A gyermeket saját háztatásban nevelő:

A jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időbe beleszámít:

A munkaviszonyban, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban álló igénylőnek, a gyermekgondozási díj időtartamára fizetés nélküli szabadságot kell kérnie munkáltatójától.

 

A GYED legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a szülési szabadság lejártát követő naptól vehető igénybe, és a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

A gyermekgondozási díj összege a napi átlagkereset 70%-a, melynek felső határát, a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-ában határozták meg. 2008-ban ez az összeg: bruttó 96.600.- Ft. A maximális összegben meghatározott gyermekgondozási díjakat, minden évben automatikusan felülvizsgálja a folyósító szerv, és azt a tárgyévre érvényes felső összeghatárnak megfelelően korrigálja.

A GYED összegének megállapításához szükséges naptári napi átlagkeresetet a következők szerint számítják ki:

A GYED összegéből személyi jövedelemadó-előleg és nyugdíjjárulék kerül levonásra.

 

A gyermekgondozási díj megállapítása iránti igényt, a munkáltatóhoz kell benyújtani. A munkanélküli, álláskeresési támogatásban részesülő édesanyának a munkaügyi központhoz kell fordulnia, az egyéni vállalkozó igénylőnek pedig a székhelye szerint illetékes Egészségbiztosítási Pénztárhoz kell benyújtania igénylését. Amennyiben az igény elbírálására a Magyar Államkincstár az illetékes, akkor közvetlenül hozzájuk kell fordulnia az igénylőnek.

A gyermekgondozási díjat visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet igényelni.

 

 

Országos Egészségbiztosítási Pénztár nyomtatványai letölthetők itt.

 

A GYED-ben részesülő személy keresőtevékenységet még napi 4 órában sem végezhet! A gyermek egy éves kora után nyílik lehetősége az ellátottnak, hogy kérje gyermekgondozási díja megszüntetését, majd ezt követően igényelheti a gyermekgondozási segélyt. GYES mellett ugyanis a gyermek egy éves kora után, korlátlanul végezhető keresőtevékenység. Ha azonban az édesanya úgy dönt, hogy mégis megszakítja keresőtevékenységét, és ismét GYED-ben kíván részesülni, akkor ellátásának összege azonos lesz a korábban megállapított összeggel.

 

Ki jogosult gyermekgondozási segélyre?

Gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő – ideértve a kiskorú szülőt a jogszabályban meghatározott, alábbiakban részletesen kifejtett esetben -, a gyám a saját háztartásában nevelt

a) gyermek 3. életévének betöltéséig,

b) ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, (amennyiben ikergyermekek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy a legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni). A gyermek tankötelessé válásának időpontjaként legfeljebb a gyermek 10. életéve betöltésének napját kell érteni.

c) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig. (Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek esetén – amennyiben rá tekintettel családi pótlékot még nem igényeltek – úgy az igénybejelentéshez csatolni kell a külön jogszabály (5/2003. (II.19.) ESzCsM rendelet) szerinti igazolást.)

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény IV. Könyvének (Családjog) 4:152. § (4) bekezdése szerint a 16. életévét betöltött gyermek a szülői házat vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási helyet a gyámhatóság engedélyével a szülők beleegyezése nélkül is elhagyhatja, ha az érdekeivel nem ellentétes. A gyámhatóság ilyen engedélye birtokában a kiskorú szülő, amennyiben a gyermeke részére kirendelt gyámmal nem él egy háztartásban, saját háztartásában nevelt gyermekére tekintettel maga igényelheti a gyermekgondozási segélyt. Akkor is a kiskorú szülő igényelheti a gyermekgondozási segélyt, ha gyermekének nem rendeltek gyámot. Abban az esetben, ha gyermekének gyámjával egy háztartásban élnek, a gyermek után nem a kiskorú szülő, hanem a gyermek részére kirendelt gyám igényelhet gyermekgondozási segélyt.

 

Örökbefogadó szülő jogosultságának eltérő szabályai

2011. január 1-től az örökbefogadó szülő – a házastársi és a rokoni örökbefogadás kivételével – a gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésének időpontjától számított hat hónapig akkor is jogosult gyermekgondozási segélyre, amennyiben a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésekor a 3. életévét már betöltötte illetve az ikergyermekek már tankötelesek, de a 10. életévüket még nem töltötték be.

Amennyiben az örökbe fogadni szándékozott gyermek a 3. illetve a 10. életévét az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezést követő 6 hónapon belül tölti be, illetve ikergyermekek esetén az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezést követő 6 hónapon belül a gyermekek tankötelessé válnak, akkor az örökbefogadó szülő gyermekgondozási segélyre való jogosultsága az előbbiekben meghatározott életkor (időpont) betöltését követően a jogosultság kezdő időpontjától számítva hat hónap elteltéig meghosszabbodik.

A nagyszülő gyermekgondozási segélyre való jogosultsága

A gyermek szülőjének vér szerinti, örökbefogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa (a továbbiakban együtt: nagyszülő) is jogosult a gyermekgondozási segélyre, ha a gyermek

• az első életévét betöltötte, továbbá
• gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, valamint
• szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozási segélyről lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozási segélynek nagyszülő részéről történő igénylésével,
• a szülő háztartásában nincs másik,olyan gyermek vagy ikergyermek, akire tekintettel gyermekgondozási segélyt folyósítanak.

A nagyszülő részére a gyermekgondozási segélyre való jogosultság a fenti feltételek fennállása esetén kizárólag akkor állapítható meg, ha

• ő maga megfelel az ellátásra való jogosultság feltételeinek, és
• a szülő esetében is fennállnak a jogosultsági feltételek.

A nagyszülő gyermekgondozási segélyre való jogosultságát akkor is meg kell szüntetni, ha olyan kizáró körülmény áll be, amely a szülő az ellátásnak saját maga általi igénybevétele esetén a gyermekgondozási segélyre való jogosultságának elvesztését vonná maga után.

Mikor nem jár gyermekgondozási segély?

Nem jár gyermekgondozási segély annak a személynek, aki

• az egy évesnél fiatalabb gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezi el,
• a gyermek egyéves kora előtt keresőtevékenységet folytat,
• olyan gyermek után igényli a gyermekgondozási segélyt, akit a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el,
• előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti,
• a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. §(1) bekezdés i) pontja szerint rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve

a) a gyermekgondozási segélyt és gyermeknevelési támogatást, az ezek folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá a járási hivatal által megállapított kiemelt, vagy emelt összegű ápolási díjnak a gyes-t meghaladó összegét,

b) társadalombiztosítási nyugellátást, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint társadalombiztosítási nyugellátással egy tekintet alá eső ellátást, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást, az egyházi jogi személy által folyósított egyházi, felekezeti nyugdíjat, a korhatár előtti ellátást, a szolgálati járandóságot, a balettművészeti életjáradékot, az átmeneti járadékot, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, a bányászok egészségkárosodási járadékát.

Nem jár gyermekgondozási segély a nagyszülőnek, ha

• a 3 évesnél fiatalabb gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el. A gyermekgondozási segélyre való jogosultságot nem érinti, ha a napközbeni ellátást biztosító intézményben elhelyezett gyermek 3 évesnél idősebb,
• olyan gyermek után igényli a gyermekgondozási segélyt, akit a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el,
• előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti,
• a gyermek hároméves kora előtt kereső tevékenységet folytat, a gyermek három éves korát követően heti 30 órát meghaladóan folytat kereső tevékenységet (kivéve ez utóbbi esetben ha a munkavégzés otthonában történik),
• a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. §(1) bekezdés i) pontja szerint rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve

a) a gyermekgondozási segélyt és gyermeknevelési támogatást, az ezek folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá a járási hivatal által megállapított kiemelt, vagy emelt összegű ápolási díjnak a gyes-t meghaladó összegét,

b) társadalombiztosítási nyugellátást, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint társadalombiztosítási nyugellátással egy tekintet alá eső ellátást, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást, az egyházi jogi személy által folyósított egyházi, felekezeti nyugdíjat, a korhatár előtti ellátást, a szolgálati járandóságot, a balettművészeti életjáradékot, az átmeneti járadékot, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, a bányászok egészségkárosodási járadékát.

Gyermekgondozási segély mellett végezhető kereső tevékenység

A gyermekgondozási segélyben részesülő személy – ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját, a nagyszülőt, azt az örökbefogadó szülőt, akire az általánoshoz képest eltérő szabályok vonatkoznak (lásd ugyanezen rovaton belül: Örökbefogadó szülő jogosultságának eltérő szabályainál) – kereső tevékenységet a gyermek egyéves koráig nem folytathat.

A kiskorú szülő gyermekének gyámja a gyermekgondozási segély mellett időkorlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet.

A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek három éves kora után heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.

Az az örökbefogadó szülő, akire az általánoshoz képest eltérő szabályok vonatkoznak (lásd ugyanezen rovaton belül: Örökbefogadó szülő jogosultságának eltérő szabályainál) a gyermekgondozási segély mellett heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat keresőtevékenységet.

A nagyszülő és az örökbefogadó szülő gyermekgondozási segélyre való jogosultsága tekintetében nem minősül kereső tevékenységnek a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony.

Bejelentési kötelezettség

A gyermekgondozási segély folyósításának, szüneteltetésének időtartama alatt 15 napon belül, írásban a folyósító szerv részére jelenteni kell:

• ha a gyermek tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnik,
• ha az ellátásra jogosult – ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját – a gyermek egyéves kora előtt, nagyszülő esetében a gyermek hároméves kora előtt folytat kereső tevékenységet,
• ha a gyermekgondozási segélyre jogosult nagyszülő a gyermek hároméves kora után folytat kereső tevékenységet, kivéve, ha az a heti 30 órát nem haladja meg, vagy a kereső tevékenységet az otthonában folytatja,
• ha a gyermekgondozási segélyre jogosult olyan örökbefogadó szülő, akire az általánoshoz képest eltérő szabályok vonatkoznak (lásd ugyanezen rovaton belül: Örökbefogadó szülő jogosultságának eltérő szabályainál), heti 30 órát meghaladó időtartamban folytat keresőtevékenységet,
• ha az ellátásra jogosult a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 27. §. (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, vagy ha házastársa, élettársa terhességi-gyermekágyi segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesül,
• a gyermek napközbeni ellátását biztosító intézményben történő elhelyezését, kivéve, ha a gyermekgondozási segélyre jogosult közoktatási intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanul, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, továbbá, ha a gyermek már elmúlt egy éves,
• az ellátásra jogosult előzetes letartóztatásba vételét, illetve szabadságvesztés büntetésének megkezdését,
• az ellátásra jogosult három hónapot meghaladó, egybefüggő külföldi tartózkodásának tényét;
• nagyszülő által igénybe vett gyermekgondozási segély esetében mindazokat a körülményeket, amelyek akár a nagyszülő vonatkozásában, akár a szülő vonatkozásában a segélyre való jogosultság elvesztését vonják maguk után;
• az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását,
• a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését,
• az EGT tagállamban történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét.

Az ellátás folyósítását érintő változások bejelentésének elmulasztása az ebből származó jogalap nélküli kifizetés összegének visszafizetését vonja maga után!

 

Gyermeknevelési támogatásra az a személy jogosult, aki saját háztartásában 3 vagy több kiskorút nevel. A gyermeknevelési támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől 8. életévének betöltéséig jár. Megszűnik a jogosultság azonban akkor is, ha a legidősebb gyermek betölti a 18. életévét. A gyermeknevelési támogatás havi összege – függetlenül a gyermekek számától – azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. Az ellátás összegéből nyugdíjjárulék, illetve magánnyugdíj-pénztári tagdíj kerül levonásra.