Milyen lesz a szeptemberi időjárás?

By | 2014-08-28

1-jétől 3-ig: változékony, itt-ott kevés esővel járó idő várható, lehűléssel.

4-től 6-ig:
megindul a felmelegedés, egyre több napsütésre számíthatunk.

6-tól 10-ig:
ismét borongós, kisebb esőt hozó napok következnek.

11-től 12-ig:
a felmelegedés újból közeleg, hogy aztán

13-tól 17-ig:
a napos idő vegye át az uralmat.

18-tól 22-ig:
fátyolfelhős, néhol kisebb esővel járó napokon a sor.

23-tól 25-ig:
kitisztul az idő, csendes időszak várható.

26-tól 30-ig:
folytatódik a szép őszies idő.

Szeptember

Havi középhőmérséklet: 16,3 Celsius-fok
Átlagos csapadékmennyiség: 46 mm
Napsütéses órák száma: 186

Septem (hét) szóból származik a hónapnév. A kalendárium hetedik hava volt, és elnevezését megtartották akkor is, amikor a kilencedik lett. A rómaiak a görögöktől vették át a hetes szám (hepta) nevét. Ez a „hepo”-ból ered, ami annyit tesz: követni, ujjal rámutatva követni, üldözni valakit, a számjegy azt jelenti, amire rámutatunk, amit az ujjunkkal követünk. Jeles ünnep volt a Jupiter tiszteletére rendezett Ludi Romani.

Szent Mihály havában gyorsan rövidülnek a nappalok, az éjszakák hűvösödnek. A hónap elején még átlagosan 12,8 fok van, a hónap végén gyakran fázunk. Az őszelőről azonban nem véletlenül tartja a mondás: „Szeptember, szép ember.” A nyár rendszerint langyos napokkal, csendesen vált át őszbe, ám a hónap időjárása hozhat forróságot, hideget is. Ahogy 2008-ban, amikor megdőlt 6-án a melegrekord: Szegeden 36,7, Budapesten 34 fokot mértek. Napok múlva, 15-én a hidegrekord is megdőlt; Sopronban 8,6, a fővárosban 10,8 fok volt. A „szép ember” máskor sem volt különb: 38 fokos kánikulával „lepte meg” 1946. szeptember 9-én a szegedieket, s kifejezetten hideget, -4 fokot zúdított 1977-ben a Miskolc környékén élőkre.

Zord idő, hőség: 1596-ban a lovas kocsik tengelyig merültek a sárban. 1639-ben nem lehetett vetni a porló földbe. A mezei egerek kiették 1692-ben az elvetett gabonát a száraz talajból. 1695-ben lerohadtak a szőlőszemek a fürtökről. Az 1705-ös szélviharok tövestől kicsavarták a fákat a sáros talajból. 1726-ban nem tudtak szántani a szárazságban. 1727-ben kiadós esők késleltették az aratást, a szemek kicsíráztak, az „asztagok zöld szénakazlakként hatottak”. 1782-ben száraz lábbal lehetett néhol átkelni a Dunán. 1801-ben drágulás jött, mert a tartós szárazság elvitte a szőlő és a kerti termények zömét. 1813-ban az esőzések árvizeket okoztak. 1824-ben a szőlőszemek összeasztak a hőségben.

Néphit: Amit a nyár elmulasztott, szeptember se érleli. – Egyed (1.) esőjét 40 esős nap követi. Egyed szép ideje „itatós” bort ad. – Ha Kisasszonykor (8.) esik, nem lesz jó idő a vetésre. – Máté (21.) verőfénye jó szürettel jár. – Tekla (23.) borús, esős idejét rossz ősz követi, „befagy” a krumpli. – Szent Mihálykor (29.) keleti szél, igen kemény telet ígér. Ha Szent Mihály után még itt a fecske, nem lesz hideg karácsonyig.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

tizenhárom + öt =