A Szulejmán sorozat szakértője egy levéltárban egy olyan naplóra bukkant, amelyet egy török tiszt írt az oszmánok 1596-os hadjárata idején, így szó esik benne Eger ekkori ostromáról és elestéről is.
Az isztambuli Sehir Egyetem oktatója, Günhan Börekçi, I. Szulejmán szigetvári ostromának történetét kutatta, amikor véletlenül rátalált egy kéziratra az anatóliai Konya város levéltárában. Az oszmán nyelven íródott naplóról mindössze annyit lehetett tudni, hogy III. Mehmed szultán idejéből származik – írja a Heves megyei online lap, a Heol.hu.
Günhan Börekçi, aki a Szulejmán című tévésorozat szakértője is, azt mondta, miután megvizsgálta a naplót, kiderült, hogy egy hivatalnok feljegyzéseit találta meg, aki önmagát „Gaibi”-ként, „Senkiként” emlegeti. Ez a katona a török hadsereg logisztikájával foglalkozott, és feljegyzésein keresztül végig követhető az 1596-os 186 napos török hadjárat szinte minden részlete, állomása. A török hadsereg ennek a hadjáratnak a során foglalta el Eger várát.
A naplót vezető tiszt dolga volt a hadsereg ellátása, ezért írásából olyan információkra is fény derül, amelyekből kikövetkeztethető, miért volt akkoriban gyengébb a török hadsereg: a mintegy 50-60 ezres török seregnek csupán a negyede volt „profi” katona, az ő élelmezésükről gondoskodtak, a többi körülbelül 40 ezer harcosnak viszont saját magának kellett előteremtenie a mindennapi betevőt. A helyi földművesek drágán adták el a termékeiket, a katonák pedig egy idő után nem tudtak eleget fizetni, ezért a háború folyamán igen sokszor éheztek.
„Gaibi nagyon sokat tudott a hadjáratról. Nemcsak a logisztikai problémákról ír, de feljegyzései révén betekinthetünk a katonák életébe, sőt, az is kiderül, hogy az éghajlathoz képest sokkal hűvösebb és esősebb ősz volt” – mondta Börekçi. A naplóból az is kiderül, hogy Egerben szeptember 27-én, a hadjárat 100. napján került sor arra az aknatámadásra, amely aztán – feltehetően – a magyar végvár vesztét okozta. A kézirat hitelességét az is bizonyítja, hogy Gaibi „története” megerősíti az eddigi információkat, ugyanakkor személyes élményei még inkább árnyalhatják a történészek ismereteit.
E nemrégiben talált dokumentum oszmánról török nyelvre való átirata már elkészült. Az egri Dobó István Vármúzeum jövő évi tervei között szerepel, hogy magyarra is lefordíttassák és kiadassák dr. Günhan Börekçi könyvét.