Megváltozott munkaképességűek ellátásai 2015-2016 ban
Kik jogosultak a megváltozott munkaképesség személyeknek járó ellátásaira?
1.) Rehabilitációs ellátás
Milyen ellátást folyósítanak annak az 57. életévét be nem töltött személynek, aki 2014. december 31-ig rendszeres szociális járadékban, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült?
Részükre a felülvizsgálat időpontjáig rehabilitációs ellátást folyósítanak.
A felülvizsgálat időpontjáig a fent említett személyek folytathatnak-e keresőtevékenységet?
Igen. Azonban ezen időtartamra az ellátás folyósítása szünetel. Amennyiben az érintett felhagy a kereső tevékenységgel, az ellátás külön felülvizsgálat nélkül folyósítható a megállapított időtartamon belül.
A felülvizsgálatot követően a fent említett személyek részére milyen ellátást lehet megállapítani?
Ha a vizsgálat alapján az igénylő nem foglalkoztatható, rehabilitációja nem javasolt:
rokkantsági ellátást fog kapni, a korábban folyósított ellátásának (korábban folyósított rendszeres szociális járadék, vagy nyugdíj) megfelelő összegben.
Ha a vizsgálat alapján az igénylő foglalkoztathatónak, rehabilitálhatónak minősül, rehabilitációs ellátást fognak megállapítani.
Esetükben a rehabilitációs ellátás összege megegyezik
– ha a jogosult foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, a közfoglalkoztatás bér 40 százalékával (28.720,- forint)
– ha a jogosult foglalkoztathatósága tartós rehabilitációt igényel a közfoglalkoztatási bér 80 százalékával (57.440,- forint)
A felülvizsgálatot követően mikortól állapítják meg új összegben az ellátást?
A felülvizsgálatot követően a jogosultsági feltételek fennállása esetén a rehabilitációs ellátást az erről szóló döntést követő harmadik hónap első napjával állapítják meg.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátására az a kérelmező jogosult, akinek
– az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű.
– a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon, vagy 10 éven belül legalább 2055 vagy 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt,
– keresőtevékenységet nem végez,
– rendszeres pénzellátásban nem részesül.
Ki minősül biztosítottnak?
Biztosítottnak minősül az a személy, aki
– munkaviszonyban, közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban áll, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes, vagy részmunkaidőben történik,
– szövetkezet tagja – ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját -, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik,
– a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,
– álláskeresési támogatásban részesülő személy,
– kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó,
– kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,
– a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy – a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével -, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra vetítve, annak harmincad részét,
– egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy (továbbiakban: egyházi személy), szerzetesrend tagja, kivéve a saját jogú nyugdíjast