Hírközpont – hírek

Forintosítás 2015-itt vannak az árfolyamok

Forintosítás 2015-itt vannak az árfolyamok

 

Február 1-jei hatállyal forintosítják a deviza jelzáloghiteleket és a lakáslízing konstrukciókat, valamint az ezekből eredő devizatartozásokat is. Hogy milyen árfolyamon, azt érdekesen határozza meg a törvény.

Az alábbiakat mondja a forintosítási törvény a február 1-jén hatályossá vált forintosítás árfolyamáról: a pénzügyi intézmény köteles a fent említett

fordulónappal az adott devizanem
a) 2014. június 16. napja és 2014. november 7. napja közötti időszakban az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyamainak átlaga vagy
b) 2014. november 7. napján az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyama
közül a fogyasztó számára kedvezőbb devizaárfolyamon forintkövetelésre átváltani.
Ez CHF-hitelek esetében 256,47, EUR-hitelek esetében 308,97, JPY-hitelek esetében pedig 2,16 forintos árfolyamot jelent.

A forintosításról az elszámolásokkal közös levélben, március-április folyamán értesítik a bankok a devizahiteleseket. Ezt követően 30 napjuk lesz az ügyfeleknek arra, hogy jelezzék, szeretnének valamiért mégis devizában maradni. Ez esetben a forintosítást „visszacsinálja” a bankjuk.

Hogy miért pont ezeket az árfolyamokat választotta a kormány a tavaly novemberi döntés során, nem tudni, mindenesetre láthatóan az akkori piaci árfolyamhoz közeli árfolyamot akart, hiszen a Kúria június 16-ai jogegységi határozata gyakorlatilag azt mondta ki, hogy

főszabály szerint az árfolyamkockázatokat az ügyfeleknek kell viselniük

:

A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés azon rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot – a kedvezőbb kamatmérték ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli, a főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés, amelynek a tisztességtelensége főszabályként nem vizsgálható.

E rendelkezés tisztességtelensége csak akkor vizsgálható és állapítható meg, ha az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó (a továbbiakban: fogyasztó) számára annak tartalma a szerződéskötéskor – figyelemmel a szerződés szövegére, valamint a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatásra is – nem volt világos, nem volt érthető.

Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen.

Exit mobile version