Minimálbér 2017 – 127 ezer lesz a minimálbér!
Tizenöt százalékos bruttó minimálbér-emelést helyezett kilátásba a kormány jövőre. Ha ebbe a munkáltatók is belemennek, a most 111 000 forintos bruttó minimálbér 2017-ben 127 000 forint lesz. A minimálbér emelése kapcsán újra és újra előkerül, hogy a nyilvánvaló pozitív hozadékán kívül milyen nem szándékolt következményeket hoz magával, illetve hogy végső soron ki fizeti meg az árát. Összeszedtük, hogy állunk másokhoz képest, és az eddigi tapasztalatok alapján mivel járhat Magyarországon a lépés.
Csak okosan szabad hozzányúlni
A minimálbér növelésének elsődleges célja természetesen az, hogy jobb életszínvonalat hozzon a legalacsonyabb jövedelműeknek, emellett a gazdaság egészére is gyakorolhat jótékony hatásokat a lakossági fogyasztás vagy a megtakarítások gyarapodásán keresztül.
Ugyanakkor a képlet nem olyan egyszerű, hogy ha egy kormány növelni szeretné a jólétet, akkor csak feljebb kell tolnia a minimálbér szintjét: egy ilyen lépés előtt mérlegelni kell, hogy az adott nemzetgazdaságban mennyit bír el a munkaadói oldal, különben akár visszafelé is elsülhet az emelés. Konkrétan arról van szó, hogy ha hirtelen radikálisan megnő egy cégnél a bérköltség, az könnyen elbocsátásokhoz, a dolgozók egy részének feketén foglalkoztatásához, vagy a tervezett bővítések (munkaerő-felvétel vagy új beruházások) elmaradásához vezethet.
Hogy a negatív következmények ne múlják felül a pozitív hozadékokat, ahhoz a minimálbér-emelés mértékének megállapításakor figyelembe kell venni a munkáltatók tartalékait és álláspontját, és persze azt is, mennyire képesek a hatóságok betartatni egy országban a hatályos foglalkoztatási törvényeket. Nem véletlen, hogy a béremelések kérdésében a munkáltatók és a munkavállalók lobbiszervezeteivel folytatott érdekegyeztető tárgyalások után szoktak dönteni a kormányok.
Nem mindenki szerint van rá szükség
A minimálbér szintje nem csak az országok gazdagságától, termelékenységétől függ, hanem bizonyos mértékben attól is, mik az uralkodó nézetek ezzel a politikai eszközzel kapcsolatban az adott helyen és mekkora a lobbiereje a munkavállalóknak. Hagyományosan magas a minimálbér az erős szakszervezeti kultúrával, dolgozói lobbicsoportokkal rendelkező országokban, mint például Németország vagy Franciaország, de ez alól is vannak kivételek. Svájcban, ahol ugyancsak kifejezetten erős a munkavállalói érdekérvényesítés, egyáltalán nincs általános minimálbér, az általános bérszint feltornászása helyett iparágakon belüli bértárgyalásokat folytatnak a dolgozói képviseletek.
Elsőre talán furcsán hangzó módon több másik fejlett országban, például a híresen szociáldemokrata, nagy munkahelybiztonsággal rendelkező skandináv jóléti államokban sincs minimálbér. A svédek, norvégok és dánok a jövedelemgarancia előnyeinél erősebbnek érzik annak veszélyét, hogy a legalacsonyabb jövedelműeket egy ilyen mesterséges határ kiszorítaná a legális munkaerőpiacról.
A régióhoz képest lemaradtunk
A magyar minimálbér az utóbbi másfél évtizedben nagyjából leképezte az átlagbér szintjének mozgását alacsonyabb szinten, a legnagyobb különbség a világválság évében, 2008-ban volt, amikor csak 34,7 százaléka volt a legalacsonyabb garantált jövedelem a bruttó átlagbérnek. Az arány drasztikusan 2012-ben javult fel, az akkori emeléssel hirtelen 5 százalékkal javult a minimálbér helyzete az átlag magyar bérhez képest – jelenleg közel 43 százalékon áll.
Itthon inkább pozitív a mérleg
A múltbeli példák azt mutatják, hogy ha nem is túl drasztikus, de mérhető hatása van a foglalkoztatásra nézve a legális munkaerőpiacon a minimálbér megemelésének: valamelyest csökken az alkalmazásban állók száma. A legtöbb erről szóló tanulmány a 2000-2002-ig tartó időszakban véghezvitt emelést vizsgálta, mivel ennek mértéke volt arányaiban a legnagyobb. Míg 2000-ben csak 25 500 forint volt (mai áron 49 ezer forint) addig 2002-re elérte az 50 ezer forintot (mai áron 84 ezer forint).
Ez az emelés a gyakorlatban azzal járt, hogy
Vagyis a növelés valóban visszavetette némileg a minimálbéresek foglalkoztatási mutatóit.
Ugyanakkor ebben az időszakban a béremelkedés mértéke a foglalkoztatás csökkenésénél sokkal látványosabban érintette a minimálbéresekben bővelkedő vállalatokat: a kontrollcsoporthoz képest 21,4 százalékkal kerestek jobban a dolgozók. Vagyis a foglalkoztatás kismértékű csökkenését bőven ellensúlyozta a fizetések javulása a legalacsonyabb keresetűek közt.
Ráadásul a statisztikák azt mutatják, hogy az utóbbi években Magyarországon visszaesett az egy munkaórára vetített munkaerőköltség aránya a megtermelt értékhez képest, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a cégek átlagban tudnának többet adni a mostani a fizetéseknél (ebben persze van némi szórás ágazatonként).
Korábbi cikkünk >>> Minimálbér 2017