermekgondozási segélyre jogosult, a gyermek egyéves korának betöltéséig,
- aki az foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló, többszörösen módosított 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) szerint az álláskeresési támogatás megállapításához szükséges munkaviszonnyal rendelkezik,
- aki katonai szolgálatot teljesít,
- aki közoktatási, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat,
- aki az Flt. szerint képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül,
- aki az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételeinek vagy az annak keretében megállapított pénzbeli ellátás összegének felülvizsgálatára irányuló, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 25. §. (4) – (6) bekezdése szerinti eljárást akadályozza, így különösen, ha nyilatkozattételi, iratbemutatási kötelezettségének írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget,
- aki keresőtevékenységet folytat, a keresőtevékenység 91. napjától,
- akire vonatkozóan az aktív korúak ellátására való jogosultság fennállása alatt a munkaügyi hatóság a jogellenes munkavégzés tényét két éven belül ismételten jogerősen megállapította.
A fentieken túl meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személynek
- aki az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködés keretében számára felajánlott, az Flt. 54. § (10a)–(10c) bekezdésében foglaltak szerinti munkalehetőséget nem fogadja el, vagy a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát jogellenesen megszünteti, továbbá, akinek a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát a munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 78. §-a szerint azonnali hatályú felmondással szüntette meg
akit az állami foglalkoztatási szerv – neki felróható okból – törölt az álláskeresők nyilvántartásából, - aki az állami foglalkoztatási szervnél az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban foglalt határidőig nem kérelmezi az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét,
- aki az éves felülvizsgálat során nem igazolja, hogy a felülvizsgálat időpontját megelőző egy évben, a bérpótló juttatásra való jogosultságának fennállása alatt legalább 30 nap időtartamban
-
- közfoglalkoztatásban vett részt, vagy
- keresőtevékenységet – ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát – folytatott, vagy
- munkaerő-piaci programban vett részt, vagy
- a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerinti, és legalább hat hónap időtartamra meghirdetett képzésben vett részt, vagy az ilyen képzésben való részvétele folyamatban van.
-
Ha a jogosult
a) keresőtevékenységet végez, az azt megalapozó jogviszony fennállásának első 90 napjában,
b) közfoglalkoztatásban vesz részt, a közfoglalkoztatásban való részvétel időtartama alatt, vagy
c) olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban vagy képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül, a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás vagy a keresetpótló juttatás folyósításának időtartama alatt
a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítása szünetel.
Az eljárás jogi alapjai:
- 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
- 63/2006. (III.27.) Korm.rendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól
Letölthető dokumentumok
– Kérelem aktív korúak ellátásának megállapítására
Megszűnik a rendszeres szociális segély a jövő évi költségvetést megalapozó salátatörvény alapján, amit Varga Mihály pénteken nyújtott be a parlamentnek. A törvényjavaslat részletes indoklása szerint a „kötelező ellátások közül a rendszeres szociális segély mint ellátási forma megszűnik, így az aktív korúak ellátására vonatkozó szabályozás egységessé válik”.
| Márciustól élesedik |
|
A módosítások főszabályként 2015. március 1-jén lépnek hatályba. A rendszeres szociális segélyben részesülőknek a támogatást 2015. február 28-ig a korábban megállapított összegben folyósítják. A módosítás hatálybalépésekor már megállapított, határozott idejű ellátásokat (lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatás, méltányossági közgyógyellátás), amelyek a kötelező segélyek közé tartoztak, a módosításkor hatályos feltételek alapján, kifutó jelleggel biztosítják azzal, hogy 2015. január 1 -jét követően már csak 2015. február 28-áig állapítható meg lakásfenntartási támogatás. Az önkormányzatok számára a javaslat 2015. február 28-áig ad határidőt a települési támogatásra vonatkozó rendeletek megalkotására. |
A második félmondat mögött az áll, hogy a kormány kiveszi az állami feladatok közül a rendszeres szociális segélyt, és a helyi önkormányzatokhoz delegálja. Ez már az október végén benyújtott jövő évi költségvetési törvényjavaslatból kiderült. Települési feladatként azonban már rendszeres szociális segélynek fogják nevezni, hanem a törvényjavaslat szövege alapján aktív korúak ellátásának vagy rendkívüli települési támogatásnak.
A változtatás nem csak a rendszeres szociális segélyt érinti. Az állam által biztosított támogatási formákon túl a szociális támogatás a jövőben az önkormányzatok feladata lesz. Az állami felelősségi körbe tartozó ellátások járási hatáskörbe, az önkormányzati ellátások képviselő-testületi hatáskörbe kerülnek. A szociális törvény csak a kötelező ellátásokra vonatkozó szabályokat tartalmazza majd. Ebbe a körbe tartozik az időskorúak járadéka, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, az ápolási díj, az alanyi és normatív közgyógyellátás, valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság.
A kötelező segélyek közül kikerül például a lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési szolgáltatás. A módosítás hatálybalépésekor már megállapított ellátásokat a módosítás hatálybalépése előtti szabályok szerint nyújtani kell azzal, hogy 2015. január 1 -jét követően már csak 2015. február 28-áig állapítható meg lakásfenntartási támogatás.
Az óvodáztatási támogatás a kötelező óvodáztatás bevezetésével, 2015. szeptember 1-jétől szűnik meg.
Nagy hatalmat kapnak az önkormányzatok
A kormány a törvényjavaslat indoklásában világossá teszi, hogy meg akarja újítani a szociális rendszert, amely „elejét veszi a korábban gyakran tapasztalt, segélyekkel való visszaéléseknek”. A javaslat indoklása szerint jövőben azok kapnak majd támogatást, akik valóban rászorulnak. Ezzel együtt a benyújtó hangsúlyozza, hogy „Magyarország senkit sem hagy az út szélén”. Az indoklás szerint a kormány célja, hogy minél többen éljenek segély helyett munkából.
A kormány szerint, ha az önkormányzatok döntenek a támogatásokról, minden rászoruló kap majd juttatást, azok viszont nem, akik korábban visszaéltek a szabályokkal. Szerinte a helyi közösségek rendelkeznek azzal a tudással, amely alapján eldönthetik: ki jogosult támogatásra, és ki nem. Az önkormányzatok szabadon dönthetnek majd a támogatások nagyságáról és formájáról.
A törvényjavaslatban a kormány lényegében azt ígéri, hogy amelyik önkormányzatnak nem lesz elég pénze a segélyekre, az a költségvetésből kap eleget.
A kötelező segélyek körén kívül további ellátások nyújtásáról és a jogosultsági feltételekről az önkormányzat szabadon dönthet. A szociális törvény az önkormányzatok által biztosítandó segélyek tekintetében annyit ír elő, hogy az önkormányzat a helyi viszonyokhoz mérten, a krízishelyzetben lévő személyek számára, illetve a helyi szociális problémák kezelésére települési támogatást nyújt. A települési támogatás egyes típusait és jogosultsági feltételeit az önkormányzat rendeletben határozza meg. Ennek megfelelően a méltányossági közgyógyellátásra, a méltányossági ápolási díjra, valamint az önkormányzati segélyre vonatkozó szabályozást a szociális törvény a továbbiakban nem tartalmazza.