Változás a tartásdíjnál:
Az új Polgári törvénykönyv nagyon fontos változásokat hozott a gyermektartásdíjak szabályozásában. Így például, ha a különélő szülő kéri, a gyermek oktatási intézménye köteles a tartásdíjat fizetőt tájékoztatni a tanulás fennállásáról, vagy megszűnéséről, vagyis ellenőrizhető, mire költik a pénzt. Továbbá, már nem a tartásdíjat fizető szülő fizetésének meghatározott százalékára vonatkozik a díj, hanem egy meghatározott összeget állapítanak meg, sőt, a tartásdíj akár egy nagyobb pénzösszeg, vagyontárgy átadásával is kiváltható. Sőt, akár az is bizonyítható, hogy a gyerek nem szorul tartásra.
Az új polgári kódex kimondja, hogy a kiskorú gyermek tartásra való rászorultságát vélelmezni kell. Ez annyit jelent, hogy nem kell a gyereket egyedül nevelő szülőnek például számlákkal bizonyítani a rászorultságot, hiszen ez lesz az alapvető kiindulási pont.
A különélő szülő azonban megdöntheti ezt a vélelmet, bizonyíthatja, hogy a gyermekkel együtt élő szülő magas jövedelemmel rendelkezik, bizonyíthatja, hogy ő távozott a közös ingatlanból, például albérletbe. A régi szabályozás ilyesmire nem adott lehetőséget.
A törvényi vélelem a kiskorú, illetve a nagykorú és középiskolai tanulmányokat folytató gyermek rászorultságára vonatkozik, a felső korhatár húsz év. A huszadik életévét betöltött gyerek, még ha középiskolába is jár, adott esetben bizonyítani lesz kénytelen a rászorultságát.
Már nem a fizetés meghatározott százalékáról beszélünk
Jelentős változás az is, hogy már nem a tartásdíjat fizető szülő fizetésének meghatározott százalékára vonatkozik a díj, hanem egy meghatározott összeget állapítanak meg, bár kétségtelen, ennek kiszámításához a kötelezett előző egy éves átlagos jövedelmének 15-25 százalékából indulnak ki. A kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény a jövedelme ötven százalékát nem haladhatja meg.
A bíróság azonban az így kiszámított tartásdíjat évente indexálja a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindex mértékével.
Változás az is, hogy amennyiben a különélő szülő kéri, a gyermek oktatási intézménye köteles a tartásdíjat fizetőt tájékoztatni a tanulás fennállásáról, vagy megszűnéséről. Ez annyit jelent, hogy a különélő szülő is ellenőrizheti, mire költik a gyerek tartásdíját, a tanulmányokra vagy másra.
A szülő nem köteles nagykorú, továbbtanuló gyermekét eltartani, ha a gyermek a tartásra érdemtelen, a tanulmányi és vizsgakötelezettségének rendszeresen, önhibájából nem tesz eleget, vagy ez által a szülő saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné.
A nagykorú gyermek érdemtelen a tartásra akkor is, ha a tartásra kötelezettel kellő indok nélkül nem tart kapcsolatot. A szülő a huszonötödik életévét betöltött, továbbtanuló gyermekének tartására rendkívül indokolt esetben kötelezhető.
Egyszeri juttatással
Újdonság, hogy a tartásdíjat egy meghatározott vagyontárgy, vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával egészben, vagy részben biztosítani lehet. Ha részben lehet csak biztosítani, akkor ez a tartásdíj összegére lesz hatással, ha esetleg egy nagy értékű ingatlanról van szó, még az is lehet, az abból távozó nem fizet tartásdíjat.
A szülők tehát megállapodhatnak abban is, hogy a gyermekétől különélő szülő a tartási kötelezettségének megfelelő vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget. A megállapodás akkor érvényes, ha abban meghatározzák azt az időszakot, amelynek tartamára a juttatás a tartást fedezi, és azt a gyámhatóság vagy perbeli egyezség esetén a bíróság jóváhagyja.
További rendelkezések
A szülők megállapodására sor kerülhet a peres eljárásban, de azon kívül is. A perbeli megállapodást, egyezséget a bíróság kizárólag akkor hagyja jóvá, ha az a gyermek érdekeit szolgálja. A jogerős egyezség alapján, a kötelezett teljesítésének hiányában végrehajtási eljárás kezdeményezésének van helye. Peren kívül kötött egyezség esetén azonban, a kialakult jogvitát bírói útra kell terelni, és csak a jogerős bírósági ítélet alapján lehet végrehajtást kezdeményezni.
A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben teljesíti és a szülő akkor is kötelezhető gyermektartásdíj fizetésére, ha a gyermek az ő háztartásában él, de tartásáról nem gondoskodik.
Családjogi törvény. 69./B § A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt.
Mint ahogy a fent idézett Családjogi törvény is írja, a gyermektartásdíjról elsősorban a szülők döntenek. Ha a szülők megállapodnak egy összegben, akkor azt a bíróság nagy általában jóváhagyja, kivéve, ha ellentétes a gyermek érdekeivel. A gyermektartásdíjat egyrészt a gyermek szükséglete , másrészt a kötelezett teljesítőképessége határozza meg.
A gyermek szükségleténél általában az alábbi költségeket kell figyelembe venni:
– a gyermek lakhatásának költségei, ami a lakás teljes rezsiköltségének gyermekre eső részét jelenti
– a gyermek élelmezésének költségei
– a gyermek egész évben felmerülő gyógyszerköltsége, szakorvosi vizsgálatok költsége, gyógyászati segédeszközök díja (allergia, szemüveg stb.)
– gyermek ruházkodásának költségei (ruha, cipő, télikabát, sportruházat…)
– iskolai, óvodai térítési díjak (tankönyv, étkezés, osztálypénz, ballagáspénz…)
– különórák, edzések, szakkörök díjai
– kulturális programok költségei (mozi, színház, állatkerti belépő, múzeumbelépő…)
A gyermekkel kapcsolatosan felmerülő költéseket a bírósági eljárás során igazolni kell, tehát számlákat kell csatolni a havi rendszeres kiadásokról, vagy egyéb hitelt érdemlő módon kell igazolni azokat.
A gyermekre eső költségek finanszírozásába beleszámít a családi pótlék összege is, ugyanis azt a szülő azért kapja az Államtól, hogy a gyermekre fordítsa, az nem a szülő jövedelme. A gyermeket nevelő szülőnek a természetbeni gondoskodás mellett pénzben is támogatnia kell gyermekét, ezért az összesített kiadások nem háríthatók teljes egészében a különélő szülőre.
A gyermektartásdíjat folyamatosan fizetni kell havi rendszerességgel, előre esedékesen, általában minden hónap 10. napjáig. Ez azt jelenti, hogy az októberi tartásdíjat előre, azaz október 10. napjáig kell kifizetni a gyermeket nevelő szülő részére. Kérdésként merülhet fel, hogy mi a helyzet a nyári kapcsolattartás idején, amikor a tartásra kötelezett személynél van a gyermek több hétig, akár egy hónapig is. A nyári kapcsolattartás idején a jelenlegi jogszabályok szerint a tartásra kötelezett továbbra is köteles fizetni a gyermektartást annak ellenére, hogy természetben is ő gondoskodik a gyermekről, de ez ügyben kezdeményeztek már változtatásokat.
A gyermektartásdíj összege
Családjogi törvény 69/C. § (1) A tartásdíj összegét gyermekenként a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25%-ában kell megállapítani. A gyermektartásdíj meghatározásánál figyelemmel kell lenni:
a, a gyermek tényleges szükségleteire,
b, mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira,
c, a szülők háztartásában eltartott más – saját, illetőleg mostoha gyermekekre,
d, a gyermek saját jövedelmére is.
A gyermektartásdíj alapjául szolgáló jövedelem az alapbér (bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom) rendszeres személyi juttatások (alapilletmény, illetménykiegészítés stb.), valamint a személyi jellegű egyéb kifizetések és a nem rendszeres személyi juttatásként járó egyéb jövedelem pl. a végkielégítés.
A gyermektartásdíj meghatározásánál figyelembe veszi még a bíróság a kötelezett életkörülményeit. Az életkörülmények meghatározásához általában környezettanulmány készítését rendeli el.
Az életkörülményeknél azt vizsgálja a bíróság, hogy az igazolt jövedelmi viszonyaihoz képest a kötelezett milyen körülmények között él pl. luxusingatlanban lakik, értékes ingóságokkal rendelkezik, magas lakáshitelt fizet, külföldre jár nyaralni, drága hobbyja van, stb. Ha egy tartásdíjfizetésre kötelezett személy azt adja elő a bíróságon, hogy az Ő nettó jövedelme 65.000.- Ft, és emellett a havi rendszeres kiadásai közt olyanokat említ például, mint havi 80.000.- Ft lakástörlesztő részlet, vagy 45.000.- Ft autórészlet, valamint emellett még 50.000.- Ft rezsikiadást is felsorol, akkor joggal kelti azt a benyomást a bíróságban, hogy nem a valóságnak megfelelően tárta fel a jövedelmi viszonyait.
A bíróság általában a kötelezett jövedelmének 20%-át állapítja meg egy gyermekre eső gyermektartásként, kivéve, ha a kötelezett rendkívül magas jövedelemmel rendelkezik és a 20% jóval meghaladja a gyermek szükségleteit (pl. 700.000.- Ft-os nettó fizetésnél 140.000.- Ft lenne a 20%). Ekkor vagy 15%-ot állapítanak meg, vagy egy havi határozott összeget. A kötelezett jövedelmének 25%-át abban az esetben állapítja meg a bíróság gyermektartásként, ha a gyermek tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos és így nagyobb költségek merülnek fel ellátása, gondozása, kezelése terén. Ez esetben a gyermek általában emelt összegű családi pótlékra és közgyógyellátási igazolványra is jogosult.
A gyermektartásdíj mértékénél figyelembe kell még venni, hogy a kötelezett hány gyermek eltartásról köteles gondoskodni. A gyermekek közül egyik sem kerülhet hátrányosabb helyzetbe a másiknál. Amennyiben valaki eddig 2 gyermek után fizette a jövedelme 20-20%-át gyermektartásdíjként és születik egy 3. gyermeke az új kapcsolatából, akkor a harmadik gyermekre tekintettel lehetőség van az első két gyermek tartásdíjának leszállítására. Ekkor az egy gyermekre eső tartásdíj mértéke 16.6% lesz, hiszen az egy személytől levont tartásdíjak összege a szülő fizetésének 50%-át nem haladhatja meg, és ha a 3. gyermekre is 20%-ot költene, akkor már 60%-nál járnánk, emiatt szállítják le az első két gyermekre eső összeget (16.6 + 16.6 + 16.6 = 49.8%).
A gyermektartásdíjat a gyermek szükségleteinek megnövekedése esetén, vagy csak egyszerűen az inflációra tekintettel az évek elteltével emeltetni lehet, de ez történhet peren kívül is, ha meg tudnak benne egyezni a szülők. Megegyezés hiányában tartásdíj felemelése iránt kell pert indítania a gyermeket nevelő szülőnek.
Súlyos körülményváltozás esetén a tartásdíjfizetésre kötelezett is kérheti a tartásdíj mértékének leszállítását, ha például az anyagi helyzetében beállott negatív változások, vagy egészségügyi állapotának romlása miatt a korábbi – esetleg egy magasabb összegben vállalt – tartásdíj fizetésére már nem képes. Ebben az esetben azonban azt mindenképp szem előtt tartja a bíróság, hogy a szülő a saját tartását megelőzően köteles a kiskorú gyermekének eltartására, így saját szűkös tartására a gyermek rovására nem hivatkozhat a szülő.
Meddig jár a gyermektartásdíj?
A gyermektartásdíj a gyermek nagykorúságáig jár, de ezt a joggyakorlat kitolja pár hónappal, amennyiben a gyermek már az iskola 12. évfolyama alatt betölti a 18. életévét, viszont csak a tanév végén fejezi be a középiskolai tanulmányait.
Ez esetben a tartásdíj a tanév végéig, illetve a tanulói jogviszony végéig jár. Amennyiben a gyermek nappali tagozaton továbbtanul, úgy az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányai idejére szintén jogosult a tartásdíjra. Ez a továbbtanulás lehet egyetem, főiskola, de egy OKJ-s képzés is. Az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzése azt jelenti, hogy több diploma megszerzésének finanszírozására nem kötelezhető a szülő, azaz nem lehet a tanulmányokat végtelenségig a szülővel finanszíroztatni. Ez a gyakorlatban általában a nagykorú gyermek 23-25 éves koráig tart. A nagykorú gyermek tartása egyébként is már a rokontartás kategóriájába tartozik a Családjogi törvényben, azaz itt a szülő saját létfenntartása már előbbre való a nagykorú gyermekénél és a gyermek magatartását is figyelembe kell venni a tartásdíj megállapításánál, ugyanis a szülő a gyermek tartásra való érdemtelenségére is hivatkozhat. Vizsgálja a bíróság, hogy hogyan tanul a nagykorú gyermek, ösztöndíjban részesül-e, folyamatosak-e a tanulmányai, meg tesz-e minden tőle elvárhatót a sikeres előmenetele érdekében.
A tartásdíj összegét itt már nem százalékos mértékben, hanem határozott összegben szokták meghatározni és általában alacsonyabb mértékben, mint a kiskorú gyermekeknél.