Mikor lehet levonni a bérből? végrehajtás, adótartozás, gyerektartás stb

A munkabérből csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a dolgozó hozzájárulása alapján lehet bármit levonni. Ettől érvényesen eltérni nem lehet.

Jogszabály és egyéb megállapodás alapján levonandó tételek a következők lehetnek:
– jövedelemadó, illetve előleg,
– egészség- és nyugdíj-biztosítási járulék,
– munkavállalói járulék,
– a munkabér terhére nyújtott előleg.

A levonáshoz jogerős, végrehajtható bírósági ítélet vagy végzés, illetve hatósági határozat szükséges. A levonás mértékére, sorrendjére és egyéb kérdéseire a bírósági végrehajtásról szóló 1994:LIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A bérből való letiltás annak 50 százaléka, valamint a táppénz 33 százalékáig terjedhet. Levonás esetén sorrendben a tartásdíj áll első helyen, ez minden más tartozást megelőz. Amennyiben munkabér-túlfizetés történt, a munkáltató ezt 60 napon belül, írásban követelheti vissza a dolgozótól. Amennyiben a dolgozó 30 napon belül nem fordul bírósághoz, levonható a béréből.

A havi munkabérnek végrehajtás alól mentes része a mindenkori öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének megfelelő, melyből levonni nem lehet általában. A munkavállaló a munkabérre vonatkozó igényéről előre nem mondhat le. A levonás alól mentes munkabérrész nem ruházható át. A munkáltató a levonásmentes munkabérrésszel szemben nem élhet beszámítással. Ezenfelül tilos az olyan bérlevonás, amely a munkáltató (képviselője) vagy közvetítő személy javára szolgál annak fejében, hogy a dolgozó munkaviszonyt létesítsen vagy azt megtartsa.