Kata adózás szabályai – Kata Kalkulátor és adózás !
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 2016. augusztus 1-jén hatályba lépett módosítása értelmében nem számít a kisadózó vállalkozás bevételének a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás. Az átmeneti rendelkezések alapján ez a szabály a 2014. január 1-jét követően keletkezett bevételre is alkalmazható. Az értelmező rendelkezések között meghatározásra került a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás fogalma is.
Ezt a fogalmat pontosította az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Módtv.), annak egyértelművé tétele érdekében, hogy ilyen támogatásnak minősülhet az költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított, a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásoknak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettség mellett nyújtott támogatás is, amelyben a kisadózó vállalkozás részesül, vagyis nem kizárólag azokat a támogatásokat lehet figyelmen kívül hagyni a bevétel meghatározása során, amelyeket a magánszemély szerzett meg. A módosított szabály 2016. november 26-án lépett hatályba.
A kisadózó vállalkozás bevételére vonatkozó szabályok változása révén bevételnek kell tekinteni azt az összeget is, amelyet az adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg.
A Módtv. által 2017. január 1-jei hatállyal beiktatott szabály értelmében az ilyen bevétel tekintetében a szerzés időpontjának az adóalanyiság megszűnésének napját kell tekinteni, ha az adózó az általa kiállított bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerezte meg.
Mindezek alapján a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti bevételnek számít az az összeg, amelyet egy másik adózási módszerre (pl. a vállalkozói személyi jövedelemadóra, a társasági adóra) áttérő kisadózó vállalkozás még a Katv. hatálya alá tartozó adóalanyként számlázott ki, és amely már nem ezen adóalanyiságának időszakában folyt be.
A kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályait a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) tartalmazza. A tételes adó választása a vállalkozások számára az adminisztráció jelentős egyszerűsödését jelenti. Így egyszerűbb az adóbevallás.
Jelen tájékoztató az adónem legfontosabb, főként a bejelentkezéshez kapcsolódó szabályait tartalmazza.
Az adóalanyiság választására jogosultak köre
Kisadózó vállalkozásnak a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó
– egyéni vállalkozó
– egyéni cég
– kizárólag magánszemély taggal rendelkező kkt.
– kizárólag magánszemély taggal rendelkező bt.
minősül, amely (aki) legalább egy magánszemélyt kisadózóként bejelent.
Nem választhatja a tételes adót az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentést megelőző két éven belül jogerősen felfüggesztette vagy törölte.
Nem választható a tételes adó akkor sem, ha az adózó TEÁOR 2008 szerint
– 66.22 Biztosítási ügynöki, brókeri,
– 66.29 Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő,
– 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
besorolású tevékenységek folytatásából bevételt szerzett.
A Katv. alapján kisadózó a tételes adót jogszerűen választó egyéni vállalkozó esetében maga az egyéni vállalkozó, egyéni cég esetén annak tagja, közkereseti és betéti társaság esetén pedig a társaság kisadózóként bejelentett magánszemély tagja. A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e.
A kisadózó betéti társaság, illetve közkereseti társaság azokat a tagokat köteles bejelenteni kisadózóként, akik a cég tevékenységében bármilyen jogviszonyban részt vesznek (ideértve a személyes közreműködést, a vezetői tisztségviselői és a megbízási jogviszonyt, de ide nem értve a munkaviszonyt). Amennyiben például egy betéti társaság kültagja a társaság működésében nem veszt rész („csendestárs”), kisadózói bejelentésére nem kerülhet sor.
A kisadózó vállalkozás tevékenységében a bt., kkt. kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre.
A bejelentett adatok, tények (a kisadózó személyi adatai illetve a főállási minőséggel kapcsolatos nyilatkozat) megváltozását a kisadózó vállalkozás köteles az állami adóhatósághoz a változást követő 15 napon belül bejelenteni.
Az adóalanyiság kezdete és a bejelentés időpontja
Az adóalanyiság a választás bejelentését követő hónap első napjával jön létre. A már működő vállalkozásnak, aki 2015. január 1-jével a tételes adóra vonatkozó szabályok szerint kívánja teljesíteni az adókötelezettségeit, 2014. december 1-31. közötti időszakban be kell jelentkeznie a Katv. hatálya alá.
Azon adózóknak, akik (amelyek) a 2014. adóévben az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adóztak, és 2015. január 1-jével a tételes adó alanyaivá szeretnének válni, 2014. december 1-je és december 20-a között ki kell jelentkezniük az eva hatálya alól.
A bejelentkezés módja
a) 2014-ben az okmányirodai és a cégbírósági nyilvántartásba vételi kérelemmel egyidejűleg kérelmüket előterjesztők (tevékenységüket év közben kezdők) esetében a nyilatkozat adatai elektronikus úton – az ún. egyablakos rendszeren keresztül – érkeznek meg az állami adóhatósághoz;
b) a közvetlenül az állami adóhatósághoz bejelentkező, Szja tv. 3. § 17. pontja szerinti egyéni vállalkozók a ’T101 jelű adatlapot (az egyéni vállalkozói nyilvántartásban nem szereplő, de az Szja tv. említett pontja szerint egyéni vállalkozónak minősülő adózók, pl. ügyvéd) használhatják;
c) a T101E bejelentő lapot a már működő, egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő egyéni vállalkozók nyújtják be;
d) a már működő kkt., bt., egyéni cég a ’T201T jelű adatlap útján, kizárólag változás-bejelentés keretében jelentkezhet be.
A felsorolt nyomtatványok várhatóan 2014. december 1-jétől lesznek alkalmasak a fenti bejelentés megtételére, mivel a bejelentkezésre vonatkozó rendelkezések az említett napon lépnek hatályba.
A bejelentés végrehajtható okiratnak minősül. Az állami adóhatóság a kisadózó vállalkozások tételes adófizetési kötelezettségét a végrehajtható okirat alapján tartja nyilván.
Az állami adóhatóság tájékoztatót küld a nyilvántartásba vételről és az adókötelezettség teljesítésével kapcsolatos fontosabb tudnivalókról az adózók számára.
Az adó mértéke és megfizetésének határideje
A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50 ezer, a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót fizet a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig (bevallási kötelezettség nincs).
Főállású kisadózónak az a kisadózó minősül, aki
a) a tárgyhóban nem áll folyamatosan legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban, és
b) nem minősül a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek, továbbá aki nem minősül a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak.
Ha tehát kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján főállású kisadózónak minősül, a fizetendő tételes adó mértéke 50 ezer forint.
Amennyiben a kisadózó vállalkozás több kisadózót jelent be, a tételes adót minden személy után külön-külön kell megfizetni.
A bejelentett kisadózók után a bejelentés hatálya alatt – bizonyos kivételekkel (pl. a hónap teljes időtartamában táppénzen van) – minden megkezdett naptári hónapra a tételes adó egészét meg kell fizetni.
Ha az adózó a naptári év egészében kisadózó vállalkozásnak minősül, a naptári évben elért bevételének a 6 millió forintot meghaladó része után 40 százalékos mértékű adót fizet (a Katv. bizonyos esetekben a bevételi értékhatár időarányos számítását írja elő).
A százalékos mértékű adót bevallani és megfizetni az adóévet követő év február 25-ig – illetve az adóalanyiság megszűnése esetén a megszűnéstől számított 30. napig – kell.
Bizonylatolás, nyilatkozatok, adatszolgáltatás
A kisadózó vállalkozásnak bevételi nyilvántartást kell vezetnie, nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá. Az adózónak valamennyi bizonylatát a kiállítás adóévét követő 5. naptári év végéig meg kell őriznie. A kisadózónak az általa kibocsátott számlán fel kell tüntetnie, hogy „Kisadózó”, ellenkező esetben mulasztási bírsággal sújtható.
Az adózónak az adóévi árbevétel nagyságáról az adóévet követően február 25-ig – az adóalanyiság megszűnése esetén a megszűnéstől számított 30. napig – kell számot adnia a 13KATA – 14KATA nyomtatványon. Ezen túlmenően ezen nyomtatványon kell bevallania a 40 százalékos adót, valamint e nyomtatványon kell adatot szolgáltatnia abban az esetben, ha bármely más adóalanynak (ide nem értve az egyéni vállalkozónak minősülő magánszemélyt) éves szinten együttesen 1 millió forintot meghaladó értékű számlát bocsátott ki.
A ’08-as bevallásban adatszolgáltatásra lesz kötelezett az az adózó – ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt illetve a kisadózó vállalkozásokat – az adóévet követően, aki (amely) a kisadózó vállalkozás számláját befogadta abban az esetben, ha éves szinten 1 millió forintot meghaladó ellenértéket fizetett ki részére.
A kisadózó vállalkozások tételes adója által kiváltott közterhek
A kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó kisadózó vállalkozások és kisadózók mentesülnek az alábbi közterhekkel kapcsolatos adókötelezettségek alól:
a) vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó,
b) társasági adó,
c) a személyi jövedelemadó, járulékok és a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás,
d) szociális hozzájárulási adó és a 10, illetve 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás.
A kisadózó vállalkozás nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyek (pl. munkavállalók) részére juttatott jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek alól.
A kisvállalatok adózásának egyszerűsítése érdekében kerül bevezetésre – az általános szabályoktól eltérő alternatív adózási módként – a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata), amelynek hatálya alá legkorábban 2012. december 1-jétől lehet bejelentkezni. Az adóalanyiság a bejelentkezést követő hónap első napjával jön létre.
Amennyiben az egyéni vállalkozók, egyéni cégek, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti és közkereseti társaságok akként döntenek, hogy a kata szerinti adózást választják, a főállású kisadózók után fizetendő havi 50 ezer – főállásúnak nem minősülő kisadózók esetében havi 25 ezer – forint tételes adó megfizetésével
– a kisadózó vállalkozások mentesülnek a személyi jövedelemadó, társasági adó, szociális hozzájárulási adó, szakképzési illetve egészségügyi hozzájárulás;
– a kisadózók mentesülnek a személyi jövedelemadó, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, illetve a magánszemélyt terhelő 14%-os egészségügyi hozzájárulás megállapítása alól.
Az adózó tehát a tételes adó 10032000-01076349 költségvetési számlaszámra történő megfizetésével mentesül az említett, kata által kiváltott adónemekhez kapcsolódó átutalásoktól (pl. társasági adó bevételi számla, szociális hozzájárulási adó beszedési számla, Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek magánszemélytől levont járuléka beszedési számla, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék magánszemélytől levont járuléka beszedési számla javára történő befizetések), ami jelentős adminisztrációs teher-, illetve a banki tranzakciók utáni fizetési csökkenést eredményez.
A kiadózó vállalkozás az említett adónemekre vonatkozó bevallások benyújtása helyett csupán egy nyomtatvány (’KATA) benyújtására kötelezett az adóévet követő év február 25-ig, azaz legkorábban 2014. február 25-éig.
Az adminisztrációs terhek könnyítését eredményezi, hogy a kata szerint adózó vállalkozás pusztán bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezett. Az adózók könyvelő, illetve adózásban jártas szakemberek igénybevétele nélkül tudnak eleget tenni adókötelezettségüknek. Szintén segíti az adókötelezettség teljesítését, hogy az állami adóhatóság a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó adózóként történő nyilvántartásba vételről értesítő levélben tájékoztatja a kisadózó vállalkozást, amely rövid ismertetőt tartalmaz a katával kapcsolatos legfontosabb előírásokról.
Hangsúlyozandó, hogy a főállású kisadózó teljes körű biztosítottnak minősül [a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben (Tbj.) illetve a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló 1991. évi IV. törvényben (Flt.) meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet].
A kata szerinti adózás bevezetésével egyidejűleg az általános forgalmi adóban az alanyi adómentesség értékhatára 2013. január 1-jétől 6 millió forintra emelkedik, s ezáltal amennyiben a kisadózó vállalkozás az adóévi 6 millió forintos bevételt nem lépi túl és alanyi adómentességet választott, áfa megállapítására és megfizetésére sem lesz kötelezett.
Ki választhatja a katát?
Egyéni vállalkozó, egyéni cég, kkt., bt – utóbbi kettőnél csak akkor, ha a tagok magánszemélyek. A kisadózó maga az érintett magánszemély lesz, akire tekintettel a vállalkozás a kisadózói státuszt választhatja.
Kizárt tevékenységek:
a) 66.22 Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység
b) 66.29 Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenysége
c) 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
Ha kisadózást kívánnak választani, ezen tevékenységeket előtte töröltetni kell, és nem is végezhetők. Nem választhatja az az adózó, akinek 2 éven belül adószámát felfüggesztették vagy törölték.
Mi a kata bejelentésének módja?
A katát 2013. január 1-től lehet választani. Az év közben alakuló vállalkozás indulásával egy időben választhatja. Jó hír, aki 2014 évben szeretne belépni, a bejelentést beküldését követő hónaptól lehet kata-adózó. Kilépése év közben is hasonló módon lehetséges, a bejelentést beküldését követő hónaptól kilépett. (Bejelentése a 101E, 201T nyomtatványon történik).
Mennyi a kata mértéke?
A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózóként bejelentett magánszemélyek után fejenként havi 50 ezer forint tételes adót fizet. Főállásúnak nem minősülő bejelentett kisadózó után (akinek heti 36 órás munkaviszonya van) az adó havi 25 ezer forint. Tehát, amennyiben a kisadózó vállalkozás több kisadózó személyt jelent be, a tételes adót minden személy után külön-külön kell megfizetnie a hónapot követő 12-ig. Átalányadózó éves bevallása követő év 02.25-ig esedékes 13KATA nyomtatványon.
Időközben kedvezően módosultak a KATA szabályai. E szerint a vállalkozások a főállásúnak minősülő kisadózók után, 75 ezer forintos tételes adót is fizethetnek, így a kisadózók magasabb nyugdíjra és táppénzellátásra szerezhetnek jogosultságot. A társadalombiztosítási és munkanélküli ellátások alapja ebben az esetben 136 250 forint lehet.
Csak 25 ezer katát kell majd fizetnie annak, aki egyéni vagy társas vállalkozóként legalább a minimális járulékalap után fizeti a járulékokat, vagy aki egy másik kisadózó vállalkozásában főállású kisadózónak minősül. (Tehát nem lesz főállású kisadózó az sem, aki más vállalkozásban főállású egyéni vagy társas vállalkozóként biztosított, vagy egy másik kisadózó vállalkozásban főállású kisadózónak minősül.)
KATA esetében biztosítottak leszünk vagy sem?
A főállású kisadózó kisadózói jogállása alatt biztosítottnak minősül, munkanélküli ellátásra jogosultságot szerez, az ellátások számításának alapja havi 81.300 forint. A mellékállású kisadózó biztosítási jogosultságokat nem szerez.
Új szabály, hogy 2014. január 1-től az a személy, akit egyidejűleg fennálló több munkaviszony keretében foglalkoztatnak, nem minősül főállású kisadózónak, amennyiben e foglalkoztatások együttes időtartama eléri a heti 36 órát. Így jövőre a kisadózó vállalkozót a havi kata megfizetése mentesíti egyéb vállalkozásában a minimum járulékok megfizetése alól.
Mennyi egy katás vállalkozó jövedelme?
Sok esetben szükség van jövedelemigazolásra, ilyen lehet például egy banki hitelfelvétel.
A kisadózó jövedelme a kisadózó vállalkozás utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevétel 60 százaléka, ami több tag esetében fejenként egyenlő rész, de legalább a minimálbér minősül.
Mekkora árbevételig használható ésszerűen a kata?
A naptári év egészében kisadózó vállalkozásnak minősülő adóalany a naptári évben elért bevételének 6 millió forintig (600eFt adót fizet) a 6 millió forintot meghaladó része után 40 százalékos mértékű adót fizet. Nem utolsó sorban belép az áfakörbe! Az áfa nem számít bele az árbevételbe az egyéb bevételek, pénzügyi bevételek és a rendkívüli bevételek viszont igen!
Mit nem kell a kata mellett fizetni? Kell-e adóbevallás?
a) mind az egyéni vállalkozók (vállalkozói személyi jövedelemadó), mind a társas vállalkozók (társasági adó) esetében 500 millió forint adóalap alatt 10%, a fölött 19% SZJA.
b) társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése (bt-k, kkt-k)
c) a személyi jövedelemadó, járulékok és az egészségügyi hozzájárulás
d) 27% szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, plusz a szakképzési hozzájárulás
Milyen számlázási szabályok vonatkoznak a katás vállalkozóra?
A számlázás során a kisadózónak az áfatörvény szabályai szerit kiállított számláján kötelezően fel kell tüntetnie a „kisadózó” szöveget, ellenkező esetben a NAV által mulasztási bírsággal sújtható.
Egyszerűen adminisztrálható adónemről van szó, amely különösen az egyszemélyes vállalkozások számára lehet előnyös. Várhatóan az adó nagyban hozzá fog járulni a gazdaság fehéredéséhez is, hiszen alacsony adókulcsról van szó, amin keresztül az adóalanyok biztosítottá válnak, valamint gazdasági tevékenységüket rendezett formában folytathatják.
Mik a kata lehetséges hátrányai?
1. A kisadózó vállalkozás az adóhatóság felé évente adatot szolgáltat partnereiről, ha azoknak a naptári évben az 1 millió forintot meghaladó számlát állított ki – ez pedig fokozott ellenőrzési kockázatot jelent, mivel a NAV könnyen színlelt munkaszerződésnek minősítheti a katás adóalany vállalkozási vagy megbízási szerződéseit. E miatt a szabály miatt a magyarországi kiadók jelentős része nem fogadja el az olyan katás újságírótól érkező számlát, aki évente 1 milliónál többet számláz feléjük. Évi 1 millió forint alatt egyik oldalról sincs ilyen adatszolgáltatási kötelezettség, tehát például külsős újságíróknak, akik sok helyre számláznak, megérheti és legális is ezt választani.
2. A törvény láthatólag ki akarja zárni, hogy a kisadózói státuszt az adózók munkaviszony leplezésére használják. Egymillió forint éves összeget meghaladó számlák befogadása esetén a törvény felállít egy olyan vélelmet, hogy a kisadózó magánszemély – és számla befogadója között munkaviszony áll fenn, és a közterheket erre figyelemmel kell megállapítani, elszámolni. Ez nyilvánvalóan terhesebb a kisadózásnál. A számlát befogadó személyt és az azzal kapcsolt vállalkozási viszonyban álló személyeket alkalmazásában egy személynek kell tekinteni.
Ezt a törvényi vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul:
a) a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
b) a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személytől ( megbízójától ) szerezte;
c) a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
d) a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
e) a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy ( megbízójától ) bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
f) a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.
Értelemszerűen a törvényi vélelemmel szembeni bizonyítási kötelezettség az adózót terheli.
(via NAV)
Be the first to comment on "Kata adózás szabályai 2017"