Magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok ellátása : családi pótlék, gyed, gyes, segély, nyugdíj

 

A családi pótlék, a gyes, a gyed, az anyasági támogatás, a közgyógyellátás mellett tizenötféle segélyt vagy támogatást kaphatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok.

A köremailekben terjedő állítás nem igaz. Az egészségügyi szolgáltatások csak tb-kártyával vehetők igénybe, tb-kártyát viszont csak magyarországi lakhellyel rendelkezők kaphatnak. (A hazánkban dolgozó külföldiek csak akkor jogosultak ingyenes orvosi ellátására, ha munkahelyük társadalombiztosítási járulékot fizet utánuk.) Csak magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárokat illet meg a családi pótlék, a gyes, a gyed, az anyasági támogatás is. A támogatást eleve a magyarországi munkahelyen vagy a területileg illetékes magyarországi önkormányzatnál lehet igényelni. A szociális segélyt, a lakbértámogatást, a vakok személyi járadékát vagy a mozgáskorlátozottak közlekedési támogatását sem vehetik igénybe a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok. (Az más kérdés, hogy lakcímhez jutni csupán formaság.)

Magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok nem szavazhatnak a választásokon.

A határon túli magyarokról úgy tartják, hogy többségükben jobboldali érzelműek, ezért különösen a hazai jobboldali erők szokták hangoztatni megnyugtatásul, hogy a lakcím nélküli állampolgárság nem jár szavazati joggal. Tartózkodási hely – és ezzel járó szavazati jog – akkor illeti meg a magyar állampolgárt, ha ott három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik, és külföldön nincs lakóhelye. A kettős állampolgárok közül tehát csak az szavazhat, aki külföldön csak átmeneti jelleggel lakik. Aki a lakcímbejelentéskor valótlan információt közöl, az közokirat-hamisítást követ el.

Bővebben :

Családi pótlék

Nyugdíjról

Szociális ellátások

Van egy kiskapu, amit azért nem valószínű, hogy tömegesen vennének igénybe. A választás előtt egyszer Magyarországra kell utaznia a határon túl élő kettős állampolgárnak, és valamelyik önkormányzatnál úgynevezett településszintű lakóhelyet kell létesíteniük. Ezt a lehetőséget az 1998-as választás előtt foglalták törvénybe, hogy a hajléktalanok is élhessenek szavazati jogukkal. Állandó tartózkodási helyként az adott városon vagy kerületen kívül nem tüntetnek fel mást, a helyi választási iroda vezetője csupán azt ellenőrzi, hogy a bejelentkező nem szerepel-e a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartásában. A határon túli kettős állampolgárok az európai parlamenti választásokon korlátlanul szavazhatnak a magyarországi pártokra.

Kettős állampolgárság bevezetése helyett a külhoni magyar útlevél is enyhítene a határon túliak utazási gondjain.

A kormány a VIII. Magyar Állandó Értekezlet előtt bedobott ötlettel igyekezett lecsillapítani a határon túli magyar vezetőket. A “rendes” magyar útlevél a kárpátaljai és a szerbiai magyaroknak fontos, mert hazájuk belátható időn belül nem lesz az Európai Unió tagja, és a schengeni határok 2007-es bevezetésével a szó szoros értelmében kiszorulnának Európából. A külhoni magyar útlevél azonban 2007 után nekik sem jelentene utazási könnyítést, mert a schengeni határokat ezzel az okmánnyal nem lehet majd átjárni.

A kettős állampolgárok jogosultak a magyarországi nyugdíjra.

Az állam nyugdíjat csak a belföldön élő, állandó lakcímmel rendelkező személyeknek fizet. Húsz év Szlovákiában, majd három év Magyarországon eltöltött munkás év után az itthon letelepedő nyugdíjas a magyar nyugdíjfinanszírozástól a három magyar év utáni nyugdíjat kapja meg, a többit Szlovákia állja. A szovjet utódállamokkal, a volt Jugoszláviával, valamint Romániával viszont olyan megállapodás van érvényben, ami szerint az a fél viseli a nyugdíjterhek teljes összegét, ahol a nyugdíjas letelepedik. Az előbbi példát romániai munkavállalóval véve, Magyarországon jogosulna 23 év szolgálati időért járó nyugdíjra.

Románia és Szerbia rossz néven venné a kettős állampolgárság bevezetését.

Gyurcsány Ferenc a Timesnak nyilatkozta legutóbb, hogy a románok és a szerbek a kettős állampolgárság megadása után azt mondhatják a magyaroknak: “Mit akartok itt? Nem gondoljátok, hogy haza kellene mennetek?” Egy ilyen forgatókönyv a legkevésbé valószínű. A szerbek nem üldözték el azt a Vajdaságban élő több tíz ezer horvátot sem, akik kettős állampolgárságot szereztek, pedig Szerbia és Horvátország a kilencvenes évek elején évekig háborúzott egymással. Az mindenesetre valószínű, hogy a nemzetiségi ellentéteket szívesen szító szélsőjobboldali Szerb Radikális Párt örömmel használja majd fel a kettős államolgárságot is a magyarok elleni feszültségkeltésben. A román jog is ismeri a kettős állampolgárságot, a Moldovában élő románoknak például ők is megadták a kettős állampolgárságot.

Az Európai Unió nem támogatja a kettős állampolgárság kiterjesztését.

Az Európai Unió szerint a kettős állampolgárság belügy. Több EU-országban sem követelik meg a helyben lakást az állampolgársági kérelem elbírálásakor. A Nyugat-Lengyelországban – a két világháború között Németországhoz tartozó területen – élő német nemzetiségűek például bevándorlás nélkül igényelhetnek német állampolgárságot. A francia és brit állampolgárság megszerzése előtt azonban az ország területére kell költözni. Egy kettős állampolgárságot szerzett vajdasági magyar korlátozás nélkül utazhat vagy vállalhat munkát az EU-ban.

Az államnak nem jár pluszköltséggel, ha a határon túli magyar diákok tömegesen jönnek Magyarországi egyetemekre tanulni.

A határon túli magyar diákok költségtérítést és ösztöndíjat az államtól nem, legfeljebb alapítványoktól kaphatnak. A határon túli diáknak a tandíjmentességhez és bármilyen más támogatáshoz köteleznie kell magát arra, hogy tanulmányai végeztével visszatér lakóhelyére, vagyis nem marad Magyarországon. Magyar állampolgárként már a magyar határokon belül született társaikhoz hasonlóan kaphatnak ösztöndíjat és költségtérítést, és arra sem kötelezhetők, hogy a diploma megszerzése után visszatérjenek hazájukba. A Magyar Igazolvánnyal rendelkező, Magyarországon tanuló diákok ugyanakkor például elvesztik az igazolványra járó kedvezményeiket, ha megszerzik a magyar állampolgárságot.

A kárpátaljai magyarok elveszítenék ukrán állampolgárságukat, mert Ukrajna nem ismeri el a kettős állampolgárságot.

Ukrajna valóban nem ismeri el a kettős állampolgárságot abban az esetben, ha egy ukrán állampolgár külön kérvényezi. Egy ukrán jogász azonban a Népszabadságnak azt nyilatkozta, hogy más esetekben az ukrán törvények elismerik a kettős állampolgárságot. Ennek feltétele, hogy külön igénylés nélkül kapja meg az ukrán állampolgár a másik ország állampolgárságát, vagyis az állampolgársági törvény esetleges módosításával a magyarigazolvánnyal rendelkező kárpátaljaiak automatikusan lehetnek kettős állampolgárok, és ezzel nem vétenek hazájuk törvényei ellen.
A kettős állampolgárság ugyan nem épülhet jogi ügyeskedésre, de az ukrán belügy csak aránytalanul nagy nyomozás árán szerezhet tudomást arról, hogy egy kárpátaljai magyar esetleg magyar állampolgárságot szerzett. A vajdasági horvátok közül sokan szereztek horvát állampolgárságot, amikor ezt még tiltották a belgrádi törvények. A határ szerbiai oldalán szerb, a horvát oldalán a horvát útlevelüket mutatták fel, és ezzel mentesültek a vízumfizetés alól.
Az ukrán államfőjelöltek a kettős állampolgárság intézményének kiterjesztésével kampányoltak, hogy megnyerjék a többmilliós ukrajnai kisebbséget. Ukrajnában is kampánytéma volt>>>

Vélemény, hozzászólás?