Jövőre akár a jelenleginél ötvenszer több település szánhatja rá magát különböző vagyoni típusú adók kivetésére – tudta meg a Napi Gazdaság.

Elsősorban a vagyoni típusú adók dömpingszerű kivetésére lát esélyt a következő évben a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, Schmidt Jenő. A tavalyi törvénymódosítás értelmében az önkormányzatok által újonnan bevezethető települési adók nem terhelhetnek olyan adótárgyat, amelyre törvényben meghatározott – akár központi, akár helyi – közteher vonatkozik. További rendeletalkotási korlát, hogy a települési adók alanya nem lehet szervezet vagy vállalkozó. Egyéb akadályt ugyanakkor a jogszabály a helyhatóságoknak nem állapít meg. A törvény életbe lépése óta a települések mindössze 0,3 százaléka, azaz mintegy 100 önkormányzat élt a lehetőséggel és terhelte meg a lakosságot földadóval vagy útadóval – mondta Schmidt Jenő a Napi Gazdaságnak. A települések között van Balatonfüred, Csopak, Somogytúr, Karád, Balmazújváros, Mikepércs, Rábapaty, Szalapa, Kisvásárhely, Súr és Nagykeresztúr. A földadó ugyanakkor még nem állta ki a „törvényességi próbát”, vagyis a városok felettes szervei, a kormányhivatalok több esetben is vizsgálják, hogy a jogszabályoknak megfelelően kötelezik-e a magánszemélyeket ezen pénzek befizetésére.

A kormányhivatalok eddig egyelőre csak apróbb kifogásolnivalót találtak a helyi földadókkal kapcsolatban, alapvetően nem problémásak a kivetésről szóló helyi rendeletek. A jogértelmezés ugyanakkor nem mindenhol egységes. Adószakértők szerint a leginkább megoldásra váró feladat annak tisztázása, hogy azokra a saját földjüket művelő tulajdonosokra, akik a terület után egy 2014-es törvény szerint kötelező, hektáronkénti háromezer forintos kárenyhítési hozzájárulást – tehát közterhet – fizetnek, az önkormányzat kivethet-e földadót. Elméletben a földet bérbe adóknak is mentesülniük kell a helyhatóságok generálta kötelezettség alól, hiszen ők a bérleti díj után személyi jövedelemadót fizetnek. Amennyiben a kormányhivatalokon külön-külön átmennek a földadóügyek, az önkormányzatok akár 10-15 százaléka is élhet jövőre a kivetés lehetőségével. A nagyjából 300 település így jövőre összesen 15 milliárddal bővítheti saját kasszáját.

A Magyar Önkormányzatok Szövetségénél (MÖSZ) hasonlóan látják a jövőt. Gémesi György elnök szerint az önkormányzatok idén még – a korábbi gyakorlatnak megfelelően – elsősorban az eddigi helyi adókkal (építmény, ingatlan, telek, iparűzési) operálnak. Jövőre azonban ez nagymértékben változhat, és a nagyobb adóerő-képességgel bíró települések újabb és újabb terheket vethetnek ki immáron települési adó formájában: többnyire a működési kiadások és a fejlesztések után kell majd többet fizetni (például útépítés) – mondta a Napi Gazdaságnak a MÖSZ elnöke. Minderre, azaz újabb és újabb adók kivetésére egyebek között a parlament által kissé félregondolt önkormányzati feladatfinanszírozás miatt lesz szükség, amit a szociális feladatok márciusi átstrukturálása egyre sürgetőbbé tesz – hangsúlyozta Gémesi.

Az állam ugyan egyre több feladatot vesz át a városoktól, a feladatfinanszírozás szaldója ettől még mínuszban van – tette hozzá Gémesi, aki egyben Gödöllő polgármestere is. A szociális feladatok átalakításával az önkormányzati szektor összességében 40 milliárd forint deficittel nézhet szembe már idén. Korábban az önkormányzatok által ellátott szociális feladatokra biztosított forrás 100 milliárd forint volt, ehelyett most mindössze 60-70 milliárdot (ennek egy része pályázat formájában elérhető) kapnak a helyhatóságok, holott feladataik nem a pénzelvonással arányosan mérséklődtek – vázolta Gémesi György.