Ideje kivezetni az egy százalékot – adó 1 felajánlás 2016-tól megszűnik?
Évek óta rendszeresen több mint 1,8 millióan ajánlják fel valamely civil szervezetnek adójuk egy százalékát, az összeg azonban majdnem kétmilliárd forinttal csökkent négy év alatt. A civilszervezeteket támogató alapítvány igazgatója szerint ideje, hogy az egyszázalékos adófelajánlásokról lassan Magyarországon is áttérjünk a valódi adományozásra.
Az adományozás iskolájának tartja az évente rendszeresen május 20-ig, az szja-bevallással együtt megtehető egyszázalékos adófelajánlásokat a civilszervezeteket segítő alapítvány, a Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány (NIOK) igazgatója. Gerencsér Balázs szerint az 1 százalék bevezetése 1996-ban részben az adományozáshoz szoktatás, részben az azonos területen működő civilszervezetek egyfajta összemérhetősége, illetve a bevételek miatt is hasznos volt, lassan azonban érdemes lesz azt kivezetni. Ez ugyanis inkább az adófizetői önrendelkezés speciális formája, ami nem helyettesítheti sem a valódi adományozást, sem az önkéntes munkát, márpedig egy valódi, erős civil szektor működtetéséhez erre a kettőre van folyamatosan szükség.
Jelenleg évente rendszeresen több mint 1,8 millióan adományozzák adójuk egy százalékát valamely civil szervezetnek, amelyek száma tízezres nagyságrendű. Egy tavalyi törvénymódosításnak köszönhetően azt idén már legalább az szja-rendelkezés előtt tudni lehet, hogy mely szervezetek fogadhatnak egyáltalán 1 százalékos felajánlást. 2015-re tavalyhoz képest ezek száma körülbelül 20 százalékkal csökkent, ám ez is majdnem 27 ezer kedvezményezett jelent (az adományozásból kizárt, nem megfelelően működő civilszervezetek száma jelenleg 1214 volt).
Nem csoda, hogy az adózók többsége vagy valamilyen ismert egyesületet, alapítványt támogat, vagy a lakóhelyéhez, a gyerek iskolájához, szabadidős tevékenységéhez kötődő egyesületet választ. Az előbbiek között továbbra is az egészségügyi, gyermek-egészségügyi és állatvédelmi szervezetek állnak az első helyen, míg az utóbbiak között sport-, kulturális, oktatási és polgárőr egyesületet éppúgy találunk, mint természet- és műemlékvédelmi, fogyatékkal élőket, hátrányos helyzetűeket segítő szervezeteket. 2014-ben több mint 26 és fél ezer civil szervezet számára összesen majdnem 7 milliárd forint felajánlás érkezett, míg 2013-ban 7,3, 2012-ben 7,1, 2011-ben pedig még 8,9 milliárd forint. (Az szja-bevételek ugyanakkor az utolsó két évet kivéve folyamatosan emelkedtek.)
Egy civilszervezet akkor működik jól, ha nem csak az egyszázalékos felajánlások idején mutatja magát – mondta korábban a Világgazdaságnak a tavaly a harmadik legtöbb egyszázalékos felajánlást begyűjtött Bátor Tábor Alapítvány kuratóriumi elnöke. Küllői Péter szerint jó lenne, ha létezne egy független, nem állami minősítő rendszer, amely különféle objektív szempontok alapján értékelné a civilszervezeteket.
Hasonló célt szolgál az Etikus Adománygyűjtők Önszabályozó Testülete, amelyhez eddig 16 szervezet, legutóbb a Transparency International és az Unicef Magyarország csatlakozott. Az egyik alapító a NIOK, amelynek kezdeményezésére került be a törvénybe az a lehetőség, hogy amennyiben az adományozó hozzájárul, hogy adatait továbbítsák a kedvezményezettnek, pontos információt kaphat adóforintjai felhasználásáról.
A törvényes működés maga a garancia
A transzparens adományozás érdekében Semmelweis garancia védjegyet kaphatnak a jövőben az egészségügy területén működő civilszervezetek – jelentette be Zombor Gábor államtitkár. Az ötlet még elődjétől, Szócska Miklóstól származik, aki 2013 végén úgy fogalmazott: ezzel is igyekeznek kiszűrni azokat az „adományhiénákat”, akik sokat rontanak a tisztességesen működő alapítványok és szervezetek helyzetén, mert átláthatatlan és megkérdőjelezhető működésükkel jelentősen visszavetik az adományozó kedvet.
Az egykori egészségügyi államtitkár a Gyermekrák Alapítvány, a Daganatos.hu és a Gyermekmentő Támogató Alapítvány körül kirobbant botrányok, Kehi-, ügyészségi és NAV-vizsgálatok nyomán tartotta szükségesnek ezt a lépést. A dolog szépséghibája, hogy a védjegyre pályázó civilszervezeteknek semmi extrát nem kell tenniük, csupán maradéktalanul be kell tartaniuk a rájuk vonatkozó törvényeket.